Kedden döntenek a dohányzás szigorításáról

Amennyiben a keddi zárószavazáson az országgyűlés elfogadja a dohányzás szigorításáról szóló kormánypárti indítványt a jövő év elejétől se éttermekben, se bárokban, se a munkahelyeken, de még a Parlamentben sem lehet majd cigarettázni. A dohányzást zárt helyeken tiltó törvénymódosító javaslat 3 hónapot ad az átállásra, tehát csak 2012. április 1-jével szankcionálják majd a tilalmat megszegőket. Sokan kételkednek a jogszabály elfogadásában, de a jogszabály egyik beterjesztője, a fideszes Heintz Tamás a Független Hírügynökség kérdésére korábban azt mondta: a gazdasági lobbi nyomására sem visszakoznak.

16 fideszes képviselő még február végén nyújtotta be az a törvénymódosítást, amely a zárt nyilvános helyek közül csak a pszichiátriai osztályokon és a szállodák dohányzásra kijelölt vendégszobáiban engedné meg, hogy rágyújtson valaki. A törvényjavaslat benyújtása után különösen a vendéglátósok tiltakoztak, többek között azzal érveltek, hogy forgalmuk 40 százalékkal csökkenhet az új jogszabály miatt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezzel szemben legutóbbi, az ÁNTSZ honlapjára is felkerült közleménye szerint a szigorítás nem csökkenti a kereskedelmi forgalmat. A WHO tájékoztatása szerint eddig 48 országban vizsgálták meg a dohányzási tilalom hatását és egyedül Írország volt kisebb a forgalom a dohányzás szigorítása után, de ott a tilalom bevezetése egybeesett a sör adójának felemelésével. Spanyolországban már egy hónappal az idén januárban bevezetett törvény után a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma 0,2 százalékkal növekedett az előző év ugyanazon időszakához képest.

A WHO felhívja arra is a figyelmet, hogy a szigorítás jelentős megtakarítást jelenthet a költségvetésnek. Az európai adatok szerint a dohányzás miatti közvetlen és közvetett költségek éves szinten 98-130 milliárd eurót tesznek ki, ez kétszer-nyolcszor több, mint a dohánytermékekből származó ÁFA, jövedéki és egyéb adó bevételek. Magyarországon ez a költség relatíve még magasabb.

Magyarországon évente 30 ezer ember idő előtti, korai haláláért felelős a dohányzás, valamint évente 2300 ember hal meg a passzív dohányzásra visszavezethető betegségek miatt. Egy közelmúltbeli magyarországi felmérés szerint a lakosság több mint 80 százaléka támogatná a dohányfüstmentes szabályozást. Ráadásul a magyar lakosság 21 százaléka gyakrabban látogatná a vendéglátóhelyeket, ezzel több bevételt hozva az iparágnak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!