A multiknál mégis van korrupció
Rájár a rúd az amerikai tőzsdén jegyzett multik magyar leányaira. A Magyar Telekom (MT) vezérkara után immár a UPC két vezetője – a csoport regionális főnöke, Kovács Nimród és a magyarországi cég amerikai vezére, Joe Zuravle – is belebukott egy olyan vizsgálatba, amelyet az anyacég az amerikai értékpapírtörvény értelmében indított.
Ez akár lehet jó hír is azoknak, akik úgy vélik: jó volna, ha a hazai üzleti életet velejéig átható korrupció visszaszorulna. Árnyékot vet a történetekre, hogy nem a hazai, hanem a szigorú amerikai törvények értelmében fellépő külföldi hatóságok illetve a cégek belső vizsgálatait itthon is levezénylő jogászcsoportok sújtottak le. Míg a Telekomnál a máig le nem zárult vizsgálat a Balkánon kötött tanácsadói szerződések kapcsán inkább kenőpénzek kifizetésének gyanúját vetették fel, addig a UPC esetében nemes egyszerűséggel a helyi menedzsment saját zsebre dolgozását emlegették szakmai körökben az elmúlt hónapokban. Ahogyan az Index is megírta az elmúlt napokban: Kovács Nimródnak több olyan cége is van, amelyik a kábelkommunikációs iparban dolgozik. Emellett tanácsadó cégben is van tulajdonrésze, borkereskedése pedig gyakran tűnik fel hirdetőként a UPC tulajdoni körébe tartozó csatornákon. Ha az amerikai tulajdonos anyacég ezt megunta, nagyon helyesen tette, bár az kérdés, hogy a két vezető március végi, április eleji távozásával valóban lezárul-e a belső vizsgálat. Ha igen, akkor a UPC jól járt, és olcsón megúszta az ügyet. A Magyar Telekom ugyanis csak tavaly több mint 5 milliárd forintot költött a vizsgálatra a hivatalos adatok szerint, és a 2008-as eredményekről szóló jelentés még mindig azt tartalmazza, nem tudni, mikor zárulnak le a belső és jelenleg is zajló hatósági vizsgálatok. „A hatóságok büntető vagy polgári jogi szankciókat alkalmazhatnak velünk vagy leányvállalatainkkal szemben, beleértve a pénzbüntetést is” – így a jelentés. Ez egyszerre hangzik sejtelmesen és rosszul: az igazi kérdés a vállalat számára nyilván az, kell-e még ezek után pénzbüntetést is fizetnie, miközben a közönséget az izgatja, vajon indul-e bárki ellen polgári vagy büntetőeljárás.
Bár Straub Elek MT-vezérigazgató és a jogi vezérhelyettes, Pásztory Tamás, akit Straub erős emberének tartottak a vállalaton belül – ma a hírek szerint vezető szocialista politikusoknak ad tanácsot távközlési ügyekben - Kovács Nimródéknál elegánsabban, úgy távozhattak 2006 év végén, 2007 elején, hogy nem hozták őket összefüggésbe a vizsgálattal, a vállalatnak lehet, hogy ez többe került hosszútávon, mint a UPC-nél a gyors lefejezés. Hogy ki milyen alkut kötött, még egyik esetben sem derült ki, és a magyar hatóságok fellépésének hiányában – a Magyar Telekom esetében ímmel-ámmal kezdtek nyomozásba 2007 őszén, majd eredmény nélkül le is zárták azt tavaly májusban – az az üzenet sem megy át maradéktalanul, amit a szigorú törvények amerikai alkalmazása odakint részben elért: a vezérigazgatók jobban meggondolják, hogyan döntenek kényes helyzetekben.
Az Egyesült Államokban már a harmincas évek óta akár börtönnel is sújthatják a tőzsdén jegyzett cégek vezetőit, ha a gyanús, esetleg csalásra utaló ügyeket nem vizsgáltatják ki saját auditosztályukkal illetve független szakértőkkel. Megjegyzendő azonban, hogy valódi szigorral ott is csak a Sarbanes-Oxley törvény 2002-es elfogadása óta sújtanak le a hatóságok. 2004-ről 2005-re szinte megduplázták, 400-ról 900 millió dollárra emelték a nagyhatalmú SEC, az értékpapír- és tőzsdebizottság büdzséjét, több ezer nyomozót, számviteli szakembert, ügyvédet és közgazdászt vettek fel az elmúlt években. Az ottani bíróságok elkötelezettek a fehérgalléros bűnözők elleni harcban, és az utóbbi években rendkívül szigorú ítéletek születnek, nem úgy mint nálunk.
Így most aztán teljesen hülye helyzet állt elő Magyarországon: míg korábban az volt a kialakult kép, hogy az igazán nagypályás gazdasági vezetők sosem bukhatnak le, az adóhatóság, a rendőrség, a vám (satöbbi) legföljebb kisvállalkozások balek tulajdonosait éri utol, mostanra kiderült, hogy a legmagasabb osztályú menedzserek sem húzhatják ki magukat a törvények hatálya alól, illetve csak azokat fenyegeti a lebukás veszélye, akik multinacionális cégnél dolgoznak. Nem a magyar hatóságok következetes működése miatt következett be ez az örvendetes változás, sajnos, de legalább történt valami.