Szilvásy nem mondott igazat

A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az UD Zrt. feljelentését, amelyet államtitoksértés gyanújával tettek a Népszabadság és a HVG 2008 szeptemberében publikált cikkei miatt. Az elutasító határozatból az derül ki, hogy a botrányban időközben tönkrement céget hivatalosan nem is gyanúsították meg az NBH rendszere és a kormányzati gerinchálózat elleni számítógépes támadással.

A Népszabadság néhány nappal a megfigyelési botrány kirobbanása után, tavaly szeptember 16-án írt arról, hogy az NBH számítógépeire kémszoftvert telepítettek. A forrás megjelölése nélkül közölt információ szerint a nyolc hónapos kutatás az UD Zrt.-hez vezette a szolgálatokat. A lap hozta nyilvánosságra akkoriban azt is, hogy Szilvásy György összehívta a nemzetbiztonsági kabinet rendkívüli ülését, mert a biztonsági cég megcsapolta a kormányzat informatikai gerinchálózatát, majd a miniszter is megerősítette, hogy – többek között – az informatikai támadások miatt Laborc Sándor, az NBH főigazgatója feljelentést tett az UD ellen.

A cég viszont azért tett fordult a hatóságokhoz, mert megítélésük szerint az NBH gépparkja elleni támadás híre államtitoknak minősül, márpedig ha államtitok, akkor kiszivárogtatása és nyilvánosságra hozatala büntetendő.

Az ügyészség bekérte az NBH igazgatójától az ügyben összeszedett információkat, hogy kivizsgálja, sértett-e törvényt a Népszabadság. Az NBH főigazgatója, Laborc Sándor decemberi keltezésű átiratában azt válaszolta az ügyészségi nyomozóknak, hogy nem tett feljelentést az NBH számítástechnikai rendszere elleni támadás ügyében a cég ellen, és ilyen bűncselekmény gyanúját megalapozó adatokra az UD feljelentése nyomán sem bukkant a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Érdekesség, hogy három hónappal Laborc átirata után, március 6-án a titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy György ismét azt állította, hogy van feljelentés. A Népszabadságban megjelent interjú szerint „az NBH feljelentése alapján" a rendőrségi vizsgálat „sikeressége, a bizonyítékok »fizikai« megtalálása nem lehetne kétséges, de érdemi nyomozati munka kell hozzá".

Az ügyészségi határozatból derült ki az is, hogy Laborc Sándor szerint az NBH soha semmilyen formában nem készített összesítést arról sem, hogy az UD Zrt. vezetői telefonon beszéltek, vagy sms-eztek volna Fidesz által előfizetett mobilok tulajdonosaival. A HVG szintén forrás nélkül közölt információja volt a megfigyelési botrány napjaiban, hogy a cég irányítói mintegy kétszáz fideszes telefonnal tartották a kapcsolatot.

Az ügy fél éve kezdődött, amikor a rendőrség 2008 szeptember 10-én házkutatást tartott az UD Zrt. zuglói központjában, mert az NBH főigazgatója, Laborc Sándor öt másik gyanúsítás mellett lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés gyanújával is feljelentette a céget. A helyszínen néhány óra alatt kiderült, hogy az irodában talált három fegyver hatástalanított dísztárgy volt csupán.

A cég vezetői szerint lehallgatott telefonbeszélgetéseikből az NBH főigazgatójának is tudomása kellett, hogy legyen arról, hogy nem valódi fegyvereket, hanem muzeális darbokat tárolnak a székházban, ugyanis a tanúsítványok beszerzése ügyében többször beszéltek a forgalmazóval. Ezért azt fontolgatják, hogy hatóság félrevezetésért feljelenik Laborcot, aki szerintük elhallgatott információkat azért, hogy a rendőrség szeptemberben azonnali hatállyal átkutassa az UD irodáit.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!