Kinga, Kincső
18 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Ismét leszavazták Baka Andrást

2009.06.15. 16:39 Módosítva: 2009.06.15. 20:05
Az Országgyűlés 184 igen és 108 nem, valamint 54 érvénytelen szavazat mellett nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökévé Baka Andrást, a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság volt bíráját. A köztársasági elnök szerint megkérdőjeleződött a Parlament szavahihetősége.

A Parlament szavahihetősége kérdőjeleződött meg – közölte Sólyom László az eredmény kihirdetését követően. A köztársasági elnök csalódottságának adott hangot, amiért – jóllehet előzetesen mindkét nagy párt frakciója támogatásáról biztosította a jelöltet – a jelöltre 108-an szavaztak nemmel, ami szerinte egyértelmű jel, hogy valaki nem mondott igazat.

Sólyom meglepőnek és váratlannak nevezte az eredményt, aminek a háttere a titkos szavazás miatt soha nem is fog kiderülni. "Majd meggondolom" – válaszolta arra a kérdésre, hogy jelöli-e még Baka Andrást a posztra.

Fotók: Huszti István
Fotók: Huszti István

A Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselői az eredmény kihirdetését követően kivonultak az ülésteremből. Navracsics Tibor frakcióvezető szerint nem vesznek részt a hátralévő hétfő határozathozatalokban. Erre az MSZP rendkívüli házbizottsági ülés összehívását kezdeményezte.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: szégyen, amit a Fidesz-frakció tesz, "ekkora hazugságot régen nem látott a Ház". Mesterházy arra utalt, hogy az MSZP által kezdeményezett nyílt szavazást a Fidesz utasította el.

Az MSZP-frakció arra biztatja a köztársasági elnököt, hogy jelöltje újra Baka Andrást, és a parlament nyílt szavazáson megszavazza főbírónak.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy értékelte a helyzetet, hogy a pártok Sólyom Lászlónak üzentek: új jelöltet kell választania.

A főbírói poszt tavaly júniusban, Lomnici Zoltán megbízatása lejártával üresedett meg, miután a köztársasági elnök egyértelművé tette, hogy nem jelöli újra. A független bírói ág azóta működik tényleges vezető nélkül.

Igenek és nemek

Baka Andrásról tavaly május 26-án szavaztak a képviselők: 170 igen szavazattal, 191 ellenében utasították el.Baka Andrást, az Európai Emberi Jogi Bíróság volt bíráját.

Havasiné Orbán Máriáról a parlament először december 8-án szavazott: bár őt már a képviselők többsége támogatta, 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazattal ő is elbukott.

Idén márciusban az Országygyűlés megint nekifutott, ám 230 igen és 123 nem szavazat mellett ismét nem támogatta, hogy Havasiné Orbán Mária legyen a LB új elnöke.

Bár ez a normális ügyvitelt, az ítélkezés folyamatát nem zavarja, hosszabb távon mindenképpen csak egy, az összes vezetői jogosultsággal rendelkező főbíró személye garantálhatja a bíróságokon folyó munka zavartalanságát. Ennek része az LB jogegységi döntéseivel kapcsolatos szakmai munka vezetése és a bíróságok működéséhez és fejlesztéséhez szükséges költségvetési források kijárása is.

Az új főbíró legfontosabb feladata azonban a bírósági reform elindítása. Az 1997-ben felállított, az évek alatt nehézkesnek és belterjesnek bizonyult struktúra hátrányai ügyében komoly szakmai vita kezdődött, az anomliák pedig a politika ingerküszöbét is elérték.

Baka András kinevezése tavaly a szocialista frakció ellenállásán bukott meg. A névleges kifogás az volt, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), a bíróságok igazgatási csúcsszerve nem támogatta a jelölését. Valójában zavarta őket Baka MDF-es múltja (1991-es strasbourgi kinevezése előtt Baka rövid ideig az MDF parlamenti képviselője volt), és olyan jelöltet szerettek volna, akinek "megbízhatóságában" biztosabbak lehetnek.

Kifogás volt még, hogy a jelölt nem ismerte jól a magyar bíróságok rendszerét (Baka azóta bő egy évig a Fővárosi Ítélőtáblán dolgozott). Felrótták azt is, hogy nincs bírói szakvizsgája (tudományos fokozata alapján törvényesen nevezték ki bírónak, de 16 éves strasbourgi bíráskodása során is kellő ítélkezési gyakorlatot szerezhetett).

Sólyom László Baka 2008. májusi leszavazását követően kétszer is Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét jelölte, ám Havasinét mindkét alkalommal leszavazták a képviselők. Vele szemben (a bizalmatlanságon túl) az volt a szocialisták egyik fő "kifogása", hogy egy távolabbi rokona fideszes kötődésű.

A jelöltek hányattatásai mögött az Index több forrása is Lomnici Zoltán machinációit vélte felfedezni. A volt főbíró állítólag úgy gondolta, ha megnehezíti vagy ellehetetleníti Sólyom jelöltjeinek a kinevezését, azzal elősegítheti, hogy később ismét LB-jelöltként merüljön fel a neve, vagy legalább a zavaros viszonyok közepette megőrizze befolyását.

05

Baka András első jelölésekor több, hitelt érdemlő forrásból lehetett hallani, hogy Lomnici LB-elnökhelyettesi kinevezést kért tőle cserébe azért, hogy kijárja a hozzá lojális OIT-tag megyei bíróknál Baka támogatását (Bakát akkor az OIT 7-6 arányban utasította el). Miután Sólyom régi-új jelöltjét második meghallgatásakor az OIT egy hete nagy többséggel támogatta, most állítólag a Fidesz bizonytalanodott el, hogy esetleg a helyettesekről, egyéb kulcspozíciókról szóló alku állhat a szocialisták pálfordulása hátterében.

Ezt azonban Baka a múlt héten és ma is határozottan cáfolta, miként tavaly is határozottan leszögezte, hogy elvtelen kompromisszumok árán nem kíván főbíró lenni. A feszültség és a bizalmatlanság mindenesetre már a szavazás előtt is megnyilvánult: a kormánypárti frakció vezetése név szerinti szavazást kezdeményezett.

Ennek információink szerint a Fidesz színvallásra kényszerítése volt a célja, de az indítványt a házbizottság végül nem támogatta. Ugyanígy elképzelhető, hogy a szocialisták a saját frakciójuk szavazási fegyelmét kívánták biztosítani. Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes lényegében azzal indokolta a Fidesz döntését, hogy a főbíró függetlenségének egyik garanciája, hogy ne lehessen tudni, melyik párt hogyan szavazott. A két nagy párt már előzőleg kölcsönösen egymást vádolta, hogy nem hajlandók megszavazni Baka kinevezését.