Vilhelmina
4 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Legfeljebb hat mandátuma lehet az MSZP-nek

2009.02.27. 14:46 Módosítva: 2009.02.27. 18:38
Három modell szerint is kiszámoltuk az EP-választás várható végeredményét. A Fidesz biztosan viszi a mandátumok legalább kétharmadát, az MSZP öt vagy hat helyre számíthat. Esélye lehet helyet szereznie az MDF-nek, az SZDSZ-nek vagy a Jobbiknak, és ezzel a Fideszt gyengítenék inkább.

A mostani arányok

2004-ben még kettővel több, huszonnégy hely járt Magyarországnak az EP-ben. Ezek így oszlanak meg:

Fidesz: 12, MSZP: 9,
SZDSZ: 2, MDF: 1

A legfrissebb közvélemény-kutatások és a januári ferencvárosi választás alapján is kiszámoltuk, hogy melyik párt hány EP-mandátumra számíthat. A Fidesznek 17-14 helyre van esélye, vagyis a mostani közhangulat szerint a huszonkét magyar mandátum legalább a kétharmadát elviheti. A nagy kérdés, hogy a maradék mind a szocialistáké lehet-e.

A ferencvárosi modell

Januárban időközi országgyűlési választást tartottak Ferencvárosban. Kiszámoltuk, hogy mi lenne, ha az egész ország ferencvárosi lenne. Az első fordulót vettük figyelembe.

A részvétel 25,9 százalékos volt, az egyszerűség kedvéért 26 százalékkal számoltunk. Körülbelül nyolcmillió választópolgár él Magyarországon, vagyis a modell szerint kétmillió-nyolcvanezer ember megy el szavazni. Öt százalék felett négy jelölt teljesített a Ferencvárosban: a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az SZDSZ jelöltje. Az öt százalék alatti eredményeket az EP-választáson sem veszik figyelembe.

A Fidesz 58,6, az MSZP 23,1, a Jobbik 8,52, az SZDSZ 5,23 százalékot ért el. Felosztottuk a modell szerinti kétmillió-nyolcvanezer szavazatot ezen arányok szerint.

Erre azért volt szükség, mert az EP-mandátumokat úgy osztják ki, hogy az öt százalék felett teljesítő pártokra leadott összes szavazatot felírják egy-egy számsor elejére. Utána ezeket a számokat elosztják kettővel, és az eredményt feljegyzik. Aztán a legfelső számokat hárommal osztják, és ezek a számok kerülnek a sorozatba. Így megy ez egészen addig, ahány mandátum csak kiosztható. Utána megnézik, hogy melyik az összes szám közül legnagyobb. Az rögtön egy mandátumot ér. Aztán így tesznek a második, harmadik, negyedik stb. legnagyobb számmal, egészen addig, amíg el nem fogynak a kiosztható mandátumok.

Vagyis a ferencvárosi táblázat teteje így néz ki:

Fidesz: 1 218 88, 609 440, 406 293

MSZP: 480 480, 240 240, 160 160

Jobbik: 176 800, 88 400, 58 933

SZDSZ:108 160, 54 080, 36 053

Mivel a táblázat három legnagyobb számából kettő Fideszhez kapcsolódik, egy az MSZP-hez, ezért nyilvánvaló, hogy ha csak három mandátumot lehetne kiosztani, akkor abból kettőt a Fidesz, egyet az MSZP kapna. Magyarországnak azonban huszonkét hely jut az Európai Parlamentben, így a következő végeredmény születne:

Fidesz: 14, MSZP: 5, Jobbik: 2, SZDSZ: 1 mandátum.

A modellnek természetesen több problémája is van. Egyrészt a nagyobb pártok közül az MDF-et választási csalás miatt kizárták, így ezt a pártot nem tudtuk a modellbe beilleszteni. Másrészt ebben a választókerületben kicsit más az emberek ízlése, mint az országos átlag. A 2004-es EP-választáson itt, a budapesti 12. választókerületben, az SZDSZ közel kétszer olyan jól szerepelt, mint országosan; viszont a Fidesz 5, az MSZP 3,5 százalékkal volt gyengébb.

A Századvég-Forsense modellje

A Századvég-Forsense februári közvélemény-kutatásán ugyan országgyűlési választások esetére kérdeztek rá az embereknél, mégis bátorkodtunk eredményeiket EP-szavazatokra váltani.

A felmérés szerint a részvételüket biztosra ígérő és pártot is megnevező emberek 21 százaléka szavazna az MSZP-re, és 68 százaléka a Fideszre. A felmérés szerint a többi párt nem érné el az ötszázalékos küszöböt.

A kutatás szerint 58 százalék menne el szavazni, azonban közülük 40 százalék nem tudta vagy nem akarta megmondani, hogy kire fog szavazni. Mivel csak a biztosat ígérőkkel tudtunk mit kezdeni, ezért ebben a modellben 34,8 százalékos részvétellel számoltunk (ez egyébként nem áll nagyon távol a 2004-es EP-választás 38,5 százalékos részvételétől).

A százalékokat ismét darabszámra váltottuk, elkészítettük a kétoszlopos táblázatot, és az alábbi eredmény jött ki:

Fidesz: 17, MSZP: 5 mandátum.

A Medián modellje

Februári közvélemény-kutatást a Medián is közölt. Nekik 50 százalék mondta biztosra a részvételt, és közülük 13 százalék nem mondta meg, hogy kire szavazna. Ez alapján a lakosság 43,5 százalékáról sejthetjük, hogy hova szavazna, így ekkora részvétellel számoltunk. A Medián szerint is csak két párt lépi át az öt százalékot a biztosan szavazók körében, a Fidesznek 63, az MSZP-nek 25 százalékot mértek.

Ismét megcsináltuk a kétoszlopos táblázatot, és az alábbi arányok jöttek ki:

Fidesz: 16, MSZP: 6 mandátum.

Ezek a számítások persze csak spekulatív jellegűek, hiszen egyik sem kifejezetten EP-választásról szóló kutatás alapján készült, ráadásul a kampány még el sem kezdődött. Ugyanakkor nincs nagy különbség a különböző modellek szerint számolt mandátumok között, a Fidesz mindegyik esetben viszi a mandátumok legalább kétharmadát, és az MSZP-nek öt-hat helyet jósol csupán. Ezt már a pártban is kiszámolhatták, hiszen információink szerint csak az első öt helyet tartják biztos befutónak.

A leginkább nyitott kérdés a mostani állás szerint annyi, hogy a Jobbik, az SZDSZ vagy az MDF képes lehet-e egy, legfeljebb két mandátumot elcsípni a nagyoktól. Mint a ferencvárosi modell mutatja, a kicsik jó szereplésével a Fidesz járhat rosszul.

Erősen befolyásolhatja a végeredményt a részvétel is. Magyarországon régóta tendencia, hogy minél többen mennek el szavazni, annál jobban jár az MSZP. Ugyanakkor a Szonda Ipsos februárban azt mérte, hogy a választóknak csak a harminc százaléka venne részt egy mostani EP-választáson. Ez pedig inkább öt, mint hat helyet jelentene az MSZP-nek.