Módosították a médiatörvényt

A parlament 258 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 38 tartózkodással elfogadta a médiatörvény módosítását, amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy eleget tegyen az Európai Bizottságnak, amely szerint a január elsejétől hatályos törvény több ponton nem felelt meg az uniós szabályozásnak. Igennel szavaztak a kormánypárti képviselők, nemmel az MSZP és az LMP politikusai, a Jobbik tartózkodott.

A médiatörvényt egyébként tavaly önálló indítványként nyújtotta be a parlamentnek három fideszes képviselő, Rogán Antal, Cser-Palkovics András és Menczer Erzsébet, most viszont Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyzi az uniós biztossal leegyeztetett módosítási javaslatot. A szavazást a karzatról figyelemmel kísérte a Budapesten tartózkodó Neelie Kroes is.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiáért felelős biztosa három ponton kifogásolta a magyar médiatörvényt, rövid tanácskozás után a magyar kormány mind a három ponton változtatott, bár decemberben még Orbán Viktor is azt nyilatkozta, hogy eszük ágában sincs módosítani a médiatörvényt, sőt két nappal azelőtt, hogy a kormány megállapodott volna az EP-vel az új szövegről, Orbán Viktor a Parlamentben beszédében még azt mondta, hogy visszaverték a médiatörvény ürügyén Magyarország elleni indított támadásokat.

A biztos kifogásolta a tájékoztatási kötelezettség, és a kiegyensúlyozottság követelményének tág alkalmazását, ezért az új szövegben már csak a média egészére vontkozik a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás, és nem várnak el kiegyensúlyozottságot a lekérhető médiaszolgáltatásoktól, vagyis a videoblogoktól, és a VOD-szolgáltatásoktól.

Változik a külföldön bejegyzett, de Magyarországra irányuló médiaszolgáltatást végző cégek felügyelete is, az NMHH Médiatanácsa ezentúl nem szabhat ki pénzbírságot. Egyetlen egy szankcióval élhet: a szolgáltatókat kötelezheti a továbbítás, legfeljebb 180 napos felfüggesztésére, vagyis ezentúl csak kirívó esetekben, és akkor is csak nagyon korlázottan tud fellépni az NMHH a külföldön bejegyzett tévékkel, tartalmakkal szemben.

A médiák regisztrációjára vonatkozó szabályok is módosultak, a módosítás megszavazása után csak olyan site-okat kell regisztrálni, amelyek "önálló, üzletszerűen, rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett" végzik tevékenységüket, vagyis biztos nem kell regisztrálni a munka mellett írt blogokat, még akkor sem, ha a blog gazdájának bevétele származik az oldalból.

A Társaság a Szabadságjogokért állásontja szerint a kormány a mostani módosítással még szigorít is a médiatörvényen, éppen ezért nyílt levelet írtak Neelie Kroes digitális politikáért felelős EU-biztosnak. A TASZ szerint például új elemkén bekerült a törvénybe, hogy egymilliós bírsággal sújthatók azok a médiacégel, amelyek mégsem regisztrálnak, de aggályos az is, a külföldön bejegyzett rádiókra és internetes portálokra a törvény új szövege alapján is kivethet bírságot az NMHH.

A módosítások ellenére is a magyarországi sajtószabadság helyreállítására szólítja fel a kormányt az az európai parlamenti határozattervezet is, amelyet a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárton kívül minden frakció elfogadott. A határozatot azonban valószínűleg a néppártiak nélkül nem tudja majd csütörtöki ülésén elfogadni az Európai Parlament.

Az uniós biztos elégedett, gratulált

Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos üdvözölte a törvény módosítását, és a szavazás után azt mondta: az Európai Bizottság eredményes párbeszédet folytatott a magyar kormánnyal azután, hogy januárban megküldte a kabinetnek a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásait tartalmazó levelét.

"Nagyra értékelem a kormány konstruktív hozzáállását; amikor egyértelművé tettük, hogy néhány fontos ponton változtatásra van szükség, akkor fogadókészek voltak, és valóban megtették, amit kértünk" - mondta. Hozzátette: a jövő megmutatja, milyen szellemben fogják végrehajtani a törvényt. Szerinte a magyar kormány tisztában van azzal, hogy Brüsszel szoros figyelemmel fogja kísérni a törvény végrehajtását, azt, hogy az valóban megfelel-e a kért változtatásoknak.

Arra a kérdésre, hogy a magyar médiatörvény kapcsán lenyugodtak-e Európában a kedélyek, megismételte: a gyakorlatban derül majd ki, hogyan működik a törvény, és az Európai Bizottság ellenőrizni fogja, megfelelő-e a végrehajtás módja.

Megkérdezték tőle azt is, hogy a médiatörvény módosítása után maradt-e bármilyen, számára aggodalmat keltő tényező. Erre Neelie Kroes azt válaszolta: "nem az a fontos, hogy én aggódom-e akármi miatt, a magyar kormánnyal mindeddig valóban konstruktív párbeszédet folytattunk". Külön kiemelte, hogy meggyőző egyeztetéseket folytatott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, akivel a törvénymódosítás után is találkozott, és személyesen gratulált neki a kormány javaslatainak elfogadásához.

Neelie Kroes ugyanakkor meglepőnek nevezte, hogy a médiatörvény módosításának elfogadásakor nem volt vita a magyar országgyűlésben. Azt mondta: "én ahhoz vagyok szokva az Európai Parlamentben és a nemzeti törvényhozásban, hogy a szavazás előtt vagy után a politikai pártok vezetői ismertetik állásfoglalásukat, itt azonban csak a szavazás történt".