Aggódnak, de együttműködnének

Biszku Béla és a kormány túlhatalma miatti aggodalom dominálta hétfőn a napirend előtti felszólalásokat a Parlamentben. Érdekes színfoltként a Jobbik nevében Hegedűs Tamás magánvagyonok államosítását követelte. Hegedűs szerint ugyanis fájóan hiányzott Orbán Viktor múlt kedden imsertetett 29 pontos gazdasági prgramjából a magánnyugdíjpénztárak államosítása, pedig az ott felhalmozott pénzből remekül lehetne finanszírozni az államadósságot. Hegedűs szerint ugyanakkor az államosítás nem is lenne államosítás, mert a magánnyugdíjpénztári befizetések továbbra is nevesítve lennének, tehát papíron megmaradna a pénztári tagok pénze - még ha ezt a kifizetések idején már más forrásból kéne előteremteni.

A nap első felszólalója a fideszes L. Simon László volt, aki a szocialisták közbenjárását kérte, hogy Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner blog munkatársai bemutathassák Biszku Béláról szóló dokumentumfilmjüket. A film bemutatását Biszku tiltotta le, L. Simon szerint a szocialisták a volt belügyminiszter személyes ismerőseiként igazán közbenjárhatnának az ügyben. Egyben mindenkit meghívott a film szerdai, illegális bemutatójára.

Az ellenzék fő témája a Fidesz túlhatalmának bírálata volt. Schiffer András nyelvi blikkfanggal "narancsuralmi rendszerről" beszélt, szerinte ugyanis a Fidesz a fékek és ellensúlyok rendszerének felborítására készül. Az alkotmányos demokráciákban a kormány hatalmát több intézmény is keretek közé szorítja, Magyarországon ilyen például a köztársasági elnök és az alkotmánybíróság. A Fidesz kétharmados többsége birtokában elnököt mindenféle egyeztetés nélkül jelölhet, és ezt is tervezi tenni. Az alkotmánybírák jelölése az eddigi rendszerben feltétlenül együttműködést igényelt volna, de a fideszes Mátrai Márta alkotmánymódosító javaslatának elfogadása esetén a kormánytöbbség maga jelölhetné és választhatná meg az Alkotmánybíróság két új tagját, ami feltétlenül kényelmes megoldás.

Válaszában Navracsics Tibor nem tett sokat a kételyek eloszlatásáért, gyakorlatilag annyit kért, hogy higgyék el neki, a Fidesz alkotmányos és demokratikus párt.

Mesterházy Attila szerteágazóbb felszólalásban bírálta a kormányt. Egyrészt ő is aggódott a túlhatalom miatt, majd számonkérte a Fidesz elmaradt választási ígéreteit, egyben kijelentette hogy Orbán kormánya tulajdonképpen Bajnai programját folytattja. Az nem volt világos, hogy ez most jó, vagy rossz.

Mesterházy felszólalásában fel lehetett fedezni azt a szocialista szándékot, amit a párt belső fórumain rendre megfogalmaznak. Hogy kemény ellenzéki politikát folytassanak a Fidesz ellen. Interpellációik során viszont már megint inkább együttműködési készségüket hangsúlyozták.

Mint az előző két hétben, most is három szocialista interpelláció hangzott el az ellenzék öt interpellációs lehetősége során. Elsőként Botka László, Szeged polgármestere kérdezett rá, hogy hogy is áll a szegedi lézerközpont ügye. Sürgetnek a határidők, mondta. Nem sürgetnek a határidők, válaszolta Fónagy János, a nemzeti fejlesztési miniszter parlamenti államtitkára, aki arról is biztosította Botkát, hogy a lézerközpont a kormánynak is fontos. Botkának ez elég is volt a válasz elfogadásához és együttműködési készsége kifejezéséhez.

Második szocialista interpellálóként Lamperth Mónika a köztisztviselőkért aggódott, mert szerinte a kormány hátrányos helyzetbe hozta őket azzal, hogy két hónapos felmondással kirúghatóvá tette őket. Pedig a köztisztviselők olykor túlóráznak is. Navracsics Tibor válaszában elmondta, hogy eddig gyakorlatilag lehetetlen volt köztisztviselőket kirúgni, de az, hogy most már lehetséges, nem jelenti azt, hogy válogatás nélkül fognak kirugdalni embereket. És ha már alkalom adódott rá, bírálta a szocialisták kinevezési gyakorlatát.

A harmadik szocialista interpelláló Simon Gábor volt, aki az iránt érdeklődött, hogy mit tesz a kormány azokért, akiknek a biztosítása nem fedezi az árvizi károkat. Válaszában Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára sok mindenről beszélt, a kérdésről viszont alig. Figyelemmel kísérik majd a kártalanítást, ígérte, és ez elég volt Simon Gábornak, aki harciasan és ellenzékileg együttműködési készségéről is biztosította a kormányt.

A héten ismét interpellált az LMP - a múlt heti hallgatást Schiffer András azzal indokolta, hogy amíg nincsenek konkrét kormányzati intézkedések, nincs mit kérdezni sem. Most viszont Orbán Viktor a mőlt kedden bejelentett 29 pontja lehetőséget adott az LMP-nek önmaga definíciójára. Scheiring Gábor felszólalásában a kormány "neokonzervatív gazdaságpolitikáját" bírálta, mert szerinte az lerombolja a szolidaritás intézményeit, melyek közé szerinte a progresszív adórendszer is tartozik. Az egykulcsos adó szerinte ellehetetleníti a legszegényebb, képzetlen rétegek munkavállalását, mert aránytalanul növeli a minimálbéresek foglalkoztatásának költségeit, amennyiben a minimálbért szinten akarják tartani. Czomba Sándor nemzetgazdasági államtitkár válaszában kijelentette, hogy "senkinek sem csökkenhet a nettó jövedelme", az adófilozófiai vitába viszont nem kívánt bővebben belemenni. Egymillió új munkahelyet úgy teremtenének, hogy csökkentenék a vállalkozások, a munkáltatók bürokratikus- és adóterheit.

A Jobbiknak most csak egy képviselője interpellálhatott, a lehetőséget most szakpolitikai kérdés kifejtésére használták fel. Gyenes Géza az iránt érdeklődött, hogy hogy használhatnak a magyar orvosi laborok bizonytalan minőségű, mi több, a H1N1 gyorsteszt esetén konkrétan használhatatlan diagnosztikai eszközöket. Emberi jogokat sérőt kísérletezgetésről beszélt. Szócska Miklós egészségügyi államtiktártól megtudhattuk, hogy az engedélyező hivatalnak eddig nem állt módjában a gyártók által benyújtott teszteredmények hitelességének ellenőrzése, az engedélyezés formális folyamat volt csupán. Ezen változtatni szeretnének.

A Fidesz és a KDNP interpellációinak értékelésétől eltekintünk. A parlament az interpellációk és a válaszok után hétfőn csak két ügyben hoz döntést. Bár mindkét döntés kétharmados, nincs kétségünk affelől, hogy a kormánytöbbség elfogadja Mátrai Márta alkotmánymódosítási javaslatát és az Alkotmánybíróságról szóló törvényhez benyújtott módosítását is, melynek eredményeként a jövőben a mindenkori kormánytöbbség jelölheti az alkotmánybírókat.