Jogtalanul igazoltattak egy otthon szülésnél

Az esetleges rendőri jogsértéseket vizsgáló, Független Rendészeti Panasztestület szerint a rendőrök jogsértőn jártak el, amikor a Napvilág Születésházhoz érkezve, többször is igazoltatták az apát, illetve kórházba szállítása után szobatársai előtt hallgatták ki az anyát

Annak az újszülöttnek a szülei fordultak a a Független Rendészeti Panasztestülethez, aki 2010. októberében jött világra a Napvilág Születésházban. A szülőkkel szemben előbb a szülés helyszínén, majd pedig közvetlenül az édesanya kórházba szállítása után intézkedtek a rendőrök.

A házaspár eredetileg csak tanácsadásra érkezett a Születésházba, de az asszonynál úgynevezett rohamos szülés indult be. Ez az orvosi kategória azt jelenti, hogy az első jelek után nagyon gyorsan lezajlik a szülés. Ilyen esetekben a bábáknak kötelességük szaksegítséget nyújtani, ezért hívták a Cerny Alapítvány koraszülött mentőjét is.

Ez a kocsi azonban épp Vác felé tartott. A hívás beérkezése után azonnal visszafordult, és elindult a XII. kerületbe, ám a közben a ház előtt várakozó apa is leintett egy arra járó mentőt.

Az anya a Független Hírügynökség információi szerint vérzékenységben szenvedett, és meg nem erősített információk szerint a nő laborleleteit látva korábban Geréb Ágnes is azt mondta nekik, nem tanácsolja az otthon szülést. A nő ennek ellenére vállalta, hogy kórházon kívül hozza világra gyermekét.

A megszülető gyermeknél légzési nehézségek léptek fel, és a keringése is összeomlott. Az újszülött újraélesztését először a felnőtt mentők kezdték meg, majd az Országos Mentőszolgálat odaérkező gyermekmentője folytatta. Később a helyszínre érkezett a Cerny Alapítvány koraszülött-mentőkocsija is, amelyben már volt megfelelő felszerelés.

Az otthon szülést pártoló Geréb Ágnest az eset után a rendőrség őrizetbe vette foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének gyanújával.

Súlyos jogsértést állapított meg a testület

Az újraélesztett gyermeket a Semmelweis Egyetem egyik gyermekklinikájára, anyját pedig a II. szülészeti klinikára szállították a mentők, ahonnan a nő saját felelősségére másnap távozott.

A parlament által létrehozott, 2008 óta működő Független Rendészeti Panasztestülethez eljuttatott panaszában a házaspár azt kifogásolta, hogy az újszülött újraélesztése még folyamatban volt, amikor a rendőrök igazoltatni kezdték az édesapát, aki így nem tudta figyelemmel kísérni az eseményeket, és nem állt módjában tájékozódni gyermeke egészségi állapota felől.

Később, mikor az apa épp feleségét kísérte a mentőkocsihoz, egy rendőr feltartóztatta, hogy további kérdéseket tegyen fel neki. A kórházba szállítást követően, nem sokkal azután, hogy az édesanyát a műtőből kitolták, újra két rendőr jelent meg, akik a két panaszost egy időben, külön helységben kihallgatták. Az édesanya kihallgatása a kórteremben, az ott tartózkodó többi beteg jelenlétében zajlott.

A testület arra a megállapításra jutott, hogy az édesapa igazoltatása nem volt jogsértő, mivel a rendőröknek tájékozódniuk kellett a jelenlévők kilétéről és szerepéről. Az igazoltatás megkezdésekor ráadásul még nem tudhatták, hogy a panaszos kicsoda, és miért van jelen.

A mentőhöz igyekeztében azonban a rendőrök már tudták, hogy az ő gyermeke és felesége került veszélyhelyzetbe, és hogy kórházba kell őket szállítani. Mivel ekkor az édesapa személyi adatai már ismertek voltak, nem lett volna akadálya annak, hogy kikérdezését későbbre halasszák. Ez felelt volna meg a humánus rendőri intézkedés törvényi követelményének is, így a testület szerint ez jogszerűtlen lépés volt.

Az anya jogai is csorbultak

Az édesanya kórházi kihallgatásának körülményeit szintén jogsértőnek találták, mivel betegtársai között kérdezték ki. Az édesanya vallomásában elhangoztak különleges személyes adatok. Ha egy adott személynek egy büntetőügy nyomozati szakában tett vallomását, illetve egészségi állapotra vonatkozó adatait olyanok is megismerik, akiket erre a törvény nem jogosít fel, sérül az érintett személyes adatok védelméhez fűződő joga.

A panasztestület megállapítása szerint a rendőrségnek kell biztosítania, hogy eljárása során semmilyen személyes adathoz ne férjenek hozzá illetéktelenek. A rendőrség ebbeb az esetben nem teljesítette ezt a kötelezettségét és ezzel súlyos alapjogsértést követett el az édesanya rovására.

A Panasztestület az üggyel kapcsolatos állásfoglalását megküldte az országos rendőrfőkapitánynak, akinek 30 nap alatt kell döntenie arról, hogy megalapozottnak találja-e a panaszt. Az ORFK Szóvivői irodája úgy reagált: az ügyben a törvényes határidőn belül döntés születik.