Mészárosból megváltó? Hansi Flick és a Barcelona házassága eddig rácáfol a félelmekre

Ahogyan Josep Guardiola tiki-takája tette Barcelonában, egy évtizeddel később úgy söpörte el a bajnoki riválisokat, majd a Bajnokok Ligája-ellenfeleket is Hans-Dieter Flick presszingszörnyetege Münchenben. Igaz utóbbi együttműködés közel sem volt olyan hosszú életű. Flicknek – a szenzációs eredmények ellenére is – alig több mint másfél évvel kinevezése után mennie kellett a Bayerntől, mivel kibékíthetetlen ellentét ütötte fel a fejét közte és az azóta igencsak rútul megbukott sportigazgató, Haszan Szalihamidzsics között.

Nem véletlen, hogy utóbbi távozását követően a bajorok elnöksége komolyan fontolgatta, hogy újra szerződtesse Flicket, ám többé nem volt visszaút. A háttérben állítólag már akkor is folytak az egyeztetések, hogy a német trénerből Thomas Tuchel müncheni utódja helyett Xavi Hernández barcelonai örököse legyen…

A Barcelona „mészárosa” 

Annál a Barcelonánál, amelyet lényegében megsemmisített a Bayern München élén 2020. augusztus 14-én. A 8–2-es BL-negyeddöntő a gegenpressing tökéletes reklámja volt, a müncheni támadók úgy futották szét a katalán védelmet, mintha nem is két európai topcsapatot, inkább egy élvonalbeli gárdát és egy harmad-negyedosztályú riválist láttunk volna akár a Német Kupa, akár a Király-kupa idény eleji szakaszából küzdeni egymással. Eszelősnek egyáltalán nem mondható, mindössze 51 százalékos labdabirtoklás mellett huszonhat gólszerzési kísérlet, a kaput eltaláló tizenhárom lövés, 5,72-es kidolgozott xG, azaz összesített helyzetminőség-mutató az 1,07 ellenében.

Hogy mekkora pofon volt ez a Guardiola által megalapozott újabb aranykorszaktól egyre távolodó katalánoknak? Elég csak annyit mondani, hogy a gránátvörös-kékek drukkerei még a spanyol sajtóban is sok helyütt „vágóhídként” emlegették a lisszaboni összecsapást. A Barcelonát először mattolták egy BL-meccs első félidejében legalább négyszer. 1946, a Sevilla elleni 8–0-s Király-kupa-vereség óta pedig először kapott egyáltalán nyolc találatot bármilyen tétmérkőzésen. Az összecsapáson duplázó Thomas Müller az első játékos lett, aki az európai csúcsfoci nagyszínpadán legalább hatszor betalált a Barcelona ellen. A kegyelemdöfés alighanem Philippe Coutinho duplája volt: a katalánoknál megbukott 135 millió eurós igazolás 8,5 millióért került kölcsönben Münchenbe – és tette a 85., majd a 89. percben szerzett góljával igazi mészárlássá a találkozót.

Mindenkit elsöprő lendület 

A portugáliai diadal nem csak egy kifutott eredmény volt az akkori Bayerntől. Pedig a 2019–2020-as idény messze nem ilyennek indult. A német rekordbajnok tíz forduló után csupán a negyedik helyen állt a Bundesligában, amikor Niko Kovacot menesztették a Sabener Strasséről, és akkor még – sokak szerint csak átmeneti megoldásként – segédedzőjére, a komolyabb vezetőedzői tapasztalattal nem is bíró Flickre bízták Robert Lewandowskiékat.

Utóbbival varázsütésre átalakult a csapat játéka: 36 tétmérkőzésen irányította az együttest a koronavírus-járvány sújtotta, így igen furcsa versenynaptárt követő szezon végéig, ezeken 33 győzelmet ért el egy döntetlen és két vereség mellett. A 94 százalékos győzelmi mutató hasonlóan mellbevágó adat, mint a Bayern játéka volt az ellenfeleknek.

A müncheniek 156 gólt lőttek a teljes szezonban, eközben 52 tétmérkőzésen csupán 50-et kaptak. Ebből Kovac idejében meccsenként átlagosan 1,6-et, Flickkel már csak 0,7-et. A BL-címig tartó menetelés alatt a Barcelonának lőtt nyolc találatuk az egy meccsen elért gólok számában, az összesen termelt 43 pedig az egy szezonban elért találatokkal jelentett új rekordot – előtte egyetlen Bajnokok Ligája-induló sem jutott negyvenig sem.

Az akkor 55 éves mester eszelős intenzitásra lőtte be a csapatát. A Bayern játékosoknál többet egyetlen topligás csapat futballistái sem sprinteltek mérkőzésenként – 261. A sprint mellett az összesített futómennyiség is kiemelkedő volt, 117 kilométer feletti csapatátlaggal 90 percenként. A sprintek többsége a labdaszerzésre irányuló hirtelen kirontásból, majd az azokat követő megiramodásból jött össze: a Bayern 9,9-es PPDA-száma akkoriban ugyancsak kiemelkedő volt Európa-szerte. Ez a szám mutatja meg, hogy átlagosan hány labdaérintést engedtek riválisaiknak úgy, hogy bármilyen védekezőakcióval megzavarták volna a támadásépítést. Meccsenként legalább 19-szer akasztották meg úgy a riválisokat, hogy háromnál több passzuk nem is lehetett az adott szekvencián belül.

Az ellenfél védekező harmadán belül megakasztott akciókban (pressed sequences per game) számában pedig csak a Jürgen Klopp vezette Liverpool és a Ralph Hasenhüttl irányította Southampton volt jobb náluk. Az ugyancsak az ellenfél kapujától mért 40 méteres zónán belül meg is szerzett labdák számában (high turnovers) pedig a Pool sem vetekedhetett Flick Bayernjével, utóbbi meccsenként 7,3 akciót indított így.

Ahhoz, hogy egy csapat ennyire eredményes legyen a letámadásban, nem elég, hogy a támadók agresszívek legyenek, a teljes középpályának és védelemnek feszesen együtt kell mozognia és dolgoznia. A csapatok presszingjének másik bevett mérőszáma, hogy egy együttes a saját kapujától milyen távolságban kezdi meg a letámadást, hol találkoznak először a labdát felvezető ellenféllel. A Bayern ebben is Európa élbajnokságainak legjobbja lett (45,5 méter). A Liverpoolt (45,3) és ismét nem túl meglepő módon egy német edzővel (Tuchellel) dolgozó, a 2020-as BL-döntőben épp a Bayern martalékává váló PSG-t (45,1) megelőzve.

Mészárosból megváltó?

A történelmi szezont azonban nem követte újabb, hasonlóan kiemelkedő idény. Flick a triplázás – Bajnokok Ligája-győzelem, Német Kupa-siker, bajnoki arany – után hiába kért a vezetőségtől több konkrét labdarúgót is, akikkel folytathatta volna az eszelős rohanást, Szalihamidzsicsék a kívánságok többségét nem teljesítették. Lényegében ez a konfliktus, no meg a szűkösebb keret mellett óhatatlanul visszaeső teljesítmény – a játékosok egyszerűen nem bírták a Flick-féle felfogásban megkövetelt intenzitást, és sorra jöttek a sérülések – vezetett odáig, hogy az újabb bajnoki arannyal a nyakában útilaput kapott a német tréner. 

Flick életében a szövetségi kapitányi megbízás következett, de kevés sikerrel. A német szakértők utólag azzal magyarázták mindezt, hogy az edzésmódszerei egyszerűen nem működtek egy válogatott közegben, az intenzív le- és visszatámadáson alapuló taktikája halálra volt ítélve a „Nationalelffel”.

Barcelonában emiatt sokan tartottak is a kinevezésétől. A klubnál eleve rengeteg gondot okoztak a sérülések az elmúlt években. A csapat borzalmas anyagi helyzete pedig nem sok teret biztosított arra, hogy a Flick-féle felfogáshoz nyáron külön igazoljanak játékosokat is…

Az első tíz forduló azonban feledtetni látszik az aggodalmakat. A Barcelona kilenc győzelemmel és egy vereséggel, 33 rúgott (meccsenkénti hármas átlag felett) és tíz kapott góllal vezeti a La Ligát. Egyedüli kisiklásként az Osasuna elleni 4–2-es idegenbeli vereséget, a 75 százalékos labdabirtoklás mellett is a játék képe és a pocsék helyzetkihasználás alapján egyáltalán nem alaptalanul elvesztett bajnokit említhetjük. Míg a Monaco elleni Bajnokok Ligája-vereség Eric Garcia 11. percben történt kiállítása miatt nehezen értelmezhető a folyamatok részeként.

Nem tiki-taka, nem gegenpressing, de nem is rossz…

Noha a minta viszonylag kicsi – tizenkét tétmeccs ment le az idényből –, több trend is világosnak látszik a Flick-féle presszing és a Barcelonára jellemző rövidpasszos, labdás dominanciára épülő felfogás házasításából. A részeredmények pedig rendkívül biztatók: míg Xavival az előző idényben 1,76-os meccsenkénti xG-t termelt a Barca, addig jelenleg 2,47-nél jár a csapat. Az eredményesebb támadójáték mellett nagyon hasonló mutatókat hoz az Inigo Martínez vezényelte védelem, mint a 2023–2024-es idényben: akkor 1,19-es, most egy 1,24-es xG-t engednek az ellenfeleiknek. Két szempontból viszont itt is világos az előrelépés: a StatsBomb adatai szerint ugyanis a katalánok kapuja felé tartó lövések/fejesek közt harminc százalékkal csökkent a kontrákból érkező próbálkozások száma, miközben az ellenfelek 40 százalékkal kevesebb tiszta ziccert alakítanak ki. A Barcelona riválisai eddig átlagosan 18,0 méterről próbálkoztak bevenni a súlyos sérüléséig Marc-André ter Stegen által védett hálót, míg az előző szezon átlaga 17,4 méter körül alakult.

A csapat védekezése több hasonlóságot is mutat Flick Bayernjével. Míg a védelmi vonal magasan meghúzott (50,9 méteren, szemben a Xavi-féle 48,4-gyel), kisebb távolságok vannak a sorok között (ennek is köszönhető az ellenfelek kevésbé hatékony kontrája), labdaorientáltabb a mozgás; addig támadásban inkább támaszkodik a Barcelona korábbi erősségeire. A 66,7 százalékos labdabirtoklási átlag több mint hat százalékkal jobb a soron következő Real Madridénál (60,3 százalék), és kettő és féllel az előző szezonban a katalánoktól látottnál (64,3 százalék). 

A csapatok valós dominanciáját még inkább kimutató field tilt (ilyenkor a mérkőzésen szereplő két csapat támadóharmadban birtokolt labdáit arányosítják a középső, semleges zónát kihagyva) alapján is még nagyobb a Barca-kontroll: a 2023–2024-ben a ligában legmagasabb 63,32-höz képest most 66,57 szerepel a gránátvörös-kékek neve mellett a Markstats adatai szerint. 

Bár a többség arra számított, hogy a Barcelona presszingmutatói szabályosan kilőnek majd Flick alatt, az intenzitás minimálisan még csökkent is a jobb hatékonyságért cserébe. Míg az előző szezonban a katalánok PPDA-ja 7,9 volt, addig most tíz meccs után 8,3 a La Ligában. A meccsenként kiharcolt high turnoversek száma 8,3-ról viszont 8,7-re nőtt, és már most három szerzett gólnál járnak ezekből, míg az előző idényben 38 meccsen összesen öt jött össze. A hatékonyság mellett szembetűnő különbség még, hogy míg letámadásnál Xavi inkább erőltette az emberezést, addig Flick alatt a zónázás jellemző. Ez annyiból is segíti a támadásokat, hogy  most labdaszerzés után több a megjátszható szabad ember, mint a korábbi érában.

A statisztika szépül, a csapat épül

A spanyol szakértők Flick javára írják, hogy rövid időn belül megoldotta a katalán védelem kontrákkal szembeni sebezhetőségét a csapatrészek közt csökkentett távolságokkal és a középpályás védekezés finomhangolásával. A játékosok jellemzése szerint nemcsak taktikailag ad egyértelműbb utasításokat Xavinál, de a tréningek is megváltoztak, rövidebb, intenzívebb edzések jellemzik az elmúlt hónapokat, rengeteg labdaorientált védekezésen alapuló játékszituáció gyakorlásával.

A másik ok, amiért – az eredményességen túl – megannyi elismerést zsebelt be a német, az a bátorság, amivel első három hónapjában a saját nevelésű fiatalokhoz nyúlt. Persze ehhez kell a világ egyik legjobb utánpótlásbázisaként emlegetett La Masián végzett – tőle független – munka is. Az előző szezonban berobbant, még mindig csak 17 éves Pau Cubarsí remekül egészíti ki Martínezt a védelem közepén. A 21 éves, eddig példás játékintelligenciáról tanúbizonyságot tett Marc Casadó fokozatos beépítése miatt, valamint az augusztus végén ugyan megsérült, de a felkészülési időszakban ugyancsak ragyogó Marc Bernal utánpótlásból való „előhúzásáért” ugyancsak dicsérik.

Közben olyan, az előző kiírásban inkább kritizált játékosokat tudott újfent csúcsra járatni, mint a nyáron kis híján az al-Nasszrt választó Raphinha, vagy a tengerentúlra passzolt Robert Lewandowski. Hogy a Sofascore pontszámai alapján stabilan a védelem egyik legjobbjának számító, évek óta kényszerből jobbhátvédet játszó Jules Koundéról ne is beszéljünk…

A balról bátran befelé húzódó Raphinha csaknem kirobbanthatatlan a Barca jelenlegi kezdőjéből, már most öt gólnál és gólpassznál jár a bajnokságban, míg az előző évadban 28 bajnokin ért el harmatos 6+9-es mutatót. Lewandowski a Münchenben érzésre visszafiatalodott Flick kezei alatt dolgozó 31-32 éves önmagává. Akkor az első idényben 55, a másodikban 48 találatig jutott – utóbbi Bundesliga-kiírásban megdöntve Gerd Müller 1972 óta fennálló 40-es gólrekordját is. A 36 esztendős lengyel tizenkét tétmeccs után tizennégy gólnál jár, és 54 percenként jegyez egy kanadai pontot. 

Kellett a szerencse is. A mumus ellen vajon mi kell?

A gazdasági kilátásokat leszámítva a jelen rendkívül bíztató a lassacskán újjáépülő Camp Nou környékén. S mint ahogy azt több spanyol zsurnaliszta is megjegyzi,– nehéz elképzelni, hogy Flick csapata egyhamar lassítana, főleg úgy, hogy apránként visszatér-visszatérhet több, Xavi idejében is meghatározó arc: Frenkie de Jong, Ronald Araújo, vagy a Sevilla elleni meccsen (5–1) már néhány percre be is vetett Gavi. Hogy a nyáron nagy nehézségek árán regisztrált, egyetlen valódi igazolásnak tekinthető, ám három bajnoki után megsérült Dani Olmót ne is említsük. Velük – ahogyan a Ter Stegen sérülése miatt reaktivált Wojciech Szczesny edzésbe állásával – sem lesz gyengébb a német mester keze alatt dolgozó keret…

Más kérdés, hogy a sorsolás eddig viszonylag kegyes volt a csapattal. A legutóbbi kiírásban szárnyaló, a mostaniban a sorozatterhelés mellett már azért visszafogottabb Gironát (4–1), valamint az Európa-liga-induló Bilbaót (2–1) leszámítva igazi rangadót még nem vívott a ligában. A Real Madriddal október 26-án, az Atlético Madriddal majd csak decemberben, közvetlenül karácsony előtt csap össze először.

A Bajnokok Liga alapszakaszában legkeményebbnek ígérkező meccse pedig szerda este következik: a sokat emlegetett Bayern München látogat majd a barcelonai Olimpiai Stadionba. Flick az önmaga teremtette mumust próbálhatja meg legyűrni, ugyanis a 8–2-es „mészárszék” óta a katalánok egyszer sem tudták legyőzni a bajor sztárcsapatot. Sőt, a legutóbbi négy BL-találkozójukon még csak gólt sem szereztek ellene (0–3, 0–3, 0–2, 0–3)…

LABDARÚGÁS, BAJNOKOK LIGÁJA
LIGASZAKASZ, 3. FORDULÓ
Szerda, 21.00: FC Barcelona (spanyol)–FC Bayern München (német)

További program

Október 22., kedd

• 18.45: Milan (olasz)–Club Bruges (belga)
• 18.45: Monaco (francia)–Crvena zvezda (szerb)
• 21.00: Arsenal (angol)–Sahtar Doneck (ukrán)
• 21.00: Aston Villa (angol)–Bologna (olasz)
• 21.00: Girona (spanyol)–Slovan Bratislava (szlovák)
• 21.00: Juventus (olasz)–VfB Stuttgart (német)
• 21.00: Paris Saint-Germain (francia)–PSV Eindhoven (holland)
• 21.00: Real Madrid (spanyol)–Borussia Dortmund (német)
• 21.00: Sturm Graz (osztrák)–Sporting CP (portugál)

Október 23., szerda

• 18.45: Atalanta (olasz)–Celtic (skót)
• 18.45: Brest (francia)–Bayer Leverkusen (német)
• 21.00: Atlético Madrid (spanyol)–Lille (francia)
• 21.00: Benfica (portugál)–Feyenoord (holland)
• 21.00: Manchester City (angol)–Sparta Praha (cseh)
• 21.00: RB Leipzig (német)–Liverpool (angol)
• 21.00: Salzburg (osztrák)–Dinamo Zagreb (horvát)
• 21.00: Young Boys (svájci)–Internazionale (olasz)

(Borítókép: Hans-Dieter Flick a Barcelona kispadján. Fotó: Eric Alonso / Getty Images Hungary)