Nem lesz korlátlan kilakoltatási moratórium

Z. Kárpát felszólalásával véget értek az interpellációk, véget ér közvetítésünk is. A parlament a továbbiakban az előzetes tervekkel ellentétben mégsem szavaz a dohányzási tilalomról szóló törvényről, csak a módosító indítványairól. A házszabálytól eltérve viszont még szerdán megszavazzák a kilakoltatási moratórium fenntartásáról szóló javaslatot, bár egy hamarosan benyújtandó módosító indítvány szerint azt nem határozatlan ideig, hanem csak július 1-ig hosszabbítják meg. Szavaznak még a stabilitási alap létrehozásáról, valamint megváltoztatják az államháztartási törvényt, melynek értelmében a miniszterek saját hatáskörükben módosíthatják a minisztériumi költségvetés elköltését. Szavaznak még a közigazgatási alapvizsga visszaállításáról is.

A kormány nevében Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. Azt mondta, "végleges és jó megoldást nehéz hozni ebben az ügyben". Ő is úgy érezte, hogy Z. Kárpát csakis a kereskedelmi bankok felelősségét firtatta, szerinte ez ügyben a kormány amúgy már lépett az egyoldalú szerződésmódosítások feltételeinek szigorításával. Szatmáry szerint a hitelfelvevőknek is van felelősségük, hiszen egy normális országban aki hitelt vesz fel, az vissza is fizeti. De van felelőssége a kormányzatnak is, mert korlátoznia kellett volna a devizahitelek felvételét. Szatmáry szerint nem lehet megoldás, hogy minden költséget a bankokra terheljenek. Elmondta, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló javaslathoz módosító indítványt nyújtanak be, ami a korábban korlátlan időre kitolt moratórium helyett július 1-jéig tartaná csak fenn a moratóriumot, ugyanis addigra ki akarják dolgozni a végleges megoldást. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament igen.

A nap utolsó interpellálóját, a jobbikos Z. Kárpát Dánielt az érdekli, mire számíthatnak a bajba jutott lakáshitelesek. "Több százezer honfitársunk juthat a kilakoltatás sorsára", mondta, majd örömét fejezte ki, hogy a kormány benyújtotta a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló előterjesztést. Sajnálja viszont, hogy nem látszik a kormány koncepciója arról, hogy hosszú távon mit terveznek a hitelesek megmentésére. Azt is kifogásolta, hogy a kormány csak a lakáshitelesekkel törődik, azokkal nem, akik a rezsit fizették hitelből, és akiket az új javaslat alapján ki lehetne lakoltatni. Z. Kárpát szerint a kereskedelmi bankokat kéne elszámoltatni azért, mert késedelmi kamatot szednek be a nem fizető adósoktól, és talán azért is, mert hitelt adtak.

Illés Zoltán Szabó Imrét és magát is úriembernek tartja, tudtuk meg válasza elején. A környezetvédelmi államtitkár tagadta, hogy vízügyi szakembereket bocsátanának el. Tervei szerint a nemzeti parkok kezelésébe vennék az állami erdőterületeket, így azok bevételei a parkokat gazdagítanák. Megemelnék továbbá a kövizigek államigazgatási díjait, ezek a bevételek is növelnék a költségvetést, ahogy a környezetvédelmi bírságok összegének megemelése is. Ezen felül csökkentik a külföldi kiküldetések számát, valamint a rezsiköltségeket. Ugyanakkor elismerte, hogy a költségcsökkentés áldozatokkal jár, de szerinte - ezt egy pákozdi csatás allegóriával fejezte ki - egy háborúban senki sem úszhatja meg a sérülést. A háborút pedig az államadósság ellen vívja a kormány. Szabó Imre a pátosz ellenére sem tudta elfogadni a választ, mert Illés nem adott garanciát a vízügyi igazgatóságok működőképességére. A parlament ennek ellenére is elfogadta.

A szocialista Szabó Imre ugyanabban a témában szólalt fel, mint Jávor Benedek. A volt környezetvédelmi miniszter a természetvédelmi parkok költségvetése 40 százalékának zárolása miatt interpellált. Több környezetvédelmi szervezet nyílt leveléből idézve azt állította, hogy ezzel működésképtelenné vállalhatnak a nemzeti parkok. Ráadásul még az árvízvédelem és a belvízvédelem is bajba kerülhet, mert a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok költségvetésének zárolásával vízügyi szakembereket bocsáthatnak el.

Fotók: Huszti István

Czomba Sándor gazdasági államtitkár elismerte, létezik a probléma, de szerinte Sós sem gondolhatja komolyan, hogy "az elmúlt tíz hónapban keletkezett". Sós nem is mondott ilyet, azt kérdezte, mit tervez tenni ez ellen a kormány. Czomba válasza szerint részben képzettséget nem igénylő munkahelyek teremtésével próbálják orvosolni a képzetlenek problémáit, illetve "Újratanuló" néven programot indítottak azoknak a felnőtteknek, akiknek nincs általános iskolai vagy szakképzettségük. Nagyságrendileg ez pár ezer embert érint. Kecskeméten pedig beruházásösztönző képzési támogatást adnak a Mercedesnek, ennek segítségével 2500 dolgozót képeznek ki. Sós szerint "a tények makacs dolgok", és a tények ellentmondanak Czomba válaszának, de ezt nem részletezte. Mindenesetre szerinte kevesebb ember jut szakképzési támogatáshoz. A választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.

A szocialista Sós Tamás a szakképzés és a felnőttképzés koncepcióját kérte számon a kormányon interpellációjában. Adatai szerint a felnőtt lakosság 16 százaléka funkcionális analfabéta, a népesség 30 százaléka alulképzett. "Ez olyan tudásbeli hiányokat jelent, ami megakadályozza őket abban, hogy munkát szerezzenek" – mondta. A tudatlanság szerinte területalapú, ráadásul azokban a térségekben nagyobb az alulképzettek aránya, ahol amúgy is kevés a munka. Milyen intézkedésekkel próbálja elérni a kormány, hogy az alulképzettek megfelelő képzésben részesüljenek. Konkrét példaként Kecskemétet hozta fel, ahol épül a Mercedes-gyár, de nincs elég képzett munkaerő.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár arra készül, hogy most csak válasza felét mondja el, mert majd a szocialista Szabó Vilmos is erről kérdezi, majd akkor folytatja válaszát. Első körben kijavította Jávort, hogy nem adó-, hanem pénzügypolitikai okokból veszik el a pénzt a környezetvédelemtől. Ráadásul a pénzt nem is elvonták, hanem zárolták, ideiglenesen. Illés most azt állítja, hogy amúgy pont a német szemétexport miatt váltott le tíz környezetvédelmi hatósági vezetőből nyolcat. Amikor leváltotta őket, akkor még az árvízzel indokolta a lépést. Ráadásul annak a környezetvédelmi hatóságnak az igazgatóját, akinek a területén a vörösiszap-katasztrófa történt, nem leváltotta, hanem felfelé buktatta, és beemelte stábjába, helyére pedig volt titkárnőjét nevezte ki még a katasztrófa előtt. A zárolást pedig úgy játszák ki, hogy kilencven napra tolják ki kötelezetségvállalásaik teljesítését. Jávor nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Az elempés Jávor Benedeket az érdekli, hogy "ki vállalja a felelősséget". Interpellációja elején arról beszélt, hogy meg kell növelni a környezetvédelmi kapacitásokat, és ezt Magyarország az EU-csatlakozáskor vállalta is. Ehhez képest azóta is folyamatosan vonják ki a pénzeket a környezetvédelemből, most például az Orbán-kormány csökkentette felére a forrásokat. "Mire lesz képes így az a hatósági rendszer, amely eddig is alig-alig tudta ellátni feladatait?" – kérdezte, utalva rá, hogy a vörösiszap-katasztrófa megelőzéséért, illetve a német szemétexport ellen se tudott fellépni a hatóság.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint Egyed a Gyurcsány-kormánytól örökölt súlyos problémára hívta fel a figyelmet. Az ügyben már 2010 tavaszán eljárások indultak, mondta. Az nem derült ki, hogy ezeket még a Bajnai- vagy már az Orbán-kormány idején indította-e a rendőrség. Az Avasi lakótelepen működik egyébként az ország legnagyobb, ötvenfős rendőrőrse, próbálnak vigyázni a nyugalomra. A kormány fontolgatja az ún. szabadulóbulik betiltását. Biztos, ami biztos, további rendőröket vezényelnek a lakótelepre. Egyed Zsolt nem fogadta el a választ, mert bár a problémát szerinte is a szocialistáktól örökölték, Miskolcnak fél éve fideszes polgármestere van. A parlament viszont elfogadta.

A jobbikos Egyed Zsoltot az izgatja, hogy mikor biztosítja a kormány a jogot a nyugodt élethez. Ennek apropóján a miskolci Avas lakótelepen történt visszaélésekről beszélt, ahol a Fészekrakó program keretében szerinte olyanok költöztek be a lakótelepre, akik "alkalmatlanok a civilizált életre". A beköltözők nem fizetik a közös költséget, ezzel teljes társasházak vállnak fizetésképtelenné. Szerinte volt olyan is, hogy az ötödik emeleten disznót vágtak. "Mikor számolja fel a kormány az áldatlan állapotokat?" – kérdezte.

Fónagy János közlekedési államtitkár szerint nem a magyarokon múlik a Budapest–Pozsony vasútvonal fellendítése. Mint mondta, a szlovák vasutak nem képesek fogadni a modern magyar szerelvényeket. Nagy Istvánt kielégítette a válasz.

Az öninterpelláció adta szünetet kihasználva lehetőségünk van beszámolni az elempés Scheiring Gábor sajtótájékoztatójáról, amelyen bejelentette, hogy politikai vitanapot kezdeményeznek a lakáshitelesekről. A kormány tavaly több megoldási javaslatot is felvetett a lakáshitelesek problémájára, de ebből eddig csak a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása valósulhat meg, amennyiben a parlament ma elfogadja a javaslatot. Scheiring szerint a vitanapot az MSZP és a Jobbik is támogatja.

Mintha U. P. torkos csütörtökre írott, Tíz étel, amit soha ne rendelj magyar étteremben! című cikkébe kerültem volna: a Kapitány arról beszélt, egész dühösen, hogy a magyar éttermekben felszolgált szemét, például a frankfurti leves több kárt okoz, mint a dohányzás. A visszafogott elemzés jegyében úgy folytatta, hogy az éhezés még rosszabbat tesz a lakosságnak, de a legrosszabb, ha megfagyunk a saját lakásunkban.

A fideszes képviselő azt nem érti, miért csak napi egy vonat közlekedik Pozsony és Budapest között. Nincs kétségünk felőle, hogy megnyugtató választ kap majd.

Czomba Sándor gazdasági államtitkár nem tartja tisztességtelennek a bányászokat, mi több, hálás nekik, de továbbra se támogatják, hogy "egyesek tisztességtelenül nagy végkielégítést vegyenek fel". Szerinte azonban a különadó nem érinti azokat, akik nyugdíjazás miatt részesülnek végkielégítésben. Így a hűségjutalom, jubileumi jutalom nem is tartozik a különadó hatálya alá. A szabadságmegváltás azonban igen. Czomba szerint amúgy is csak 3,5 millió forint felett kell különadót fizetni, és szerinte a bányászok ennyi pénzt aligha kaphattak. Tagadta, hogy az adóhivatal tömegével küldene felszólításokat a különadó befizetésére, hiszen nem is tudhatja, ki kapott a különadó hatálya alá eső végkielégítést. Erről az érintetteknek maguknak kell vallaniuk. Nyugdíjügyben azt mondta, hogy a korengedményes nyugdíjasok kiesnek az öregségi nyugdíj rendszeréből. Lukács Zoltán nem tudta elfogadni a választ. Állítása szerint több bányász 30 éves munkaviszony után 6-7 milliós végkielégítést kapott. "Államtitkár úr, húzzon le egy bányában ötezer műszakot, és utána mondja azt, hogy sok az a hárommillió", mondta. A parlament mindezek ellenére elfogadta a választ.

A cigiszobában Szanyi Vulkán Kapitány Tiborba botlottunk, aki a nácizmusnál is keményebben osztotta a törvényjavaslatot, amiről negyedórával korábban, a sajtótájékoztatóján közölte, hogy az MSZP támogatni fogja. A tervet az erős dohányos Szanyi előbb ostobaságnak, majd hülyeségnek nevezte. A Kapitány a német példát tartja jónak, ahol szerinte annyit írnak ki a stratégiai helyeken, hogy bitte, ne dohányozzanak, és kitesznek egy hamutartót. Ha az ember saját szenvedélyéről van szó, mindenki liberálisabb lesz egy Kis János–Gusztos Péter-kentaurnál is, állaptottam meg, amikor Szanyi arról beszélt, hogy az élet és a piac jobban megoldanák a helyzetet, mint egy tiltó törvény.

Első interpellálóként a szocialista Lukács Zoltán arról kérdezte a kormányt, tényleg erkölcstelen-e egy tisztességesen dolgozó bányász, aki annyi végkielégítést kapott, hogy azután már különadót kéne fizetnie. Lukács szerint olyanoknak is vissza kéne fizetniük végkielégítésüket, akik ezt négy-öt éve, szerződés alapján vették fel, és azóta már el is költötték. Sokan közülük bányászok, erőművi dolgozók, akik nem egy esetben 40 évnyi munka után kapták meg végkielégítésüket. Emellett kérte azt is, hogy a bányászok korengedményes nyugdíját tartsák fenn.

Kövér László házelnök félmondatos megjegyzése szerint nem volt konszenzus a házbizottságban a dohányzási tilalomról szóló törvény sürgősségi tárgyalásáról, ezért került le a napirendről a végszavazás. A ház ugyanakkor nagy többséggel támogatta, hogy a házszabálytól eltérve még ma döntsenek a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, mely javaslatnak az általános vitáját is ma tartják.

Igyekszünk megtudni a pontos részleteket, de Kövér házelnök szavai alapján könnyen lehet, hogy a Ház füstös lobbija akadályozta meg, hogy az eredeti terveknek megfelelően már ma szavazzanak a dohányzást tiltó törvényről.

A kormány nevében válaszoló Szócska Miklós szintén a kereszténydemokrata Harrach Péternek üzent, amikor azt mondta, hogy a tiltás nem fanatizmus és nem sérti a személyiségi jogokat. (Harrach azt mondta, hogy a tiltás fanatikus megoldás, és az károsabb, mint a dohányzás.) Szócska szerint különösebb gazdasági hatásai amúgy nincsenek a dohányzás tiltásának, sőt, a dohányzás maga jelentősebb gazdasági károkat okoz, mint amit a tilalom ellenzői a vendéglátóiparban feltételeznek. Ráadásul azokban az országokban, ahol már bevezették a tilalmat, az adatok nem igazolják, hogy a vendéglátóipar bevételei visszaestek volna. Kérte a parlamentet, hogy ne támogassa a javaslatot fellazító módosításokat.

A fideszes Heintz Tamás a dohányzási tilalomról szóló törvényjavaslatáról beszélt napirend előtt. A javaslat megtiltaná a dohányzást a közhasználatú zárt terekben. A cél a nemdohányzók védelme, illetve az, hogy a dohányzási lehetőségek szűkítésével csökkentsék a dohányzás mértékét, ezzel szerinte népegészségügyi katasztrófát lehet elkerülni. Adatai szerint a dohányzás felelős a népességfogyás feléért. Bírálta azokat, akik enyhíteni próbálják a törvényt. Elsősorban azokhoz szólt, akik a dohányzáshoz való jogról beszélnek. Ilyet a kereszténydemokrata Harrach Péter mondott. Bár Heintz bírálta a puhításokat, elismerte, hogy végül elfogadtak egy módosító javaslatot, ami lehetővé tenné a szivarszobák létrehozását az éttermekben, a kerthelyiségekben, teraszokon pedig továbbra is lehetne dohányozni. Azt mondta, ha ma elfogadják a módosítókat, öt hét múlva dönthetnek a törvényről is. Ezek szerint a házbizottság ülésén eldőlt, hogy mégsem ma tartják a törvény végszavazását, ahogy az az eredeti napirendi javaslatban szerepelt.

Fotók: Huszti István

"Van, aki a Himnuszt énekli, van aki az Internacionálét", felelte Mesterházynak Rétvári Bence igazságügyi államtitkár, majd megkérdezte, hogy ha olyan jó a hatályos alkotmány, akkor az MSZP 2006-ban miért vette bele a programjába az alkotmányozást, és 1994-98 között miért próbált újat írni. Ezután arról beszélt, hogy a szocialisták eladósították az országot, ezért van nehéz helyzetben az ország. Ezért is lenne fontos az új alkotmány, ami megtiltaná az államadósság növelését. Mesterházynak is azt üzente, hogy ahogy az LMP, úgy az MSZP is saját szavazóit zárja ki az alkotmányozásból. "Kérem önöket, jöjjenek vissza", szólította a vitában való részvételre a szocialistákat.

A szocialista Mesterházy Attila szerint március 15. legfontosabb üzenete, hogy a nemzet akkor tud nagy célokat teljesíteni, ha megvan a közös akarat. A nemzet sikerét tehát a nemzeti együttműködés határozza meg. "Haza és szabadság, haza és haladás, ez a két szóösszetétel pontosan meghatározza, mivel kell foglalkoznunk", mondta, majd a rezsiköltségről és az emelkedő benzinárról kezdett beszélni. Szerinte ha megkérdeznék a polgárokat, mi a legfontosabb 12 pont, abban nem szerepelt volna sem az alkotmány, sem a médiatörvény. "Nincs alkotmányozási kényszer, az ország életének szervezésére kiválló volt ez a modern, európai alkotmány", mondta, hozzátéve, hogy az új alkotmány sem fogja csökkenteni a rezsiköltséget, pedig azzal kéne foglalkozni. Hiányolta a valódi konzultációt is, illetve garanciákat követelt arra, hogy az ellenzék gondolatai is bekerülhessenek az alkotmányba. Az alkotmány legnagyobb hibája szerinte az, hogy a Fidesz rendszerét akarja ráerőltetni az országra, és csak meg akarják nehezíteni a következő kormányok dolgát.

A kormány nevében Bús párttársa, Soltész Miklós egészségügyi államtitkár válaszolt. Alapvetően az SZDSZ-t bírálta, mert szerinte az SZDSZ-nek "azok voltak a fontosak, akik a drogból jól megéltek". Valójában az SZDSZ a fogyasztás liberalizálásáról beszélt, azaz arról, hogy a fogyasztókat ne büntessék, ahogy azt most Bús is felvetette. Soltész szerint "itt egy olyan küzdelem, harc folyik, amit nagyon nehéz utolérni". Arra célzott, hogy a kábítószerlistán képlet alapján határozzák meg a szereket, a dizájnerdrogok lényege pedig az, hogy már ismert szerek molekulaszerkezetét módosítva a tiltottból legálisat varázsolnak. Végül Soltész is a terjesztőkkel szembeni fellépés fontosságát hangsúlyozta, igaz, ő a kis mennyiségben terjesztőket is büntetné, tehát azokat is, akik a dílertől a haverjuknak visznek drogot.

A következő, klasszikus felvételeken a fiatal Schmitt Pál megalázza a füstös képű Pörzse Sándort, a csitri Mátrai Márta nem megy táncba a Wham! harmadik, kevésbé ismert tagjával, és ez csak ízelítő!

A kereszténydemokrata Bús Balázs arról beszélt, hogy februárban be kellett zárni egy Amszterdam Shop nevű boltot Óbudán, ahol valószínűleg pszichoaktív anyagokat árultak. "Gátat tudunk szabni a legálisan burjánzó partidrogok terjedésének?" – tette fel a kérdést. Bús szerint bárki könnyen hozzájuthat a dizájnerdrogokhoz. Érdekes megjegyzése volt, hogy az új szerek felvételével a kábítószerlistára jellemzően csak a fogyasztókat kriminalizálják. Magyarországon ráadásul véletlenszerűen kerülnek fel új szerek a listára. Bús szerint amúgy a mefedron miatt lett Budapesten elektronikus zenei kultúra, és ez vezetett a West Balkánban történt tragédiához is. De a legfőbb probléma, hogy szabályozatlan a terület. A polgármester azt is felvetette, esetleg el kéne gondolkodni rajta, ugyanúgy kell-e büntetni a fogyasztót, mint a terjesztőt, végül olyan szabályozást javasolt, amiben a fogyasztókat büntetés helyett kezelnék, tájékoztatnák a káros hatásokról, a hangsúlyt pedig a kereskedők elleni fellépésre kéne helyezni.

Ha elénekli a Hamvadó cigarettavéget, belépek az MSZP-be.