Hogyan lett katasztrófaépítész a Kós Károly Egyesülésből?

A tavaszi árvizekkel legjobban sújtott településen, Felsőzsolcán járva feltűnő volt, hogy az állami támogatásból épült téglaházak szinte kivétel nélkül a múltat idéző stílusban épültek. Mintha a tragédia hatására fedél nélkül marad zsolcaiak attól tartottak volna, hogy a csapást azért mérte rájuk az ég, mert még a nagyszüleik felhagytak a tornácos, kontyolt tetős parasztházak építésével. Így most néhány formai elem visszacsempészésével igyekeztek volna megtéveszteni a felsőbb hatalmakat. Megtévesztésről azért van szó, mert a házak modern anyagokból, modern technológiával készültek, és ahogy alábbi videónkban is látható, csak mímelik a régies jegyeket.

Minden egy kézben

Kiderült, hogy mágiáról szó sincs, a házak azért lettek skanzenbe illőek, mert a terveket a hagyományos építészetre felesküdött Kós Károly Egyesülés készítette. A terveket aztán a szintén ebbe a körbe tartozó felsőzsolcai főépítész, Rudolf Mihály ajánlotta a károsultaknak. A Kós Károly Egyesülés kapta a megbízást arra is, hogy vállalkozókat bízzon meg az állami újjáépítésekkel. Az építészeknek járó pénzt pedig a főépítész tervező cége és egy másik Kós Károly Egyesülésbe tartozó cég utalta át a vele egy körbe tartozó irodáknak. Nem állítjuk, hogy a Kós Károly Egyesülés titkos üzelmek eredményeképpen került ilyen központi szerepbe. Mindenesetre feltűnő, hogy a több milliárdos állami újjáépítési programot egyetlen építészcsoport bonyolította, olyan módon, hogy a feladatot nem is versenyeztették.

Az egyesülés egyébként Makovecz Imre vezetése alatt működik. Az organikus építész, aki Orbán Viktor barátjaként is ismert, legutóbb azzal került a hírekbe, hogy Tarlós István őt is beválasztotta a budapesti városképi ügyekben illetékes tanácsába.

A Kós Károly Egyesülés árvízi karrierje a 2001-es beregi árvizek idején kezdődött, amikor az építészek egy sor tervet nyújtottak be az újjáépítéshez. A megvalósításhoz elkészítették a kiviteli terveket is, ami azért lényeges, mert ez a tervezési folyamat időigényes része.

Amikor a kormány idén nyáron építészeti pályázatot írt ki az árvízi újjáépítésben használható tervekre, a Kós Károly Egyesülés a 2001-ben készült, az építést rögtön lehetővé tevő, kész kiviteli tervekkel jelentkezett. Így a Makovecz féle csoport munkái érthetően előnyben voltak a többi, frissen felvázolt koncepcióval szemben. Ezt az előnyt azonban behozhatatlanná tette, hogy a zsűri tagja volt Rudolf Mihály, felsőzsolcai főépítész, aki egyúttal a Kós Károly Egyesülés alá tartozó építésziroda, a Hadas kft. vezetője is. Ebben a minőségében egyébként terveket is küldött a saját részvételével működő zsűrinek.

Az országos főépítésztől, Fegyverneky Sándortól úgy tudjuk, hogy nagyjából 30 terv érkezett hozzájuk, ezekből több mint húszat a Kós Károly Egyesülés jegyzett. Fegyverneky elmondta, a válogatásnál azt vizsgálták, hogy a házak praktikusak-e, hogy ne legyenek túl drágák, és így a tél előtt beköltözhessenek a károsultak. Az országos főépítész szeretett volna különböző megjelenésű házakból válogatni, megjegyezve, hogy a Kós Károly Egyesülés tervei a hajdani formavilág visszacsempészésével kísérleteztek.

A tervekből végül 16 került a felsőzsolcaiak elé, tudtuk meg az egyesülés igazgatójától, Zsigmondi Lászlótól. Ebből nyolcat jegyez az általa vezetett szervezet, kettőt a felsőzsolcai főépítész irodája, a Hadas kft., amely szintén az egyesüléshez köthető. A maradék két házat a Mányi építész stúdió készítette.

Nem világos, hogy maga Zsigmondi László is zsűritag volt-e: bár az országos főépítész nem említette a nevét, mind saját maga, mint Rudolf Mihály a tervek válogatójaként hivatkozott rá.

Karitatív munka, éveken keresztül

A nyáron kinevezett Bakondi György országos katasztrófavédelmi főigazgató a Kós Károly Egyesülést bízta meg a teljes újjáépítés szakmai előkészítésével, és annak lebonyolításával is. Az egyesülés igazgatója, Zsigmondi László választotta ki a generálkivitelezőket. A szempontjuk az építész elmondása szerint az volt, hogy helyi vállalkozó kapja a munkát, és hogy az épületek megépüljenek négyzetméterenként legfeljebb 137 ezer forintért . Ezt az összeget szintén Zsigmondi és Rudolf kalkulálta ki. Végül kilenc vállalkozót jelöltek ki a 74 zsolcai ház megépítésére.

Zsigmond László hangsúlyozta, hogy egyesületük szinte karitatív munkában végezte az újjáépítést. Az építészek ingyen készítették el az ajánlati terveket, de ahogy azt fentebb említettük, ezekkel az egyesületnek nem kellett foglalkoznia, mert már amúgy is készen voltak. Az önkormányzat ugyanakkor fizetett a beküldött tervek helyszínre adaptálásáért, és az építészek pedig kaptak fizetést a művezetésért és a tervezői felügyeletért.

A Kós Károly Egyesülés vezetője szerint a munkálatokért a zsolcai főépítész irodája, a Hadas kft. fizetett a résztvevőknek akkora összeget, amely "költségtérítésként" volt értelmezhető. Rudolf Mihályt, a kft. vezetője - noha közpénzekről volt szó - nem árulta el, mekkora összegeket fizettek ki. Annyit közölt, hogy ők csak a tervekért utaltak át pénzt, a műszaki felügyeletért egy másik Kós Károlyos cég, a Csiki és társa volt a felelős. Az összegeket firtatva a főépítész bontotta a vonalat.

Bár Zsigmond szerint az állami térítés csak a saját költségeiket fedezte, kérdéseket vet fel, hogy ha a Kós Károly Egyesülés fél évig szinte ingyen dolgozott az államnak, akkor hogyan vállalhatott rögtön ezután egy másik, általuk szintén karitatívnak mondott munkát. Mint ahogy arról beszámoltunk, szintén őket bízta meg Bakondi György a vörösiszap miatt megsemmisült Devecser és Kolontár újjáépítésével.

Szakmai véleményeket kérdezve a fentiekről, többen is úgy vélték: az újjáépítési munkák feletti kontroll nem hatalmas bevételeket, hanem a túlélést biztosítja a Kós Károly Egyesülésnek. "Nem ebből fogják megvenni a BMW-t, de biztosan van munkájuk 1-2 évig. Ami olyan időszakban, amikor az építészek fele munka nélkül van, nem is rossz" - mondta egy forrásunk.

A zsolcaiak amerikai konyhát akarnak

„A kockaházak, a zagyvaság helyett a hagyományőrzést szerettük volna megvalósítani” – mondta a beérkezett tervek egyik válogatási szempontjáról Rudolf Mihály, zsolcai főépítész. Kérdésünkre, hogy miért tartotta fontosnak a már egy évszázada eltűnt stílus visszahozását, a felsőzsolcai főépítész filozofikus választ adott: „A hagyomány a biztonság miatt fontos. Biztonságban érzem magam a mindennapokban, ha tudom, hogy a nagymamám háza is ilyen volt valamikor.”

A hagyomány emlegetése a videónkban is megszólaló építész szakértő szerint indokolatlan, hiszen a faluban egyetlen ilyen, kontyolt tetős, tornácos házat sem láttunk. Ráadásul az új házak csak imitálják a tradicionális borsodi jegyeket: Az osztott ablakot az üvegre ragasztott pálcákkal mímelték, a kontyolt tető alkalmazása a kis alapterületű házakon rossz arányokhoz vezetett.

Rudolf Mihály is elismerte, hogy az összkép vegyes lett. „Kevesen választották a tornácos, bővíthető házakat. Amit ma az emberek akarnak, az a fagylaltszínű, amerikai konyhás, mediterrán tetős ház. Legalább azt sikerült előírnom, hogy kötelező a településen a meredekebb tetők használata.”

A helyzet visszásságai mellett ugyanakkor fontosi megemlíteni az árvízi újjáépítést elemző cikkünkben is kiemelt tényt: a kormányhatározatban meghatározott időre végül tető került a károsultak feje fölé.