Illés
16 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Már ott volt a hurok Károlyi nyakán

2010.11.16. 22:03
Orbán Viktor lemondását követelték a Jobbik keddi Kossuth téri tüntetésén, ahol a párt újra az utcai politizálás mellett tett hitet.

Nem volt igaza Vona Gábornak, a Jobbik-tüntetés utolsó szónokának, amikor azt mondta: ellentüntetők akartak jönni, de egyet sem látunk belőlük, úgy látszik, gyávák.

A parlamenti munka miatt ugyanis még nem volt ott a tüntetés előtti percekben, amikor először egy, a szobor előtt gyertyát gyújtó, térdre boruló nő zavarta meg a tüntetésre készülőket („Az OPNI már bezárt!”, „Egész héten jöhettél volna gyertyát gyújtani”, „Mocskos hazaáruló” – mondták, és ezek csak a szalonképesebb beszólások voltak), majd egy szakállas férfi hozott egy szál rózsát, de a tömeg fogta és kilökdöste.

A Jobbik eredetileg a 91 éve Budapestre bevonuló Horthy Miklós mellett, valamint Károlyi Mihály szobrának eltávolításáért akart tüntetni, de közbeszólt a napi politika: kedden az alkotmány-előkészítő eseti bizottság a 27 jobbikos javaslatból mindössze hármat támogatott, ezért faképnél hagyták a bizottságot.

A fideszes többség a javaslatok közül mindössze a magzati élet védelmét, a határon túli magyarság szavazati jogának megadását és a mindenkori kormányfő egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő leválthatóságát hagyta meg, a többit – köztük a magyar katonák hadüzenet nélküli külföldi bevetésének tilalmát, az államfő nép általi megválasztását, a mentelmi jog eltörlését vagy a képviselők visszahívhatóságát – lesöpörték.

A Károlyi-szobor különben szimbolikus hely: Kádárék Tisza István második világháború után ledöntött-széthordott szobra helyére állították, az MSZP 2004-ben itt tartotta nagygyűlését, szélsőségesek rendszeresen leöntik vörös festékkel, a Jobbik egyszer már le is takarta, nyáron két országgyűlési képviselőjük a szobor eltávolítását követelte (a Fidesz miatt a kulturális bizottság nem vette tárgysorozatba), Kövér László házelnök pedig 2014-re nem akarja jelenlegi helyén látni a szobrot.

Egyszerűen fogalmazva: a jobboldal hazaveszejtőt, Trianon okozóját látja benne, a baloldal a demokratikus kísérlet atyját.

A szobor ezen az estén is kapott bőven: a tüntetés előtt kipát tettek a fejére, Novák Előd jobbikos képviselő pedig egy táblát akasztott a nyakába: „Én felelek Trianonért”. A kipát és a táblát egy civilruhás rendőrnő – testi épségét kockáztatva – levette a szoborról, nem kis felzúdulást keltve. (Azt nem értettük, hogy miért nem a rendőrruhás rendőrök tették mindezt, akik néhány méterre álltak az esettől.) Zagyva György Gyula, szintén országgyűlési képviselő tárgyalt vele az incidens után. A rendőrnő a műemlékvédelmi törvényre hivatkozott, mint mondta, ha nem intézkedik, törvényt sért.

Bátorsága végül hiábavalónak bizonyult, a kipa a tüntetésen végig ott volt a szobor fején, a tábla meg a nyakában.

„Azt hittük, hogy nyolc év után minőségileg más lesz a Fidesz kormányzása” – Gaudi-Nagy Tamás volt az első felszólaló, aki különben azokat a fiataloknak volt az ügyvédje, akik hat éve vörös festékkel leöntötték a Károlyi-szobrot. Döbbenetét fejezte ki az alkotmány-előkészítő bizottság keddi döntései miatt. „Ha Deák, Kossuth, Werbőczy itt lenne, kivont karddal kergetné ki őket” – mondta.

A tüntetés eredeti témáiról azt mondta, hogy nem a Károlyi-szobor vörös festékkel való leöntése, hanem a parlament mellett hagyása veszélyes a társadalomra, Horthyról meg azt tartotta fontosnak elmondani, hogy uralma alatt az elcsatolt területek nagy része visszatért.

A szintén képviselő Hegedűs Tamás Károlyiról szóló történelemórája – ő volt az egyik, aki a nyáron a szobor eltávolítását javasolta a kulturális bizottságban, de a fideszes többség leszavazta – unalomba fulladt kissé. Hibáztatta Károlyit a hadsereg leszereléséért, szerinte a békeszerződés előtt lett volna esélyünk az elcsatolt területeket visszafoglalni, és ennek fényében tárgyalni a győztesekkel. Pozitívumként a földosztást és a választójog kiterjesztését említette, de az előbbi szerinte teátrális volt, az utóbbiról viszont elfelejtett rosszat mondani, vagy nem is akart.

Ideje volt újra tűzbe hozni a hallgatóságot, Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselő ezt meg is tette. (Tényleg, észrevették, hogy kollégájának, Morvai Krisztinának viszont minden energiáját felemészti a brüsszeli munka, itthon egyáltalán nem látni.) A tüntetés innentől kezdve egyértelműen kormányellenes volt, Viktor, takarodj!-ot, Hazaárulók!-at (a Fideszre vonatkoztatva) és Kossuth tér, visszatér!-t skandált a tömeg.

Nem kell DeDi-elemzőnek lenni ahhoz, hogy lássuk: a Jobbik döntött. Nem hagyja magát a parlamentben puhítani, igyekszik elkerülni a MIÉP sorsát. Az más kérdés, hogy északkelet-magyarországi, a cigányozásra fogékony bázisukat mennyire rendíti meg a jobbikosok kivonulása az alkotmány-előkészítő eseti bizottságból, és mennyire vevők a zsidózásra.

„Izraelnek a magyar Országgyűlésben több képviselője van, mint a Knesszetben” – mondta Szegedi utalva arra, hogy a parlament a múlt héten ratifikálta az EU és Izrael közötti társulási szerződést. Elege van abból, hogy még mindig politikai foglyok vannak a börtönökben (a tömeg többször skandálta Budaházy nevét), valamint hogy a rendészeti törvényjavaslat szerint külföldi rendőrök is bevethetők Magyarországon. (Terrorizmus veszélye esetén léphetének fel külföldi rendőrök.)

A Jobbik, így Szegedi, a három választás után kiépítette hídfőállásait az európai parlamentben, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban, a mostani tüntetés pedig jelzés: a Jobbik visszatért az utcára. Bejelentette egyúttal, hogy 2011-től mozgalmat indítanak: száz helység neve székely rovásírással is olvasható lesz a települések határában. (A közelben álló Gonda László, egykori Kossuth téri megjegyezte a körülötte állóknak: „Nem székely, hanem magyar, nem írás, hanem rovás, ezt még tanulnod kell, fiatal vagy.”) A javaslatot demonstrálandó, két „csendőr kolléga” egy rovásírásos táblát vitt fel a színpadra.

Volner János parlamenti képviselő, volt rendőr, a rendészeti törvényjavaslat veszélyeire hívta fel a figyelmet („Pintér irányítja a rendőrséget és a titkosszolgálatokat, közületek bárkit terroristának nevezhet, még a hálószobátokat is bekamerázhatja”), majd jött a pártelnök.

A Fideszt egy olyan emberhez hasonlította, aki Horthynak öltözik, de Károlyiként dobog a szíve. Összességében momentán négy elborzasztó dolgot tapasztal: 1. Horthy bevonulása után 91 évvel Károlyi szobra áll a parlament mellett. 2. Legközelebb talán román rendőrökkel kell farkasszemet nézniük, ha az utcára mennek tüntetni. 3. A Fidesz elsikkasztotta az új Alkotmányt. 4. Az izraeli társulási szerződés ratifikálása. (Orbán Viktor egész nap nem volt a parlamentben, csak este, a szavazás pillanatában jött meg, és igennel szavazott. Na, ekkor hangzott fel a Viktor, takarodj!)

A tüntetés végén néhányan hurkot dobtak a Károlyi-szobor nyakára, és a kötelet vagy nyolcan-tízen húzni kezdték. Már-már úgy tűnt, ledöntik a szobrot, amikor a párt csendőrei és őrseregük tagjai léptek oda, ledobták a hurkot, és vigyáztak a szoborra, nehogy baja essék. Tudják, a műemlékvédelmi törvény.