Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Sólyom dilemmája

2010.06.14. 17:40
Sólyom László az Országgyűlés alakuló ülésén az Alkotmány megóvandó értéktartalmáról beszélt. Talán maga sem tudta, mennyire hamar adódik majd lehetősége, hogy tettekben is kiálljon az alkotmányosság számára fontos mércéje mellett. A parlament ma döntött az alkotmánybírók jelölését megváltoztató alkotmánymódosításról – a kérdés az, hogy a mandátuma utolsó heteit töltő államfő hajlandó-e a közjogi aktivizmusra.

A kormánypártok támogató és az ellenzék ellenszavazataival az Országgyűlés 261-112 arányban elfogadta az alkotmánybírók jelölésének módjáról és az új alkotmány előkészítéséhez szükséges szavazatarány megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást.

Az Országgyűlés hosszú idő után olyan törvényt fogadott el, ami az alkotmányos rendszer alapjain módosít. Az alkotmánybírókat eddig egy olyan bizottság jelölte, amelyben a parlamenti pártok egy-egy képviselőt delegálhattak. Ez, valamint a bírák megválasztásához szükséges kétharmados szavazatarány a gyakorlatban a pártokat együttműködésre kényszerítette,  az egyensúly azonban a módosítás hatályba lépésével felborul.

Legitimációs problémák az Alkotmánybíróságon?

A csak a parlamenti többség által jelölt és megszavazott alkotmánybírók támogatta AB-határozatok legitimációs problémákat vethetnek fel, különösen ha azok nem könnyen megítélhető ügyekben születnek és a Fidesznek kedveznek. Ám még különösebb helyzetet teremthetne az az – egyébként elég valószínűtlen – eset, ha a ma tárgyalt alkotmánymódosítás hatályba lépne, és a Fidesz jelölne majd megválasztana két, számára elfogadható alkotmánybírót, ám utóbb az AB alkotmányellenesnek találná a módosítást. Hogy mi történne az így megválasztott alkotmánybírók mandátumával és a szavazatukon múló már meghozott határozatokkal, azt megbecsülni is nehéz.

Ha nem is jól, de működött

A kooperációra képtelen pártok valódi konszenzusos jelöltek híján eddig az egyet ide-egyet oda elvét jelölték. Ez ugyan megakadályozta azt, hogy a jogrendszer alkotmányossága felett őrködő testület a kormánytöbbség befolyása alá kerüljön, azonban a jelöltek szakmai kvalitásainak mérlegelése rovására politikai alkalmasságuk (a testület elé kerülő, a pártok számára fontos alkotmányos kérdésekről alkotott véleményük) került előtérbe.

Mindez két következménnyel járt: az egymásra utalt pártok (Fidesz és MSZP) többnyire csak a páros jelölések alkalmával tudtak dűlőre jutni egymással, ezért a 11 fős testület létszáma sokszor maradt feltöltetlen (jelenleg – 2008. júliusa óta – 9 fős a testület). Továbbá – miként az az AB-döntések párhuzamos indoklásaiból, a különvéleményekből leszűrhető – egyes tagok szakmai alkalmassága erősen megkérdőjelezhető.

Mi a baj az új rendszerrel?

Az alkotmánymódosítás kétségkívül leegyszerűsítené a jelölést, és az AB testülete heteken belül teljes létszámmal működhetne. A gyakorlatban azonban  – miként beszámoltunk róla – a jelölés teljes egészében a kormánytöbbség kezébe kerülne. A meglehetősen felgyorsult, hatalmi szempontú alkotmánymódosítás módját és tartalmát civil szervezetek keményen kritizálták.

A javaslathoz egy módosító javaslatot nyújtottak be. A jobbikos képviselők által jegyzett dokumentum az alkotmánymódosítás másik pontját – az új alkotmány előkészítését a képviselők négyötödének szavazatához kötő szakasz törlését – venné ki a csomagból. Gaudi-Nagy Tamás és Novák Előd szerint elfogadhatatlan és tételesen törvénysértő (Házszabály 85. § 3), hogy ehhez a változtatáshoz a fideszes előterjesztők az égvilágon semmilyen magyarázatot nem fűztek. Igaz, a házszabály idézett pontja szerint szerint "a törvényjavaslathoz indokolást kell fűzni", jelen esetben pedig ez megtörtént, még ha a javaslat másik pontja tekintetében is.

Sólyom az Alkotmány értékeiről

"A rendszerváltozás megtörtént, és a ma szükséges megújulás már ezekre az alapokra épül. Azaz éppen az első Országgyűlésnek, és annak a korszaknak vannak olyan alkotásai, amelyek nélkülözhetetlenek, sőt jellemzőnek kell maradniuk. Ezek pedig az alkotmányosság, a jogállami intézmények; az alapjogi normák, és az az értéktartalom, amelyet hordoznak."
(...)
Létezik az Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjainak egy olyan koherens rendszere, amely a napi érdekű módosítások fölött is az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál. Ez – az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány – azóta az Alkotmánybíróság húsz éves működésében látható és kiszámítható kifejtést nyert. Ez az, amit fenn kell tartani. Az Országgyűlés pedig ezen keretek között bátran élhet lehetőségeivel.

Részletek az Országgyűlés május 14-i alakuló ülésén elhangzott beszédből.

Az államfő lehetőségei

Most, hogy az alkotmánymódosítást az Országgyűlés megszavazta, minden szem – az augusztusban távozó – Sólyom László köztársasági elnökre szegeződik. Ha ugyanis az államfő a törvényt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek, pár héttel, ha normakontrollt kér az AB-tól, akár egy évvel is kitolhatja (utóbbi esetben akár meg is akadályozhatja) annak hatályba lépését. Sólyom egyébként épp ma küldte vissza a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, mert nem ért egyet az indoklás nélküli felmentésük lehetőségével.

A jobbikos képviselők jogosnak tűnő kifogása alapján az államfő visszaküldheti a módosítást az Országgyűlésnek, ám a helyzet egy indokló bekezdés közbeszúrásával gyorsan orvosolható. Az érdemi közbeavatkozást az alkotmánymódosítás AB-hoz való továbbítása jelentené. Ezzel Sólyom nemcsak azt jelezhetné, hogy nem ért egyet a – jelentős részben épp általa megalkotott alkotmányos konstrukciót gyengítő – változással, de tartalmi kifogást is megfogalmazhatna.

D  AS20090504003

Miként megírtuk, elvi alkotmányossági kételyeket vet fel, ha egy négyötödös többséghez kötött szakaszt a képviselők kétharmada módosít. Ugyanígy aggályos, ha az összes parlamenti pártra bízott jelölési folyamatot kétpárti döntéssel vonják a kormánytöbbség felügyelete alá.

Mit tehet az Alkotmánybíróság?

Nem egyértelmű, hogy ezeket a kifogásokat vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság.  Az AB ugyanis eddig az alkotmánymódosításokat tartalmi szempontból kifogásoló beadványokat nem tárgyalta, az uralkodó jogértelmezés szerint  azokra nem terjed ki a testület felhatalmazása. Így, ha Sólyom László a fenti aggályokat tartalmi kérdésnek tekinti, várhatóan nem fog normakontrollt kérni miattuk.

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet tavaszi konferenciáján ugyanakkor mind az AB elnöke, Paczolay Péter, mind Bragyova András alkotmánybíró lényegében amellett foglalt állást, hogy a testület lazíthatna az AB jelenlegi korlátozó jogértelmezésén, és az alkotmánymódosításokkal kapcsolatos beadványokat tartalmi szempontból is vizsgálhatná. Paczolayéké jelenleg kisebbségi véleménynek számít a testületben.

D KOS20091117009

Sólyom nehéz döntése

Míg az AB-hoz eddig érkező beadványok lényegében jelentéktelen alkotmánymódosításokra vonatkoztak, a mostani az alkotmányos rendszer alapjaihoz nyúl hozzá, ami további alkotmánybírókat is véleménye újragondolására késztethet. Ha – a rossz nyelvek szerint az elnökösködéssel egyben a saját szakmai-politikai emlékművét is építő – Sólyom László komolyan gondolta a nyitóülésen mondottakat, alaposan meg kell fontolnia államfői mandátuma utolsó fontos döntését.