Már csak Hagyó ül a BKV-ügy miatt

Közel nyolc hónapja ül Hagyó Miklós. Az egykori főpolgármester-helyettes az egyetlen a BKV-ügy 21 gyanúsítottja közül, aki még mindig előzetes letartóztatásban van, és a legutóbbi hosszabbítás értelmében február 17-ig még biztosan ott is marad. A bíróság a hosszabbítás indoklásakor többek közt arra hivatkozott: „Az a tény, hogy a gyanúsított társadalmi elismertsége megváltozott, hatalmi jogosultságokkal nem rendelkezik, nem zárja ki annak az objektív lehetőségét, hogy gyanúsított társait és a tanúkat befolyásolja”.

A lassan másfél éve tartó nyomozás során annyi irat gyűlt össze, hogy csaknem színültig megtöltenek egy teljes irodát, tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől, amely tavaly május 17-én vette át a nyomozást a BRFK-tól. Az ügyészség eddig több mint száz tanút hallgatott ki, és a nyomozás még közel sem ért a végéhez. A Legfőbb Ügyészség legutóbb január 21-ét tűzte ki a nyomozás befejezére, de a főügyészség a határidő meghosszabbítására tesz indítványt „a még szükséges nyomozati cselekményekre figyelemmel”.

A mentelmi joga megszűnésének napján, május 14-én őrizetbe vett Hagyón kívül hárman állnak még szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt. A legrosszabbul Lelovics Ottó, Hagyó egykori kommunikációs munkatársa járt, aki még mindig házi őrizetben van. Őt Hagyóval egy napon vitték el a rendőrök: házi őrizetben kezdte, aztán előzetesbe került, ahonnan novemberben mehetett haza.

Hagyó letartóztatása tavaly májusban
Fotó: Szigetváry Zsolt

A házból kimehet, de a lakhelyét nem hagyhatja el Szalainé Szilágyi Eleonóra volt BKV-s humánpolitikai igazgató és a BKV volt vezérigazgatója, Antal Attila. Antalt az elsők között gyanúsították meg tavaly januárban, de börtönben sosem ült, csak házi őrizetben volt korábban. A majdnem százmilliós végkielégítéssel távozott Szalainé megjárta az előzetest is, és fokozatosan jutott el tavaly január óta a házi őrizeten át a lakhelyelhagyásiig. Amikor novemberben feloldották a házi őrizetét, a bíróság az elhúzódó nyomozással, személyi és családi körülményeivel, egészségi állapotával és az eljárás alatt tanúsított magatartásával indokolta döntését.

A jogellenes végkielégítések és szükségtelen vagy nem teljesített szerződések miatt indult, hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt futó büntetőügy összes többi gyanúsítottja szabadlábon van. Sosem rendeltek el kényszerintézkedést például Balogh Zsolt, a BKV korábbi megbízott vezérigazgatója ellen, aki elsőként beszélt a Magyar Nemzetnek a Nokia-dobozról és Hagyó nyomásgyakorlási eszközeiről.

Június 25-én kiszabadult már Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főpolgármester egykori tanácsadója, akit azzal gyanúsítanak, hogy szükségtelen szerződések kötésére bírta rá a BKV vezetőit, továbbá 160 milliós vagyoni hátrányt okozott. Nem egészen öt hónapot töltött előzetesben.

Sukoró-ügyben mindenki szabad

Szabadlábon várja a nyomozás befejezését a Sukoró-ügy négy gyanúsítottja is. A karácsonyt már otthon tölthette Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója és Császy Zsolt, a volt értékesítési igazgató. Tátrait jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítják, Császyt ugyanennek bűnsegédletével. Szeptember 2-án elrendelt előzetes letartóztatásukat a Fővárosi Bíróság december 17-én, a fellebbezések elbírálásakor megszüntette. A harmadik gyanúsított, egy ügyvéd, szabadlábon védekezhet már azóta, hogy szeptember 16-án meggyanúsították két rendbeli közokirat-hamisítással. Nem rendeltek el kényszerintézkedést Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára ellen sem, akit december 21-én gyanúsítottak meg jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével. A volt szakállamtitkárt azzal gyanúsítják, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként hozzájárult ahhoz, hogy a tanács és az MNV jóváhagyja a szerződést, amely 1,327 milliárd forint vagyonvesztést okozott volna az államnak, ha teljesül.

A Sukoró-ügyben az ügyészség 2009 áprilisában kezdett nyomozni, nem feljelentés miatt, hanem hivatalból, a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási szakági vizsgálata nyomán, az ott tett megállapításokat alapul véve. A King's City kaszinóberuházáshoz köthető ügy lényege, hogy az állam 2008-ban egy albertirsai és egy pilisi gyümölcsösért odaadott egy telket a Velencei-tó partján külföldi vállalkozóknak, hogy kaszinóvárost építsenek Sukoró külterületén.

A sukorói öböl (Fotó: Civertan / legifoto.com)

Ősszel benne volt a levegőben, hogy meggyanúsíthatják az ügyben Gyurcsány Ferenc volt minisztelnököt is, akit még 2009-ban jelentett fel az LMP-s Schiffer András. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos támadta a nyomozást felügyelő Legfőbb Ügyészséget, amiért  nem kérik Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését. Miután decemberben Polt Péter választották meg legfőbb ügyésznek, Gyurcsány a blogjábanazt találgatta, vajon tényleg a fejét akarja-e Polt.

Gyurcsányt azóta sem gyanúsították meg. Mára a sukorói ügyben is több mint ötven tanút hallgattak ki, és sok ezer oldalnyi nyomozati irat gyűlt össze: okirati bizonyítékok, tanúvallomások, szakvélemények, gyanúsítotti jegyzőkönyvek, közölte megkeresésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás határidejét a Legfőbb Ügyészség legutóbb február 7-ig hosszabbította meg, és a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre adott válaszában nem említette, hogy hosszabbítást indítványoznának, bár annyit megjegyzett, hogy a határidő meghosszabbítható, „amennyiben szükséges és indokolt”.

Hunvald közel két éve ül, a bíróság szerint megszökne

Már nem az ügyészségnél, hanem a Fővárosi Bíróságnál van a labda Hunvald György és társai ügyében. A vádiratot november 9-én megküldte az ügyészség a bíróságnak, amelynek sajtótitkárságától kedden azt a tájékoztatást kaptuk, hogy tárgyalást még nem tűztek ki. A volt erzsébetvárosi szocialista polgármester és Gál György, az önkormányzat gazdasági bizottságának volt SZDSZ-es elnöke előzetesben maradnak az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatáig. A bírósági érvelés szerint a bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlya és a kiszabható halmazati büntetés nagysága miatt van szükség esetükben a legszigorúbb kényszerintézkedésre, mivel "a rendezett családi háttér ellenére is" alappal kell tartani attól, hogy megszöknének, elrejtőznének. Gál 2008 november 27-én került előzetesbe, Hunvald 2009 februárjában követte.

A vádirat 121 oldal, 46 ezer oldalnyi nyomozati irat gyűlt össze. Hunvald a vádemelés előtti hónapban, októberben több nyilatkozatában is ártatlannak nevezte magát. Arról beszélt, hogy szerinte vádemelés is csak azért lesz ellene, mert az ügyészség kényszerben van, és állította, hogy a nyomozás kezdete óta több gyanúsítás is megszűnt vele szemben.

A volt polgármestert végül egyes önkormányzati ingatlanok eladása miatt különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolták meg, továbbá tanácsadói szerződések és hivatali telefon jogellenes használatának biztosítása miatt megvádolták még öt rendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel, 4 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségével, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel. Egy harmadik ügycsoport miatt is megtörtént Hunvald ellen a vádemelés: öt rendbeli hivatali visszaéléssel vádolják egyes lakáskiutalásokkal összefüggésben, illetve baráti vállalkozónak nyújtott jogtalan előny miatt.

Hunvald és Gál 2008-ban

Hunvaldon és Gál Györgyön kívül 23 vádlottja van az erzsébetvárosi ügynek: Kardos Péter, a kerületi önkormányzat pénzügyi bizottságának volt elnöke, a jegyző, Szabó Zoltán volt országgyűlési képviselő, a kerületi közterület-felügyelet igazgatója, Gál volt barátnője, Hunvald két külföldi barátja, egy értékbecslő, több vállalkozó és strómanjaik.

A főügyészség szerint a nyomozás során a terheltekkel közölt gyanúk köre folyamatosan szélesedett. Hunvald megszűnt gyanúsításokra vonatkozó állításának annyi alapja van, hogy a nyomozás záró szakaszában egy ingatlan vonatkozásában részmegszüntető határozatot hozott a főügyészség, mivel a csalást nem, csak a vesztegetést lehetett kétséget kizáró módon bizonyítani. A volt polgármester terhére rótt egyik vesztegetési cselekmény ügyében ugyancsak részmegszüntető határozat született, mivel a nyomozás során azonos súlyú bizonyítékok merültek fel arra, hogy Hunvald György kettős állampolgárságú barátja – az érdekeltségébe tartozó cégnek adott önkormányzati megrendelések fejében – több esetben pénzt adott Hunvaldnak, illetve arra is, hogy ezen barát csupán egy másvalaki által Hunvaldnak juttatott vesztegetési pénz szállítója volt. Egyik verziót sem sikerült kétséget kizáróan alátámasztani, így ebben a részügyben a vesztegetést nem, csak hivatali visszaélést és az ahhoz kapcsolódó magánokirat-hamisítást lehetett vád tárgyává tenni. Egy olyan stróman volt, akivel szemben a nyomozást megszüntette a főügyészség, miután a terhére rótt közokirat-hamisítást nem lehetett kétséget kizáró módon bizonyítani.

A perceket is számolják Budaházynak

Szintén a Fővárosi Bíróságon múlik, mikor folytatódik érdemben Budaházy György és 16 társa ügye. Tárgyalást még nem tűztek ki a sajtótitkárság szerint, pedig a vádemelés már szeptember 27-én megtörtént. A Budahazy.org honlapon percre pontos számláló mutatja, hogy Budaházy már 578 napja ül, ahogy ott fogalmaznak, „a hatalom fogságában”. A vádemelés óta neki nem, de két társának javult a helyzete, egyikük előzetesből házi őrizetbe került, egy másik vádlott lakhelyelhagyási tilalmát pedig megszüntették, közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Budaházy 16 társa közül így jelenleg még egy vádlott ül előzetes letartóztatásban, egy valaki házi őrizetben van, két másik vádlott pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt áll.

A vádirat 34 oldal, a bíróság 24 ezer oldalnyi nyomozati iratot kapott meg az ügyészségtől. Budaházyt terrorcselekmény bűntettével és aljas indokból elkövetett testi sértés bűntettével mint felbujtót vádolják Csintalan Sándor megverése miatt. Az ügyészség szerint 16 vádlott bűnszervezet tagjaként követte el a bűncselekményeket. A vádirati tényállás lényege, hogy Budaházy 2007-ben létrehozta a Hunnai Mozgalom nevű csoportot, a vád szerint azzal a céllal, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal befolyásolják a parlamenti döntéseket.

Budaházy hívei reménykedtek abban, hogy karácsonyra őt is kiengedik, mert december 23-án volt egy tárgyalás arról a védői indítványról, hogy óvadék ellenében szüntessék meg az előzetes letartóztatást. A bíróság azonban elutasította az indítványt, a szimpatizánsok pedig leköpték a távozó ügyészt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!