Akkor Nostradamus szerint így lett volna úgyis vége:
"3005: Tíz borzasztó fegyverekkel felszerelt űrhajó megtámadja a Marson lévő gyarmatokat. A Mars a szörnyű fegyverek tüzében darabokra esik szét. Ez a körülmény felborítja a Naprendszer gravitációs egyensúlyát. Ennek következményei nem azonnal mutatkoznak, hanem hosszabb távon és különböző éppen. Egy üstökös megzavarodott gravitáció miatt letér pályájáról, és nekiütközik a Földnek. A tudósok mindent elkövetnek, hogy az üstököst elirányítsák, de ez nem sikerül nekik. Miközben a kométa a Föld felé zuhan, kitépi a Hold egy részét a helyéből. Hatalmas kőzuhatag zúdul ennek következtében bolygónkra. A szerencsétlenség elpusztítja a földi atmoszféra jó részét. A Föld körül kialakul egy por- és törmelékgyűrű, amely lehetetlenné teszi az űrhajózást. A vékony megmaradt légkör igen gyorsan átmelegszik, és ennek következtében a földön mindenfajta élet kipusztul. Ekkor az emberek 3797-et írnak majd."
Hogy az irodaház éttermében már nem volt idő rendesen átsütni a krumplit. Se.
˛@&#&#^˘
Ne...
Valójában nagyon is szeretem a szóvicceket. Tudom, rossz poén volt – mondhatni, tréfa –, remélem, senki nem vette komolyan, nem szeretném, ha ebből egy pun háború törne ki. Nézzétek el nekem, kedves kollégák, én már csak ilyen kis bohó vagyok, egy Bohó sapiens. Hahotáim sincsenek. Puns not dead. (Rohadt maják.)
azt hittem, a szabozé a pokolra jut, erre itt ül mellettem.
„Megyek mosogatni, pakolni, eddig vártam, hátha nem kell megcsinálni, mert a világvége úgyis felforgatja a lakást” – írta egy ismerős, kissé csalódottan.
késett a kajafutár. Rossz lesz így, örökké éhesen.
"Na, akkor nekiállok a heti terveknek" – mondja mellettem szomorúan Nagy Zoli kolléga. "És a szotyit is túl gyorsan ettem." Valahogy nem érzem ezt annyira tragikusnak a felsült coming outok napján.
„Nabazmeg, már egy normális világvége se. Elmúltnyócév” – érkezett az utolsó levél.