Vádat emeltek a csepeli kettős gyilkosság ügyében

Közel két évvel a csepeli kettős gyilkosság után, hétfőn megtörtént az ügyben a vádemelés. A két gyanúsított huszonhárom hónapja előzetes letartóztatásban ül.

A kettős gyilkosság 2009. január 7-én történt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában. Az intézményvezetőt, Takács Józsefet és helyettesét, Papp Lászlót lőtték agyon. A rendőrség másnap őrizetbe vette a két gyanúsítottat, Deme Gábort, az iskola gazdasági igazgatóját, és a gondnoki feladatokat ellátó K. Tamást. A meggyilkolt Takács tíz éven át volt csepeli MSZP-s képviselő, a helyi frakció helyettes vezetője volt. Demével, aki szintén szocialista politikus volt, együtt dolgoztak az önkormányzat pénzügyi és közbeszerzési bizottságában is.

K. Tamás ellen a vád előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette. Deme Gábort bűnsegédként, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolják, derül ki a Fővárosi Főügyészség hétfői közleményéből. A tárgyalások a Fővárosi Bíróságon lesznek.

A BRFK két különböző eljárást folytatott az ügyben, mindkét nyomozást augusztusban zárták le vádemelési javaslattal. K. Tamás és Deme ellen emberölés gyanújával az életvédelmi osztály nyomozott, míg a gazdaságvédelmi osztály sikkasztás, csalás és okirat-hamisítás gyanújával vizsgálódott Deme és az iskola egyik alkalmazottja, K. Ildikó, Deme korábbi élettársa ellen. A vagyon elleni bűncselekményekre utaló bizonyítékok a gyilkossági nyomozás során kerültek elő. Deme Gábor ügyvédje szerint elképzelhető, hogy a két ügyet egyesítve fogja tárgyalni a bíróság.

Először az emberölési ügyben készült el a vádemelési javaslat augusztus közepén. Az életvédelmisek nyomozása több mint másfél évig tartott, pedig egy ritka bizonyíték is állt a rendőrség rendelkezésére, egy hangfelvétel a gyilkosság előtt és alatt forgó diktafonon, amelyet az egyik áldozat zsebében találtak meg. Több mint ötven tanút hallgattak meg, hét szakértő (orvos-, nyom-, elme-, hemogenetikus-, hangtechnikai-,
informatikai- és fegyverszakértő) adott szakvéleményt.

A vádirat szerint előre kitervelték

Demének a gyilkosság napján, este hat után találkozója volt az iskolában az intézményvezetővel, Takáccsal. Az irodában Takács mellett ott volt a kollégája, Papp László is, Demét pedig elkísérte a gondnok, K. Tamás. Deme Gábort néhány nappal korábban függesztették fel beosztásából, ebben az ügyben kellett beszélnie Takáccsal.

A gondnok akkor betegállományban volt, és ő is vitás ügyeit megbeszélni indult az iskolába. Deme ügyvédje, Ruttner György védencétől úgy tudja, hogy az iskola tartozott a gondnoknak, ráadásul K. Tamás az iskolába érve azt látta, hogy feltörték a szekrényét, eltűntek belőle személyes holmijai. Ruttner állítja: nem volt előre megbeszélve, hogy együtt mennek Demével, a gondnok egyszerűen ott várta őt az épület előtt. A vádiratban ugyanakkor az szerepel, hogy már ekkor arra készültek, hogy megölik az iskola vezetőjét.

A tárgyalás közben dördültek el az igazgató és Papp életét kioltó lövések a gondnok maroklőfegyveréből. Az iskolában kamerák működtek. A gyilkosságok után K. Tamás berúgta a szerverszoba ajtaját, Deme pedig magához vette a kamerák felvételeit tároló szervert, és elmenekült vele az iskolából. A rendőrséget a gondnok maga hívta ki. Saját kezét is meglőtte, és a rendőröknek azt mondta, egy álarcos támadó volt a tettes. A története azonban nem akart összeállni, és a rendőrök végül őt tartóztatták le, majd előkerítették Demét is.

Nem talált semmit az elmeszakértő

Deme tüntette el a szervert, amely bizonyíték lehetett volna. Deme azt vallotta, hogy kukába dobta azt. Ügyvédjével később kerestették, megtalálói díjat is kitűztek, de azóta sem került elő. Deme az eljárás során azzal védekezett, hogy nem tudta, mire készül a gondnok, halálra rémült, amikor lövöldözni kezdett, és félelmében engedelmeskedett neki, mikor ráparancsolt, hogy hozza el a szervert.

Deme Gábor, aki az eljárás során részletesen előadta a maga verzióját a történtekről,  ártatlannak vallja magát. Ügyvédje szerint csupán “rosszkor volt rossz helyen”. Az ügyvéd szerint meglepő a vádiratban, hogy Demét bűnsegédlettel vádolják, szerinte ugyanis a nyomozás közel két éve alatt semmilyen bizonyíték nem merült fel, amely ezt alátámasztaná, se tanúvallomás, se tárgyi bizonyíték. Ruttner szerint bűnsegédlet helyett legfeljebb bűnpártolás merülhetne fel Demével szemben, a szerver eltüntetése miatt.

K. Tamás máig nem tett vallomást, fenntartotta az ügyben először tett nyilatkozatát, miszerint egy ismeretlen csuklyás támadó volt a tettes. A Fővárosi Bíróság előtt egyszer egészítette ki ezt azzal a kijelentéssel, hogy Demének semmi köze nincs a történtekhez, mondta Deme ügyvédje. Mindkettőjük átesett elmeszakértői vizsgálaton, és az egyikük esetében sem tárt fel olyan betegséget, amely képtelenné tette vagy jelentősen korlátozta volna őket abban, hogy cselekedük következményeit felmérjék.

Nagyon sokáig vártak a nyomozók arra, hogy valamit sikerül kideríteni arról, hogy mi állhatott a gyilkosság hátterében, de ehhez jottányit sem sikerült közelebb jutni, mondta Ruttner arról, miért húzódhatott több mint másfél évig a nyomozás. Az ügyvéd szerint a rendőrök abban is reménykedhettek, hogy a hosszú fogvatartás alatt a gyanúsítottak majd előállnak új információval, de ilyen fordulat nem történt.

A gazdasági bűncselekményekkel is vádolják Demét

A gazdasági bűncselekmények miatt indult nyomozás befejezéséről augusztus 25-én adta ki a hírt a BRFK. A rendőrség szerint Deme és K. Ildikó az iskola sérelmére körülbelül egymillió forintos csalást és négymillió forintos sikkasztást követett el, míg a fenntartótól további egymillió forintot sikkasztottak. A rendőrség szerint a bűncselekmények 2007 óta folytak, a gyanúsítottak számlákkal, hamis kiküldetési szelvényekkel és szerződésekkel csaltak, és többször vettek ki pénzt a házipénztárból is.

A gazdasági bűncselekmények ügyében már korábban megszületett a vádirat, szeptember 15-én nyújtotta be az ügyészség a XX-XXI-XXIII. kerületi bíróságnak, mondta Ruttner.

A meggyilkolt Takács éppen a gyanús gazdasági ügyek miatt függesztette fel, majd hívta be magához megbeszélésre a gyilkosság napján Demét. Előzőleg arra készült, feljelentést tesz ellene a rendőrségen. Halála napjának délelőttjén elment a csepeli rendőrkapitányságra, és beszélt az akkori rendőrkapitánnyal, Császár Mihállyal, feljelentést azonban nem tett.

Az emberölési ügyben hétfőn benyújtott vádiratnak is az a lényege, hogy K. Tamás azért lőtt, hogy a Demére összegyűjtött terhelő dokumentumokat a sértettek ne tudják a hatósághoz eljuttatni.

Az, hogy miért nem tette meg a feljelentést aznap délelőtt Takács, máig nem tisztázott. Halála napján Orosz Ferenc akkori csepeli MSZP-s alpolgármesternél is járt, de Orosz és Császár ellentmondóan nyilatkoztak arról, melyiküknél járt előbb. Tavasszal egy névtelenséget kérő, a csepeli MSZP-hez közel álló forrás nyomán megjelent a sajtóban egy meg nem erősített feltételezés, miszerint Demének tudomása lehetett bizonyos, az önkormányzatban folyó törvénytelenségekről, és többen attól tarthattak, ha Demét feljelentik, kitálal ezekről az ügyekről.

A rendőrkapitányt tisztázta az ügyészség

Miután a rendőrkapitánynál tett látogatás több mint egy évvel a gyilkosság után kiderült, a BRFK feljelentése nyomán hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával nyomozást indított az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség.

Császár korábbról ismerte a gondnokot. Ő javasolta Takácsnak, hogy vegyen fel egy erős, kigyúrt embert az iskolába a fegyelmi problémák, iskolai erőszak megfékezésére. Azt az Origónak adott interjúban tagadta Császár, hogy kimondottan ő ajánlotta volna K. Tamást a munkára, de annyit elismert, hogy mikor megvoltak már a jelentkezők, ő mondta az igazgatónak, hogy "Tomi, az a nagydarab érdi boltos" jó lesz.

Tavasszal jelentek meg olyan meg nem erősített sajtóhírek, miszerint Császár a gyilkosságok után kommunikált K. Tamással, a gondnok autója pedig az iskola elől átkerült a csepeli rendőrkapitányság elé, és három napig ott is állt. Császár viszont az utóbbit kizárt dolognak nevezte, és azt mondta, akkoriban még azt sem tudta, milyen kocsit vezet a gondnok.

A BRFK március végén annak tisztázását kérte az ügyészségtől, hogy az egykori csepeli rendőrkapitányt terheli-e bármi felelősség az eset kapcsán. Hegedűs László, a Császár jogi képviseletét ellátó ügyvéd szerint azonban se nem gyanúsította, se nem hallgatta ki az ügyészség ügyfelét.

A nyomozást augusztus 18-án bűncselekmény hiányában megszüntették. “Ebben az ügyben a nyomozás ismeretlen tettes ellen volt folyamatban, és így is zárult le, a nyomozás során senkit nem hallgatott ki az ügyészség gyanúsítottként”, közölte megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség szóvivője.