Ma éjjel dönthetnek a Mal Zrt. sorsáról

Utolsóként Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője reagált, ő is részvétét nyilvánította, és kérte a kormányt, hogy kártalanítsa a károsultakat. "Ez egy emberi tragédia alapvetően, ezért nagyon fontos az emberi hozzáállás, a kormánynak minél hamarabb újabb lépéseket kell tennie" - mondta, hiszen "a vészhelyzet még nem múlt el". "Sem jogi, sem morális értelemben ezért a katasztrófáért kegyelem nem jár" - mondta, egyben felvetette a privatizátorok felelősségét is. Vizsgálatot kért a mosonmagyaróvári és az almásfüzitői timföldgyár privatizációjáról is. Az állami hivatalok felelősségét is vizsgálni kell szerinte. Egyetértett Vonával abban, hogy a tulajdonosoknak magánvagyonukkal is felelniük kell a történtekért. A munkahelyek, a magyar alumíniumipar megmentését viszont közérdeknek nevezte.

A szocialista Mesterházy Attila az összefogásról beszélt, illetve köszönetet mondott azért, hogy a kormány tájékoztatást adott a történtekről. "Több olyan pont van, amiben maximálisan egyetértünk. Az első, hogy az emberek az elsők" - mondta. De egyetért a munkahelyek megóvásával, a környezeti károk enyhítésével és a felelősök megbüntetésével is, akkor is, ha állami szerv hibázott. Mesterházy is felháborodott a cégvezetők nyilatkozatain. Bejelentette, hogy az MSZP frakciója egymillió forinttal támogatja a károsultakat. A kormány rendkívüli helyzetekre vonatkozó törvényjavaslatát viszont túlzónak tartja, szerinte jelenleg is kellő eszközök állnak az állam rendelkezésére.

A harmadikként reagáló jobbikos Vona Gábor is részvéte kifejezésével és köszönetnyilvánítással kezdte felszólalását. "A magyar nemzet ismét bizonyította, hogy a turáni átok nem létezik" - mondta. "Minden felelős lépésében támogatni fogjuk a kormányt" - jelentette be, majd rátért a konzekvenciák levonására. Például, hogy mit érnek a hatósági vizsgálatok, ha a környezetvédelmi felügyelőség megfelelőnek találta a gátat. "Felmerült bennünk a kérdés, hogy a katasztrófavédelemnek nem kellett volna-e vizsgálni a zagytározó állapotát" - fogalmazott meg óvatos kritikát. Felvetette, hogy a Mal tulajdonosai magánvagyonukkal is felelhetnének a történtekért. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelzálogi fedezetként szolgáló, megsemmisült házak tulajdonosai már felszólítást kaptak a bankoktól szerződésük felmondásáról. A helyzet orvoslását kérte a kormánytól.

Mekkora nap embere lehet Matolcsy György akkor, amikor Orbán Viktor ekkora bejelentéseket tesz? Ehh.

Másodikként a kereszténydemokrata Harrach Péter reagált. Szerinte a személyiség erejét az mutatja meg, hogyan kezeli a történteket. "A magyar társadalom, a magyar emberek kitűnőre vizsgáztak" - mondta. Szerinte a polgári kormánynak kijut a katasztrófából, az elsőnek a tiszai árvíz, a másodiknak árvíz és iszapömlés. Ő is arra utalgatott, hogy a katasztrófák az előző rezsim ténykedésének következményei annyiban, hogy az előző korszakban túl szabadon engedték a világot, "rendezetlenség" volt. A történtek szerinte felvetik "a felelőtlen privatizáció kérdését és az üzemeltetők felelősségét".

Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint egyáltalán nem közérdek az 1100 embernek munkát adó Mal működése, szerinte a dolgozók találhatnának munkát fenntartható cégekben is. Majd azon kesergett, hogy ha éppen nincs katasztrófa, akkor a politikusok kiröhögik a zöldeket. Fő feladatként pedig a jövőbeni katasztrófák megelőzését, szigorúbb környezeti szabályozás megalkotását sürgette.

Fotó: Huszti István

Elsőként az elempés Jávor Benedek reagált a miniszterelnök felszólalására. Ő is részvétét nyilvánította, illetve köszönetet mondott a kármentesítésben részt vevőknek. "Ők helyt álltak mindannyiunk helyett, reményt nyújtottak a szenvedőknek" - mondta. Örömét fejezte ki, hogy a kormány szerint is azoknak kellene fizetnie a katasztrófáért, akik a katasztrófát okozták. Szerinte ez a környezetvédelem alapelve, ám normál esetben a parlament le szokta söpörni az erre vonatkozó alapuló javaslatokat.

"Ott, ahol az iszap végigzúdult, nem lehet élni" - ismételte meg a miniszterelnök, amit már a katasztrófa helyszínén is mondott. Orbán ezután az összefogásról beszélt, ami a katasztrófa után létrejött.

"Katasztrófahelyzetben a közérdeket tűzön-vízen keresztül is érvényesíteni kell" - jelentette ki Orbán Viktor, egyben bejelentette a katasztrófabiztos intézményének létrehozását, javasolta, hogy az erről szóló törvényt még hétfőn hozza meg a parlament. A katasztrófabiztos fogná össze azt a négy teendőt, amit a kormánynak el kell látnia. "A rendőrség őrizetbe vette Bakonyi Zoltánt, a cég vezérigazgatóját, és kezdeményezi előzetes letartóztatását" - jelentette be Orbán.

"A vörösiszap-katasztrófát okozó vállalatot állami irányítás és állami vagyonzár alá kell vonni, amíg mind a négy feladatot meg nem oldjuk" - mondta. Az államosításhoz szerinte "bátorságra" van szükség. Korábban az állam ilyen feladatra egyszerűen nem vállalkozott, "a milliárdosok mindig megúszták", mondta.

"A világban az elmúlt húsz évben számos nagy ökológiai katasztrófa történt" - mondta Orbán, példaként a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófát, másrészt a tiszai ciánszennyezést - ő vöröspatakit mondott - hozta fel. A katasztrófa tanulsága szerinte az, hogy az államnak komolyabb szerepet kell vállalnia, utópia, hogy a magánérdek önként korlátozná magát, terelte kedvenc témájára a szót.

"Az a kiindulópont, hogy nem természeti katasztrófával állunk szemben. Nem volt földrengés, hurrikán, vagy a szokásos őszi esőknél nagyobb felhőszakadás" - mondta Orbán Viktor. "Négy, azaz négy feladattal kell megbirkóznunk. Kártalanítani kell a károsultakat" - mondta, hozzátéve, hogy a köz érdeke az, hogy ne az adófizetők pénzéből fizessék a kártalanítást. "Másodszor, biztosítanunk kell az emberek munkáját az üzemben" - mondta, hiszen az is közérdek, hogy biztonságosan újrainduljon a termelés a timföldgyárban. A harmadik feladat, hogy tisztába kerüljünk az országban lévő veszélyes anyagokkal. Szerinte a zagytározóval kapcsolatos problémákról is tudnia kellett a tulajdonosoknak. A negyedik feladat a felelősök megkeresése és megnevezése, szigorú felelősségre vonása.

Orbán szerint a történtek és a kormány intézkedései már ismertek, ezért köszönetet mondott a hazai és a nemzetközi sajtónak is. A Kolontáron történtek a választás után a legfontosabbak, mondta. A katasztrófáért a régi rendet tette felelőssé, de most már a közérdeket érvényesítik a magánérdekkel szemben. A kormánynak bizonyítania kell, hogy a magánemberek oldalán áll a hatalmasokkal szemben.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az érdemi munka. "Ma dolgozni jöttünk ide, nagy munka vár ránk, de úgy gondolom, az első megszólalás a részvété kell legyen" - kezdte felszólalását Orbán. "Legyen erejük a pótolhatatlan veszteség elviseléséhez" - üzente azoknak, akik rokonukat, barátjukat vesztették el "Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófájában".

Horváth Csaba, a szocialisták bukott főpolgármester-jelöltje lemondott parlamenti mandátumáról, így jelenleg csak 385 képviselő van.

A Fidesz új képviselője az Állami Számvevőszék elnökévé választott Domokos László mandátumát veszi át.

Az ülés kezdete előtt Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy Györggyel társalgott. Sajnos nem tudunk szájról olvasni, így csak azt láttuk, hogy a beszélgetés kedélyes volt. Mindketten bólogattak és mosolyogtak.

Fotó: Soós Lajos

Orbán Viktor után az összes párt vezérszónoka az iszapömlésről fog beszélni napirend előtti felszólalásában. A kormánypártok felszólalói a katasztrófa krónikásaiként lépnek fel, a fideszes Lasztovicza Jenő, aki a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke is, "a vörösiszap és következményei", a kereszténydemokrata Nagy Andor "emberi és ökológiai katasztrófa" címen szólal fel. A szocialista Pál Béla "összefogást!" sürget, az elempés Jávor Benedek a tanulságokat szűri le, a jobbikos Kepli Lajos már az iránt érdeklődik, "mikor kattan a bilincs".

Fideszesek szerezték meg a médiát felügyelő tanács mind a négy helyét, miután a KDNP visszavonta egyetlen jelöltjét, az ellenzéki pártok jelöltjeit pedig leszavazta a médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság. A pártok parlamenti erejük arányában szavaztak, így a kétharmados többséget csak a nagyobbik kormánypárt emberei kapták meg.

A magyar médiát ellenőrző testület tagja kilenc évre Vass Ágnes, Kollarik Tamás, Koltay András és Auer János lehetnek majd, ha erre a parlament is rábólint ma. A médiatanács elnöke várhatóan Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke lesz majd.

Az iszapon kívül is lesz témájuk az interpellálóknak. A szocialista Gúr Nándor kérdése szerint "büntetőadó jár a ki nem vett szabadságért", a jobbikos Samu Tamás Gergő az elszámoltatás jegyében megfosztaná ljubljanai nagyköveti posztjától a volt szabad demokrata EP-képviselőt, Szent-Iványi Istvánt. Az elempés Scheiring Gábor a megújuló energia nemzeti cselekvési tervet keresi, a szocialista Józsa Istvánt az érdekelné, lesz-e még kutatás és fejlesztés Magyarországon. A szintén szocialista Sós Tamás az iránt érdeklődik, hogy "a pedagógus megsérti a jó erkölcsöt?" A nyolcadik és a kilencedik interpelláló is jobbikos, viszont általában csak hét interpellációra kerül sor egy ülésen, így Volner János valószínűleg megint nem sürgetheti a kábítószerek és a kábítószerek előállításához szükséges anyagok gyorsabb betiltását.

A kolontári tragédia az interpellációk során is téma lesz, három kormánypárti képviselő is ez ügyben kérdezi az illetékes minisztereket. Két fideszes képviselő, Ékes József és Kovács Zoltán "Felrobbant az ajkai vörösbomba" című közös interpellációját a belügyminiszternek, a kereszténydemokrata Nagy Andor "Ökológiai katasztrófa az ajkai térségben" című felszólalását a vidékfejlesztési miniszternek címezte.

Egy új képviselő, a fideszes Dankó Béla eskütételével indul ma a parlamenti munka. Az eskütételt követően a miniszterelnök napirend előtti felszólalásban összegzi a kolontári iszapömlés történéseit és a kármentesítési terveket.

Fotó: Huszti István