Zuschlag 8,5 évet kapott

Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán Kecskeméten első fokon. A hatóság bűnszervezet tagjaként, folytatólagosan elkövetett csalással és más bűncselekmények elkövetésével vádolta Zuschlag János egykori szocialista politikust és társait.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak 75 millió forint állami támogatást szereztek jogosulatlanul civil szervezetek révén. Az eljárás során a bíróság csaknem kétszáz tanút hallgatott meg. Az ügyész 12 évre küldte volna börtönbe a volt szocialista politikust.

A bíróság az ítélet indoklásában kiemelte, hogy Zuschlag nem volt együttműködő, vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást.

A bíróság Zuschlag János esetében súlyosbító körülménynek vette, hogy a bűncselekményeket országgyűlési képviselőként követte el, illetve, hogy megpróbálta hátráltatni a bűncselekmények felderítését. A büntetés kiszabásánál nem számították be enyhítő körülmények, hogy az okozott kárból ötvenmillió forintot visszafizetett, mivel a pénz eredete nem tisztázott és ha beszámítanák, az pénzmosásnak minősülne, tájékoztatott a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Lados István másodrendű vádlottal szemben - aki feltáró vallomásával segítette az ügy felderítését - a legenyhébb törvényes büntetést kérte. További hat vádlottra letöltendő fegyházbüntetést, három vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, míg öt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

A bíróság Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett. Ez azonban a bíró szerint ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. Ladost végül 2 év börtönre ítélte.

A bíró fehérgalléros bűnszervezetről beszélt

A Zuschlag-csoport által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult, mondta ki az ítélet jogi indokolásában a tanácsvezető bíró. Fodor Endre a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai ítélethirdetésén azt is kijelentette, hogy "a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet".

Három vagy több személy által, öt évet meghaladó büntetési tétellel büntethető szándékos bűncselekmény elkövetése megvalósult, ezért a Btk. szerint bűnszervezetben elkövetettnek minősül a Zuschlag János és hét társa által elkövetett cselekmény, indokolta ítéletét a bíróság.

Zuschlag János fellebbezést jelentett be téves minősítés miatt a bűnszervezeti minősítés kapcsán és kérte a vagyonelkobzás törlését is. Lados István három nap gondolkodási időt kért, Katus Ferenc felmentésért fellebbezett. A többi vádlott között szintén volt, aki fellebbezett, néhányan elfogadták az ítéletet.

Két és fél éve előzetesben

Zuschlag Jánost 2007. szeptember 21-én vették őrizetbe, miután az ügyészség 2007. június 25-én meggyanúsította. Az előzetesben eltöltött két és fél év beleszámít majd büntetésébe. Zuschlag azért töltött ennyi időt előzetesben, mert az ügyészség szerint fennált az összebeszélés és a bizonyítékok megsemmisítésének a lehetősége. A tárgyalásokon lejátszott lehallgatott telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Zuschlag Jánosnak voltak rendőrségi kapcsolatai a nyomozás idején.

A bíróság bizonyítottnak látta, hogy Zuschlagot értesítették telefonbeszélgetései lehallgatásáról. Azt azonban nem tartotta érdekesnek, hogy ki értesítette, ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Kapcsolatrendszere révén Zuschlag államtitkokhoz is hozzáférhetett, vélekedett a bíróság.

A felvételek szerint Zuschlag Lusztig Péterrel állt kapcsolatban, aki korábban a BM III/I-es hírszerző csoportfőnökségén dolgozott, aztán Baranya megyei rendőrfőkapitány volt, 1994-1998 között MSZP-s országgyűlési képviselő, majd 2006. július 1-jétől a Belügyminisztériumban Lamperth Mónika főtanácsadója, 2007. február 1-jétől pedig a miniszteri kabinet tanácsadója.

A bíróság Katus Ferenc harmadrendű vádlottat 5 év 6 hónap börtönre ítélte. A bíróság a további vádlottakra összesen 33 év 8 hónap börtönt szabott ki, továbbá több vádlott esetében rendelt vagyon elkobzást. Őri Andrást - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát 3 év, Marsovszky Balázst 2 év 4 hónap, Kulai Tamást 3 év 4 hónap, Prácsér Lászlót 1 év 4 hónap börtönre, valamint vagyonelkobzásra ítélte.

A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.

Fodor Endre bíró a tárgyalás előtt bejelentette, hogy az ítélet indoklását, körülbelül négy órán keresztül ismerteti.

Zuschlag János egy 2005-ben indult rutinvizsgálat után keveredett csalás és más bűncselekmények gyanújába. A vádirat szerint civil szervezetekből álló hálózatot épített ki, amely 2000-2006 között (tehát az Orbán-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején) pályázatokon szerzett pénzt az Ifjúsági- és Sportminisztériumtól, annak jogutódjaitól, valamint a Nemzeti Civil Alapprogramtól és a fővárosi önkormányzattól.

A bíróság szerint a pályázatok "felháborítóan" rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként "A nők, mint veszélyeztetett korcsoport" címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró.

A civil szervezetek tényleges tevékenységet nem végeztek, a megszerzett állami forrásokat nem arra használták fel, amire kapták, a pénz felhasználásáról hamis beszámolókat és hamisított számlákat készítettek. A pénzt Zuschlag János irányításával igazából ifjúsági rendezvények támogatására, országgyűlési képviselők választási kampányának finanszírozására fordították, illetve egymást között elosztva magáncélra használták.

Az ítélet indoklása szerint  vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit valójában nagyobbrészt a Fibisz, és elődszervezete, a BIT működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak. Az írásos dokumentumok alapján megállapítható, hogy a támogatásokat felvevp szervezetek fantomegyesületek voltak.

A kár nagy részét Zuschlag János megtérítette, ügyvédje 50 millió forint átutalását bizonyító okiratokat csatolt be az ügyészségnek.

A bírósági eljárásban tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt, aki a csalássorozat idején ifjúsági és sportminiszter volt, valamint Mesterházy Attilát, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, aki Gyurcsány államtitkára volt.

Tanúként hallgatták meg a vezető szocialista politikusok közül Baja Ferencet, aki a vádbeli időszakban a szocialisták Táncsics Alapítványának kuratóriumi elnöke volt. Az alapítvány is támogatta a Zuschlag-féle civil szervezeteket.

Baráth Etelét és Csiha Juditot is tanúként hallgatták meg, mert a két zuglói szocialista politikus ajánlásokkal támogatta Zuschlag szervezeteinek pályázatait. A vádlottak vallomása szerint az egyesületeken átfolyó pénzekből a két képviselő 2006-os országgyűlési képviselői kampányát is támogatták. Baráth és Csiha visszavonult a politikától, idén már nem indulnak jelöltként a választásokon.

Tanú volt a perben Újhelyi István, az MSZP jelenlegi alelnöke, aki 2002-től a Fiatal Baloldal elnöke volt. Újhelyi azt állította, hogy elnökként nem ismerte a szervezet pénzügyeit, azokért ügyvezető alelnökként Zuschlag felelt.

Meghallgatták Deutsch Tamást, az Orbán-kormány sportminiszterét is. Zuschlag vallomásában azt állította, hogy amivel vádolják, bevett gyakorlat volt a pártok ifjúsági szervezeteiben.

Az ítélet után az MSZP kizárta soraiból Zuschlag Jánost.