17 törvényről határoz ma az országgyűlés

Most következik a közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslat elhalasztott zárószavazása és záróvitája. A két és fél órás alkotmánybizottsági ülés alapján hosszas záróvitára számítunk. A javaslatot leginkább talán az jellemzi, hogy az alapvetően szociális és munkaügyi téma beterjesztője Pintér Sándor belügyminiszter, ami jól jellemzi, hogy a kormány inkább rendészeti kérdésként kíván kezelni szociális problémákat.

A kormánytöbbség, ahogy a nap folyamán mindig, a kormánypárti módosítókat támogatta, az ellenzékieket elvetette, végül megszavazta a törvényt is, tehát a jövőben csak egy ombudsman lesz, két helyettesének pedig nem lesz önálló intézkedési joga.

Az előterjesztő kormány nevében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszolt. Szerinte az, hogy egy ombudsman és két helyettese lesz, az nem jelent visszalépést az eddigi jogvédelemből, mert "semmi sem tiltja, hogy az ombudsman foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel". Ezzel be is fejezte az érvelést.

Az LMP frakcióvezetője csatlakozott az előtte szólókhoz, emlékeztette a kormánypártokat, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint a természetvédelem védelmében elért jogokból visszavenni nem lehet. Márpedig szerinte még a biológiai sokszínűséget védő új alaptörvény szempontjából is aggályos, hogy az önálló biztos megszüntetésével visszavesznek a már elért jogvédelem szintjéből. Felszólalásával véget ért a záróvita.

A jobbikos Bödecs Barna is a jövő nemzedékek biztosa önállóságának fenntartása mellet érvelt. Önállósága megszüntetése ugyanis visszalépést jelent a környezetvédelmi jogrendszerben, garanciális elvek sérülnek, ez pedig a gyakorlati visszarendeződés veszélyét hordozza magában. Ő is kérte, hogy fontolják meg még a döntést. Egyet tudnának érteni a helyetes-biztosi intézménnyel, ha az önálló jogkörökkel párosulna.

A jövő nemzedék biztosa nem csak afféle környezetvédelmi biztos volt. Jávor példákat hozott rá, hogy milyen korrupciós ügyeket tárt fel, például ő vezette a sukorói telekcsereügylet és a pátyi golffalú ügyében is a vizsgálatot. Az utóbbinál Jávor nem feledkezett meg odaszúrni Orbánnak, hogy az "egy Videoton-szurkoló" beruházása volt.

Az elempés Jávor Benedek arra emlékeztetett, hogy az ombudsmani rendszer bizonyítottan jól működött, ezért alapvetően kár volt hozzá nyúlni. De érveik nem hatották meg a kormányoldalt, ahogy azon érveik sem, hogy miért kéne megtartani külön intézményként a jövő nemzedék biztosát.

A záróvitában elsőként a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel, akinek 6(+1) percre kell korlátoznia felszólalását. Gaudi-Nagy szerint az alapjogi biztos különösen védendő intézmény, de a többi ombudsmant is védeni kéne. Épp ezért nem tudják végül támogatni a törvényt, mert az alapjogi biztos két helyettesét a benyújtott javaslat szerint nem illeti meg ugyanaz a védelem, mint korábban az ombudsmanokat. Kevesebb erővel léphetnek majd fel a jogok védelmében, mint eddig, mondta.

Az alapvető jogok biztosáról szóló sarkalatos törvény következik. Az új alaptörvényben felszámolták az eddigi ombudsmani rendszert, egyetlen biztost hagytak meg, az alapjogit, akinek két helyettese lesz, egyikük a kisebbségek, a másik a jövő nemzedék jogaival foglalkozik majd. Az adatvédelem ügyét a független biztostól a jövőben egy, a kormány alá rendelt hivatal veszi át. A javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, így záróvita kezdődött.

A következő napirendi pont a választási törvény módosítása, mely alapján a jövőben nem lenne feltétele az időközi választások eredményességének a részvétel, amennyiben az egyik jelölt megszerzi a szavazatok többségét. Bár érkeztek módosító indítványok, a záróvitában senki sem kívánt felszólalni, így egyből szavazhattak. A kormánypártok támogatták saját módosító indítványaikat és megszavazták a törvényt is.

A támogatott - kormánypárti - módosító indítványokat megszavazta a parlament, ahogy a törvényjavaslatot is. Szalai Annamária végkielégítéséhez sem nyúltak hozzá végül, pedig erről a Jobbik külön szavazást kért.

A záróvitában a jobbikos Novák Előd szólalt fel, szerinte apróbb koherenciazavar volt a törvényjavaslatban, mert az 13 millió forintos végkielégítést adna mandátuma lejárta után a hírközlési hatóság vezetőjének, szemben Orbán korábbi ígéretével, amely szerint a kétmillió forint feletti végkielégítéseket 98 százalékos különadóval kell sújtani. Más nem kívánt felszólalni, az előterjesztő Rogán Antal sem kívánt reagálni.

Most az elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szavaznak. A javaslathoz módosító javaslatok érkeztek, ezért lesz záróvita is. A javaslat plusz jogosítványokkal ruházza fel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnökét, aki például saját hatáskörében dönthet a frekvenciaelosztás és a frekvenciapályáztatás szabályairól.

Novák felszólalásával véget ért a záróvita, az előterjesztő Navracsics Tibor nem kívánt reagálni az aggályokra. A kormánypártok elfogadták saját módosító indítványait, az ellenzékieket elutasították, majd megszavazták a sem az információs önrendelkezési jogot, sem az információs szabadságot nem garantáló új törvényt.

A jobbikos Novák Előd is a közérdekű adat fogalmi definícióját kifogásolta. Példaként hozta fel, hogy még az alkotmányos konzultáció adatai sem ismertek, pedig a konzultációt a kormány rendelte meg és állami pénzből finanszírozták. Többször is utalt a Kubatov-féle adatgyűjtésre. Schifferhez hasonlóan kifogásolta a személyes adatok felhatalmazás nélküli kezelésének a lehetőségét. Kifogásolta továbbá, hogy a személyes adatokhoz való jog megsértőire legfeljebb tízmillió forint bírságot lehet kiszabni, miközben Szlovákiában 90 millió, Portugáliában viszont már 260 millió forint a kiszabható bírság, amelynek már visszatartó ereje lehet.

A záróvitában elsőként felszólaló elempés Schiffer András szerint a törvény értelmetlenül szűkre szabja a közérdekű adat fogalmá. Az új szabályozás szerint nem tudhatjuk meg, mennyibe került, ha mondjuk egy közintézmény dolgozói külföldi tanulmányútra mentek. Schiffer második kifogása, hogy a jövőben az adatgazda hozzájárulása nélkül is kezelhetnek személyes adatot, ezzel súlyosan sérül a személyes adatokhoz való jog, azaz a törvény címében is szereplő információs önrendelkezési jog. Kifogásolta továbbá, hogy az új törvény alapján lehetne a személyi számhoz hasonló egységes nyilvántartási szám.

Most az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló sarkalatos törvény zárószavazása következik. A törvény a címével ellentétben nem fokozza az információs szabadságot, továbbra is megtagadható lesz közérdekű adatok kiadása, például üzleti titokra hivatkozva. Módosító javaslatok is vannak, így záróvita is lesz.

Más nem kívánt felszólalni, az előterjesztők nem kívántak reagálni a felvetésekre. A kormánytöbbséget nem aggasztotta, hogy a 12. módosítónak az ég világon semmi köze nem volt a javaslathoz, megszavazták azt is, ahogy az egész törvényt.

Az elempés Scheiring Gábor attól tart, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény magában rejti egy ingatlanpiaci buborék felfúvódásának lehetőségét, ezért a törvény visszavonását javasolta.

Itt elolvashatják a vitatott módosító indítványt, melynek valóban semmi köze a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokhoz, ellenben a magánnyugdíjpénztári túlfizetés visszafizetéséről rendelkezik az állami rendszerbe visszacsábított-kényszerített tagoknak.

A záróvitában elsőként a szocialista Göndör István szólalt fel, szerinte a módosító indítványok is bizonyítják, hogy mit gondol a kormány a koherenciáról. Ugyanis a 11. módosító indítvány nem is a törvényjavaslatot, hanem a társasági törvényt módosítják, a 12. módosító indítványban pedig a társadalombiztosítási törvényt - ez utóbbinak amúgy semmi köze az eredeti javaslathoz, ellenben annál több köze van az államosított magánnyugdíjpénzek elszámolásához. Az elempés Vágó Gábor is erre hívta fel a figyelmet.

A közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslat hátrább sorolása miatt most a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényről szavaznak, de a beérkezett módosító javaslatokra tekintettel előbb záróvita következik. A javaslat célja, hogy versenyre keljünk Svájccal és Luxemburggal, és Középkelet-Európa pénzügyi központja legyünk.

Az egyházi törvény eredetileg 3 kategóriába sorolta volna az egyházakat: bevett és elismert, jelentős közcélú tevékenységet ellátó és országos lefedettségű. Az egyházügyi törvényhez hétfő este benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat mégsem alkalmazza ezt a besorolást, a parlament alkotmányügyi bizottsága csak tizennégy egyház és vallásfelekezet elismerését javasolja az országgyűlésnek. A többi (kb 340) vallási közösséget nem nevesítenék és nem kategorizálnák. Az utóbbiak nyilvántartásba vételéről a Fővárosi Bíróság helyett az országgyűlés dönthet kétharmados többséggel.

Az indítvány a 14-es felsorolásba bevette a Hit Gyülekezét (amely eredetileg a 2. kategóriába, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak közé tartozott volna). Az országgyűlés így a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

Az előterjesztők nem kívántak reagálni Göndör aggályaira, így elsőként a módosító indítványokról szavaztak, ezek közül a támogatott indítványokat elfogadták, a nem támogatott javaslatokról nem is szavaztak. A módosítók elfogadása után a teljes törvényt is megszavazta a kormánytöbbség. Kisebb zavart okozott, hogy a kormány elfelejtett nyilatkozni arról, hogy támogatják-e a javaslatot, Balczó felszólítására végül Orbán Viktor kiabálta be, hogy támogatják.

Összesen 30 tartalmi módosító indítvány érkezett a csődtörvényjavaslathoz. A vitához elsőként a szocialista Göndör István szólalt fel, elmondása szerint a módosító javaslatok még tovább bővítették azon vállalatok körét, melyek ügyében a kormány kénye-kedve szerint beavatkozhat, ráadásul a javaslatot kiterjesztenék a már folyamatban lévő ügyekre is. Göndör értékelése szerint a jogszabály alapján a kormány gyakorlatilag bármilyen vállalkozás felett megszerezheti az ellenőrzést. Kifogásolta továbbá, hogy ha egy cégnél állami felszámolót jelölnek ki, akkor a hitelezőknek újra be kell jelenteni felszámolási igényüket. Más nem kívánt felszólalni, így a záróvitát már le is zárták.

Zárószavazás előtti módosító javaslatok érkeztek a csődtörvény módosításához, ezek egyike a címet módosítja, több pedig tartalmi módosítás.

Véget ért az alkotmányügyi bizottság ülése, sikerült megoldani a megoldandókat. A folyosón már szól a csengő, perceken belül folytatódhat az ülés. A szünet után elsőként a csődtörvény módosításáról szavaznak, ez az a mutyigyanús jogszabály, amely alapján a kormány majd megmentheti a szívének kedves vállalkozásokat.

A folyosói peltykák szerint úgy tart két órája a vita az alkotmányügyi bizottságban, hogy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás még fel se szólalt, pedig ő ritkán beszél fél óránál kevesebbet. A további kilátásokat rontja, hogy valószínűleg a bizottságban most zajló vita megismétlődik majd a zárószavazás előtti vitában is. A Fidesz-frakció egy része eközben már úgy tudja, hogy a közfoglalkoztatásról szóló törvény zárószavazását őszre halasztják, de a Parlament szervezési osztálya szerint még ma, utolsó előtti napirendi pontként szavaznak.

Lassan másfél órája tart az alkotmányügyi bizottság ülése. Értesüléseink szerint a közfoglalkoztatási törvényben talált koherenciazavart kiküszöbölő módosító indítványt már sikerült megfogalmazni, most viszont az egyházügyi törvényhez benyújtott húsz módosító indítványt próbálják egybe-, illetve három módosító indítványba összegyúrni. A közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslat így hátrébb csúszott a napirendben, utolsó előtti pontként fogják tárgyalni.

A hirtelen jött szünetben úgy 300 képviselő szabadult rá a parlamenti büfére - az alagsori már bezárt, a folyosói kifogyott. A többség békésen, viccelődve tűrte a hosszas sorban állást, Simicskó István, a honvédelmi miniszter parlamenti államtitkára viszont ehelyett előrefurakodott, italt vásárolt a barátainak, majd amikor kiderült, hogy barátai ennének is, akkor visszaállt a sor elejére, majd amikor Rogán Antal is megérkezett, őt is magához intette, és feladta harmadik rendelését is. Meglepő módon mégsem alakult ki lincshangulat.