Jozef Rohac csak két évet kapott

Ítéletet hirdetett az előre kitervelt emberölés kísérletével és robbanószerrel visszaéléssel vádolt Jozef Rohác ügyében a Fővárosi Bíróságon Krecsik Eldoróda büntetőtanácsa. A szlovák állampolgárságú férfi két évet kapott robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaélésért, a súlyosabb vádpont alól felmentették, ugyanis a bűnsegédként elkövetett emberölés kísérletét nem támasztották alá megfelelő bizonyítékok. A bíróság egyúttal megszüntette a vádlott előzetes letartóztatását is, és elrendelte szabadlábra helyezését. Az ítélet nem jogerős, ellene az ügyész és a védő is fellebbezett.

A büntetőperben azzal vádolták Rohácot, hogy tizenhárom évvel ezelőtt, még 1997. június 3-án közreműködött egy Bentley gépkocsi felrobbantásának kísérletében. A merénylet célpontja az ügyészség szerint az ismert vállalkozó, Seres Zoltán lett volna. Aznap kora reggel Rohác ismeretlen társaival együtt megjelent Seres lakása előtt, és az ott parkoló autója alvázára mágnessel erősítették a távirányítós robbanószerkezetet, állt a vádiratban.

Seres nem sokkal délelőtt tizenegy előtt szállt be az autójába egy ismerősével. Az volt a szerencséjük, hogy a mágnes gyenge volt, ezért a robbanószerkezet a földre esett, nem lépett működésbe.

Az ügyészség szerint mivel a robbanószerkezet 3320 gramm semtex felhasználásával készült, ha működött volna, nemcsak az autót és utasait öli meg, hanem négy-ötszáz méteres körzetben pusztított volna.

A vádban az is szerepelt, hogy Rohác a robbanószerkezet elkészítésén túl maga gondoskodott a helyszín megközelítéséhez, a terepszemléhez és a meneküléshez szükséges autóról is.

Ujjlenyomat bizonyította Rohác bűnösségét

A bíróság kedden kihirdetett ítélete szerint a vádban szereplő állítások többségét nem lehetett kétséget kizáróan bizonyítani. Egyedül az tekinthető bizonyítottnak, hogy Rohác elkészítette a robbanószerkezetet, mondta a bíró. Ezt az támasztja alá, hogy a férfi ujjlenyomatát megtalálták a robbanószerkezet vevőegységének a belsejében, az ujjlenyomat pedig csak az összeszerelés közben kerülhetett oda.

A bíró annyit tudott még megállapítani, hogy ismeretlen elkövetők szándéka valóban Seres megölése volt, viszont arra már semmilyen adat nem merült föl, hogy Seres és Rohác egyáltalán ismerte volna egymást, és arra sem utalt semmi, hogy Rohác és az ismeretlen elkövetők közt lett volna bármilyen kapcsolat. Még az is lehet, hogy Rohác bombagyárosként megrendelésre dolgozott, de arra a kérdésre, hogy ki, mikor és miért bízta meg őt, adatok hiányában nem lehet választ adni, mondta az ítélet indoklásakor a bíró.

A bíró szerint csak közvetett bizonyítékok álltak rendelkezésre az eljárás során, és azokból is csak kettő volt: az ujjlenyomat, illetve egy kölcsönadási szerződés, amelyet abban a fehér Fordban találtak, amelyet Seres lakásának közelében láttak a robbantási kísérletkor.

Eljárási mulasztásokat sorolt a bíró

A kölcsönadási szerződésben kölcsönvevőként Rohác neve és aláírása szerepelt, azonban ezeken kívül minden más adat hamis volt benne, ezért a bíró közölte, hogy aggályosnak tartja a szerződés bizonyító erejét.

Arra nem merült föl adat, hogy Rohác használta volna a kocsit, sőt még arra sem, hogy bárki is terepszemlét tartott volna Seres házánál, mint ahogy az a vádiratban szerepelt. Rohácot magát egyik helyszínen sem látták, sem Seresnél, sem a Ford megtalálási helyén. Azok a tanúk, akik a Seres kocsijáról leesett robbanószerkezetet megtalálták, láttak ugyan két férfit a helyszínen várakozni a Ford autóban, de Rohácot nem ismerték fel.

A bíró az ítélet indoklásakor keményen bírálta az ügyben folytatott eljárást, azt mondta, "rendkívül sok mulasztással és hiányossággal találta magát szemben a bíróság". Például nem kerültek elő azok a fotók, amelyek állítólag elkészültek a bűncselekmény helyszínén, az egyik ujjlenyomat-előhívó eseti szakértőnek tüntette fel magát, holott nem volt ilyen jogosítványa, ráadásul a kölcsönadási szerződés még nem szerepelt a bűnjelek közt abban a jegyzőkönyvben, amelyet a Ford megtalálásakor vettek fel, és csak napokkal később került elő.

Rohácot a robbantási kísérlet után több mint tíz évvel fogták el: 2008 októberében Prágában igazoltatták a rendőrök. Ittas vezetés miatt indult eljárás ellene, és eközben derült ki, hogy a magyar rendőrök évekkel korábban körözést adtak ki ellene. Rohácot 2009 februárjában szállították Magyarországra, a legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette. Nevét összefüggésbe hozták az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantással, de végül csak a Seres Zoltán elleni merénylettel gyanúsították meg.

Serest két évvel a vádban szereplő események után, 1999-ben Tahitótfaluban agyonlőtték, de az ügyészség szerint ez a gyilkosság nem volt összefüggésben az 1997-es merényletkísérlettel.

Rohác nem élt az utolsó szó jogával

Rohác büntetőpere idén februárban kezdődött a Fővárosi Bíróságon, szintén rendkívüli biztonsági intézkedések mellett. Magát Rohácot is golyóálló mellényben és símaszkban kísérték akkor a tárgyalóterembe.

A keddi ítélethirdetéskor ennél már jóval enyhébb volt a biztonsági készültség, hat símaszkos bv-alkalmazott kísérte ugyan a megbilincselt Rohácot, de rajta már nem volt se golyóálló mellény, se maszk.

Rohác eddig sem a rendőrségi kihallgatásokon, sem a bírósági tárgyalásokon nem tett részletes vallomást, a tárgyalóteremben csak annyit mondott, hogy nem érzi bűnösnek magát. Rohác a keddi ítélethirdetés előtt sem kívánt élni az utolsó szó jogával.

A bíró elmondta, hogy a bűncselekmény elkövetésekor érvényben lévő jogszabály kedvezőbb a vádlottra nézve, mint a mostani, ezért azt vette figyelembe a büntetés mértékének kiszabásakor. Súyosbító körülményként értékelte, hogy Rohác külföldön volt már büntetve, viszont enyhítő körülménynek számított az 1997 óta eltelt idő. A kiszabott két év szabadságvesztésbe beleszámít az az idő, amit Rohác előzetesben töltött. Mivel Rohácot 2008 őszén fogták el, ha jogerőre emelkedne a rá most kirótt büntetés, az hamarosan le is járna.