Orbán Viktor akciózik

Orbán egyetért azzal a gondolattal, hogy Magyarország nyerje vissza gazdasági önrendelkezését, de ez nem jelentheti a visszaállást az önellátásra, amit Vona Gábor vetett fel. Orbán szerint ez több évtizedes visszalépés lenne, hiszen a magyar gazdaság jellemzően exportra termel, ennek elvetése katasztrofális következményekkel járna. Ezért nem is lehet felmondani a "brüsszeli diktátumokat". "Magyarországnak az az érdeke, hogy belül legyen az Európai Unión" - jelentette ki. "Ha nem történik semmi olyasmi, ami alapvető értékeinkkel és érdekeinkkel ellentétes, továbbra is az EU-n belül kell keresni a gazdasági önrendelkezés lehetőségeit".

Nyugalom, nem most, hanem még 2004-ben, és nem Orbán Viktornak, hanem Medgyessy Péternek.

Orbán megfontolandó javaslatnak tartja a magánnyugdíjpénztárak államosítását. "Meg is fontoltuk, el is vetettük" - monda. Hiába volt kötelező a magánnyugdíjpénztári rendszerbe való belépés, a kötelező államosítás mégsem lenne megoldás. "Józan belátásra" akarják késztetni az embereket, de nem veszik el a lehetőségét a magánnyugdíjpénztári tagságnak. Viszont szerinte nem tehetik meg "hogy az állami járulékok egy részét a magánnyugdíjpénztáraknak utalják át". Értelmezésében tehát a magánnyugdíjpénztári járulék is állami nyugdíjjárulék.

A 25 felszólalás semmi a 60 benyújtott indítványhoz képest, de a 60 benyújtott indítvány is semmi ahhoz a 174-hez, amit 1998 és 2002, de még inkább ahhoz a 315-höz képest, amelyeket 2002 és 2006 között jegyzett Rogán Antal.

Orbán szerint a megadóztatott vállalatok nem fogják tudni áthárítani a költségeket, a magyar államnak megvannak az eszközei ennek kivédésére. Ellenfélnek nevezte a megadóztatandó cégeket. Vona száz százalékos különadóra vonatkozó javaslatát viszont túlzásnak tartja, bár a gondolkodásmód tőle sem áll távol. Viszont Magyarország aláírt néhány egyezményt, ezek megsértése pedig nagyobb károkat okozna, mint amennyi hasznot hozna a radikális intézkedés. "Higyjék el nekem, rendkívül magas adókat vetünk ki" - mondta.

Harrach Péter dicséretére reagálva megdicsérte a KDNP-t, amiért kidolgozta a családi adózás rendszerét. Ennek lényegét úgy foglalta össze, hogy a kormány most azt ismeri el, hogy a gyermeknevelés költségeihez az államnak egyszerűen nincs köze. Azt javasolta, hogy erre adjanak alkotmányos garanciát is, amire remek lehetőséget ad, hogy amúgy készítenek egy új alkotmányt is.

Schiffer András felvetésére reagálva közölte, hogy a válságadó nem szabályozási eszköz. Elismerte, hogy Schiffer felvetései a multik túlerejével kapcsolatban jogosak, de szerinte ezt nem a válságadón kell számon kérni, a szabályozási környezetet később kívánják módosítani. A válságadó szerinte is eseti megoldás, de kényszerhelyzet van, szerinte az örökölt költségvetés lyukait kell betömni. Az irány viszont szerinte jó, arra mutat, amerre a rendszerszintű átalakításoknak is tartaniuk kell.

Rogán Antal volt a Fidesz egyik rekordere az október eleji önkormányzati választásokon. A fővárosban senki sem nyert nála meggyőzőbben, a szavazatok 72,97 százalékával tette ismételten magáévá az V. kerületet.

Orbán egyetért a radikális járulékcsökkentés gondolatával is, de most a radikális adócsökkentést hajtják végre, másra már nem marad pénz. "Az adórendszerrel senki sem jár rosszabbul" - állította. Sőt, szerinte "mindenki jobban jár".

Orbán Viktor viszontválaszában reményét fejezte ki, hogy az ellenzék előbb-utóbb megunja az egyeztetés hiányának számonkérését, hiszen szerinte a Fidesz a választási programját egy az egyben beillesztette kormányprogramjába, tehát az már le van egyeztetve.

Ettől függetlenül lesznek még konzultációk, de azok arról szólnak majd, hogy mit fog még csinálni a Fidesz. "A lényegről, az irányról, a szándékról nem tudunk vitatkozni" - tette egészen egyértelművé szándékait a miniszterelnök.

Lázár Schiffer Andrásnak vállaszolva azt mondta, hogy az adóreform igenis ösztönözni fogja a gazdaságot. Példaként az amerikai sajtóban zajló vitákra hivatkozott, amely szerint nem a megszorítás az egyedüli kiút a válságból, hanem a keresletélénkítés is.

(Ez az Egyesült Államok esetén még igaz is, hiszen az amerikai vállalatok jellemzően belföldi piacokra termelnek. A magyar vállalkozások jellemzően exportra termelnek, míg a hazai keresletet importárukkal elégítik ki.)

Az utolsóként reagáló fideszes frakcióvezető, Lázár János szerint Schiffer és Mesterházy állításával szemben az idén már "két nagy társadalmi egyeztetés is volt", áprilisban és októberben. Szerinte az MSZP a multik és a bankok lobbicége. Felszólalása fennmaradó részében is a szocialistákat ekézte. Azt állította például, hogy a szocialisták meghamisították a 2009-es zárszámadást - bár azt már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be, és méltatóan szólt Bajnaiék költségvetéspolitikájáról. (Ki is kellett rúgni emiatt Bathó Ferenc államtitkárhelyettest, az embert, aki az elmúlt húsz év összes költségvetését sorról sorra ismeri.)

Mesterházy szerint az sem igaz, hogy a kormányzat intézkedései nem érintik a lakosságot, hiszen a magánnyugdíjpénztári járulékok elvonása igenis érint hárommillió magyar munkavállalót. Az adóreform is érinti az embereket, leginkább az alacsony jövedelműeket és a gyermekteleneket, akik között olyanok is vannak, akik nem jószántukból gyermektelenek.

A különadókról nem is beszélve, amit a megadóztatottak átháríthatnak a fogyasztókra, elbocsáthatnak alkalmazottakat, visszafoghatják beruházásaikat, esetleg kevesebbet fizetnek beszállítóiknak.

Ráadásul a telekomadó valószínűleg ellentétes az EU szabályaival. "A szabadságharcnak egyre több áldozata van" - jegyezte meg.

Rogán Antal továbbra is a helyén van, de mintha kicsit elpilledt volna, Mesterházy Attilára már nem figyel annyira, mint eddig a többiekre.

A negyedikként reagáló Mesterházy Attila szerint a kontextus hiányában Orbán szavai még szépnek is tűnhetnek, de valójában nem azok. Tisztázni kell például, hogy mi a közérdek. Szerinte nem az, amire a kormány mutatóujjával rámutatva közli, hogy az. Felidézte Orbán 2008-as nyilatkozatát, amiben a szocialista kormány bírálta az energiaszektorra kivetett különadó, az úgynevezett Robin Hood-adó miatt. Akkor Orbánnak az volt a baja, hogy az energiacégek átháríthatják a terheket a fogyasztókra.

Bírálta azt is, hogy a kereskedelmi cégeket érintő különadó alól pont a CBA bújhat ki, melynek tulajdonosai nagy barátai a Fidesznek, és személy szerint Orbán Viktornak is.

Nem fogják elhinni: Rogán Antal ebben a ciklusban 17 önálló és 43 nem önálló indítványt nyújtott be a parlamenthez. Ez egy egészen elképesztő, hihetetlen munkabírásról tanúskodó adat!

Vona szerint a gazdasági szabadságharc sikertelen, a láncokat nem sikerült elszakítani, még mindig "brüsszeli diktátumok" irányítják az ország gazdaságpolitikáját.

Vona a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel is mélyen egyetértett. Bírálata inkább arról szólt, hogy a kormány miért nem egyből államosította a magánnyugdíjpénztárakat. Ő is úgy beszélt a magánnyugdíjpénztárakról, mintha azoknak alapvetően, törvényi kötelezettségből adódóan nem magyar állampapírokba kéne fektetniük a kezelésükre bízott pénzek túlnyomó részét.

Rogán Antal összekulcsolt kezéről eszünkbe jutott a Woven Hand nevű rockegyüttes, ezúton küldjük egyik kedvenc zeneszámunkat mindenkinek, aki szereti.

Harmadikként Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezető-pártelnöke reagált Orbán szavaira. "Támogatható javaslatokat hallottunk sok bizonytalansággal és kérdőjellel" - mondta. A PPP-program leállításával például egyetért, és az energiaszektor különadójával is. Olyannyira, hogy itt még az államosítást is indokoltnak tartaná.

Ő is aggódott azért, hogy a telekomcégeket érintő válságadó tönkretehetik a szektor magyar cégeit, javasolta továbbá, hogy az internetszolgáltatást ne érintse az adó. Aggódott amiatt is, hogy a kereskedelmi cégek a beszállítókra terhelik a különadót, amelynek 30 milliárdos értékét amúgy csekélynek tartja. A profit kivitelére száz százalékos különadó kivetését javasolta. "A magyar gazdaság egyetlen kitörési útja az élelmiszer-önrendelkezés" - mondta.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese az előző parlamenti ciklusban összesen ötször szólalt fel a vonatkozó statisztikák szerint. Ezt ebben a periódusban máris megötszörözte, annak ellenére, hogy még csak néhán hónap telt el. A rekord persze messze van még, de nem elérhetetlen: 2002 és 2006 között, amikor a párt egyik öklének szerepét játszotta, Szíjjártó Péter egyfajta előfutáraként, 93-szor ragadott mikrofont az ülésteremben.

Rogán Antal nemcsak a miniszterelnök napirend előttijét hallgatta figyelmesen, a helyén maradt a frakciók reakciói idejére is. Egy előterjesztőtől pontosan ilyen magatartás az elvárható.

"Ez a gazdaságpolitikai csomag az alulfoglalkoztatottságot nem fogja csökkenteni" - jelentette ki Schiffer András, aki szerint a kormány akcióterve nem rendszerszintű, hanem tüneti kezelés. A kormány szerinte addig tágítja a jogállami kereteket, amíg kényelmesen elfér benne.

Schiffer egyetértene a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolásával is, ám a módszer, amit a kormány választott, szerinte aggályos. A kormány adócsökkentési terveit azonban teljes egészében elveti, hiszen szerinte az egykulcsos jövedelemadó a gazdagoknak kedvez, "rendkívül igazságtalan jövedelemátcsoportosítást eredményez".

A válságadókra azért van szükség, mert az adócsökkentések 300 milliárdos lyukat ütnek az állam bevételein. "Ez így pénzbehajtás" - mondta, hozzátéve, hogy a multik túlerejét nem különadókkal, hanem szabályozással lehetne letörni.

Elsőként Schiffer András, az LMP frakcióvezetője reagált a miniszterelnökre. "Úgy tűnik, Magyarországnak akciós kormánya van" - mondta, kifogásolva a társadalmi egyeztetés és a szakmai előkészítés hiányát. Üdvözölte a szakképzéssel és a női munkavállalással kapcsolatban elmondottakat. Problémásnak a "Rambó-tempót" nevezte, amivel az intézkedéseket keresztül viszik.

Példának a távközlési cégekre kivetett adót hozta fel, ami szerinte a multikkal versenyző kis magyar vállalkozásokat akár tönkre is teheti. A multik adóztatásával ugyanakkor mélyen egyetértene, de szerinte a válságadók nem mérséklik a multik versenyelőnyét.