Lebontják a pártbizottság egykori Köztársaság téri székházát

A legendás központ egyik felének helyén hamarosan új lakóház épül

image uploaded from ios (2)
2017.09.23. 23:44
16 hozzászólás

Ha azt mondom, bontják a II. János Pál pápa téri Horizont Házat, nem sokan kapják fel a fejüket. De ha azt mondom, hamarosan eltűnik az egykori Köztársaság téri MSZP-székház hányattatott életű szomszédja? Ami ráadásul szintén szorosan kötődött a párthoz, bár előtte a mészárosok székháza is volt.

A kifosztott, bedeszkázott, évek óta csak romló állagú és a magyar történelemben többször tragikus szerepet betöltő épület bontására egy olvasói levél hívta fel a figyelmünket. Az egyik Luther utcai társasház lakóit arra kérték ugyanis, zárják le az üres Horizont Ház és a társasház között kialakított parkolóterületet az októberben kezdődő bontási munkálatok miatt.

A Józsefvárosi Önkormányzat kérdésünkre megerősítette, hogy a magántulajdonban lévő épület bontási engedélye a napokban emelkedett jogerőre, bár a bontás pontos időpontjáról nincs tudomásuk. Ahogy írták: „A bontási terv szerint a bontás kézi technológiával történik a földszinti szintig, a pince bontására a szomszédos épületek védelmében nem kerül sor. Az önkormányzat hatósági építési engedélyt a 27. szám alatti területre nem adott ki, ilyen kérelem sem került benyújtásra. [...] Az önkormányzat által kiadott engedély kizárólag a 27-es számra vonatkozik, nem érintik a 26-os szám alatti volt székház épületét.”

De miért is ikonikus a II. János Pál pápa tér 27. és 26.?

Nácik és kommunisták

A II. János Pál pápa tér 27. szám alatti épület sorsa több évtizede elválaszthatatlan a tér 26. számú, mára szintén szellemházként funkcionáló egykori MSZP-székháztól.

Nem tudni, a két épület mikor kapcsolódott össze, ami biztos: 1956-ban a 26. sz. épület (a „pártház”) és a 27. sz. épület (pártbizottsági épület) között

az emeletkülönbségek ellenére szabad átjárás volt.

A II. János Pál pápa tér és a Kenyérmező utca sarkán álló egykori székházat eredetileg lakóháznak építették, majd a történelemkönyvekből ismert okok miatt az idők során többször átépítették. Az 1910-es években például itt működött a budapesti mészáros ipartestület elöljárósága, évtizedeken keresztül pedig egy jó nevű autókarosszéria- és javítóüzem is.

Úgy tűnik, a szomszédos épületek közül a Horizont Házat szippantotta be hamarabb a politika. A negyvenes évek elején itt volt a nemzetiszocializmus szimpatizánsainak és külföldi vendégeinek bázisa, a Reichsdeutsches Haus (Birodalmi Német Ház), benne olyan ernyőszervezetekkel mint a Német Tanítónők és Nevelőnők Otthona vagy éppen a Volksbund. 1945-ben a menekülő németek alig hűlt helyét a Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Bizottsága, majd az MKP (1948 után MDP) Budapesti Bizottsága foglalta el.

A baloldali képen az MKP székháza 1946 május elsején. Akkoriban még csak egy kétszintes épület volt a szomszédja. A jobboldali fotón az MSZMP Budapesti Bizottságának székháza 1969-ben. Jól látszik, hogy a négyemeletes pártházat a háromemeletes szomszédhoz igazították (párkánymagasság, erkélyek elhelyezése, földszinti traktus)
A baloldali képen az MKP székháza 1946 május elsején. Akkoriban még csak egy kétszintes épület volt a szomszédja. A jobboldali fotón az MSZMP Budapesti Bizottságának székháza 1969-ben. Jól látszik, hogy a négyemeletes pártházat a háromemeletes szomszédhoz igazították (párkánymagasság, erkélyek elhelyezése, földszinti traktus)
Fotó: Berkó Pál / Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11

A hazatérő Vas Zoltán szerint „A Tisza Kálmán tér 27. a város szíve. Párt és szakszervezet, városháza, rendőrség, népbíróság és ingyenkonyha működik itt, nagy összevisszaságban.”

A szépen berendezkedő kommunisták szívesen hangoztatták a térhez kapcsolódó mozgalmi emlékeket, és lassan kiderült, hogy az akkor már Köztársaságnak hívott tér mindig is valóságos kis „Vörös tér” volt a Józsefvárosban.

„Legelőször itt, ezen a téren bontották ki a főváros nyilvánossága előtt a munkásság vörös zászlaját” – vagyis az itteni gázgyár előtt zajlott le 1869-ben az Általános Munkásegylet első tömeggyűlése. Majd az 1890-es évek május elsejéin itt adtak találkozót egymásnak a város különböző pontjairól érkező munkáscsoportok.

Józsefvárosi szellemházak

Ma is leginkább a véres és tragikus 56-os események jutnak eszünkbe, ha a térre és ezekre az épületekre gondolunk: a pártház ostroma, lincselés, kutatás a városi legendaként terjedő titkos kazamatákban sínylődő foglyok után. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egy évvel később a pártház megrohanásának évfordulóján rendezett nagygyűlésre saját maga állított elő több százezres, lojális tömeget a Köztársaság térre. A tetemeken újjáépült a játszótér, a Köztársaság tér 8-ban kinyitott a Mézes Mackó nevű legendás büfé. A tér is kiélvezte a kádári konszolidáció minden cseppjét.

A Köztársaság tér 26. és 27. egészen 2007-ig az utódpárt, az MSZP tulajdonában maradt. Ekkor az MSZP és Puch László 1,6 milliárd forintért adta el a Parkview Hotel Kft.-nek, egy ismeretlen tulajdonosú ír cégnek. Felmerült, hogy szállodává alakítják az épületet, de sajtóhírek szerint lemondtak erről, hiszen nyilván nem blazírozhattak arra a néhány nagyvilágban lézengő pártállami nosztalgiával fertőzött turistára, aki szívesen hajtotta volna álomra a fejét a kommunista múlt egykori szentélyében (talán el sem tudtak volna aludni a mérhetetlen izgalomtól).

Idén márciusban kiderült, hogy egy titkos ajánlattevő 530 millió forintért vihette el a két roskatag, összesen 3003 négyzetméter alapterületű ingatlant. A gepnarancs.hu úgy tudja, a II. János Pál pápa tér 26. és 27. ma egy libanoni ingatlanfejlesztő cégé, amely végül is lakóingatlan kialakítását tervezi.

Erről egyelőre annyi biztató hangzott el, hogy „nagyon szép és remélhetően lenyűgöző, vegyes összetételű” lesz. Mindenesetre a lomtalanítással nekik már nem kell bajlódniuk. Amit az MSZP a 2007-es eladáskor ott felejtett (néhány „szigorúan bizalmas” jelzéssel ellátott pártstatisztika, személyes adatokat tartalmazó tagsági könyv befotózott filmtekercsei), azt 2013-ban megtalálták mások, vagy 2016-ban elemésztette a tűz.

A tér: változó nevek, alakuló funkciók

Arra, hogy egykor Lóvásár, majd Újvásár térnek hívták, szinte senki sem emlékszik. Igencsak Külső-Józsefváros volt ez akkoriban, fejlődését két, itt megtelepedett gyárnak köszönhette: az első pesti gázgyárnak (1856) és a MÁV-Gépgyárnak (1868). 1907-ben a téren már három gyár, húsz üzem és 54 üzlet működött.

De nem hívták ekkor már Újvásár térnek sem, az ószeresek kopott és lármás zsibvására elköltözött a Teleki térre. A dédpapa már a konszolidált és csinos Tisza Kálmán tér rendezett parkjában sétálgatott a dédimamával. És a tér – Adytól tudjuk – nem hozott szégyent a Generális nevére: „egyike a főváros legszebb és legnagyobb tereinek, ami azt is jelenti, hogy 

Tisza Kálmán nevét ezzel a térrel nem kompromittálják, amit megcselekedtek például Petőfivel is a Petőfi utca réven.”

A második világháború után újjászülető Budapest viszont nem kompromittálhatta magát egy Tiszával, úgyhogy a fiatalok már a Köztársaság téren bandáztak. A tér ugyan 2011-től II. János Pál pápa nevét viseli, de valószínűleg csak a BKK és a térképről tájékozódó vidéki gólyák használják ezt az elnevezést.

Az eredetileg kisvárosias tér az 1930-as évek végén kezdett jelentősen átalakulni az OTI-házak megépítésével, a három 8-8 emeletes lakóház az első kísérlet volt Budapesten sűrűn beépített terület sávházakkal való fellazítására. Ugyanakkor még a hatvanas években is volt földszintes házikó a téren!

Észrevettétek már, hogy léteznek olyan üzletek és helyek a városban, ahol hiába próbálkoznak bármilyen profillal, bármekkora lelkesedéssel – egyszerűen nem működnek? Sorszerű vagy véletlen – honnan is tudnánk. De szerintem így van az egykori Köztársaság térrel is, vagy ahogy itt a Józsefvárosban emlegetik, a Pápa térrel.

Szuper, hogy felújították, van metróállomás, nyáron strand, szép zöld gyep, játszótér, színház, kisbolt, nagybolt. De még sosem hallottam senkiről, aki erre a térre beszélt volna meg találkozót. Máig belengi valami üres és tragikus – hiába a felújítás és nem tett csodát II. János Pál (vagyis az átnevezés) sem. És bár úgy tűnik, az egykori rosszemlékű pártépület eltűnik, a jövő rejtélyes.

Csak annyi biztos, a székház-csatát a Vasas nyerte.

Borítókép: Huszti István. Érdekel mit bontanak és mi épül Budapesten? Kövesd az Urbanistát a Facebookon!