17 törvényről határoz ma az országgyűlés

Most a második mutyitörvény, a csődtörvény módosítása következik soron. Az obskurus javaslat lehetőséget ad a kormánynak, hogy a neki szimpatikus vállalatok elleni csődeljárást beszüntesse, a homályos nemzetgazdasági érdekre hivatkozva. Ezt megelőzően azonban szünet következik, mert az alkotmányügyi bizottság koherenciazavart észlelt a közfoglalkoztatásról szóló törvényben, amit gyorsan ki kell küszöbölni.

Szakértők szerint az új közbeszerzési törvény (ha ön elolvasná, itt megteheti) jelentősen növeli a korrupciós kockázatot, a mutyizási lehetőségeket, a rokonok, barátok és üzletfelek jogosulatlan előnyhöz juttatását. Építési beruházást például 150 millió forintos összeghatárig közbeszerzés nélkül lehet majd kiírni a jövőben.

A kormány módosító javaslatait viszont elfogadták, így legalább a törvényjavaslat legproblémásabb pontja módosul, azaz mégsem a kormány ellenőrzi majd, hogy megfelelően járt-e el a közbeszerzések során, amit jellemzően ő írt ki. A kormánytöbbség a teljes törvénytervezetet is nagy többséggel elfogadta.

A kormány részéről Fónagy János államtitkár válaszolt. Meggyőződése szerint a közbeszerzési törvény az egyik legfajsúlyosabb törvényjavaslat, ezért válaszolni is kíván az érdemi felvetésekre. Az elempés és a jobbikos felvetésekre azt mondta, két érdek áll szemben, a nyilvánosság és az üzleti titok. Szerinte nem lenne a vállalkozók érdeke, ha az ajánlatokat nyilvánosságra hoznák, mert sérülne az üzleti titok. Az üzleti titok örök hivatkozás a közpénzből gazdálkodó szervezetek részéről annak elutasítására, hogy nyilvánosságra hozzák, mire is költik az adófizetők pénzét, a Fidesz, úgy látszik, ragaszkodik ehhez. A kormánytöbbség leszavazta az LMP módosító indítványait, továbbra sem lehet megtudni, mire költik a pénzünk.

A jobbikos Volner János is csatlakozott a kereshető adatbázisok igényéhez. Szerinte az adatbázist a korábbi közbeszerzésekre is ki kellene terjeszteni. Ez szerinte a pályázatot kiírók dolgát is megkönnyítené, hiszen megalapozottan tudnának költségbecslést végezni és ajánlati árakat bekérni, hiszen rendelkezésükre állnának a korábbi közbeszerzések adatai könnyen kereshető formában.

A vitában az LMP üdvözölte, hogy a kormánypártok végül elfogadták javaslatukat, hogy a Közbeszerzési Tanács mégse tartozzon a kormány alá. Schiffer András frakcióvezető ugyanakkor hiányolta a törvényi szabályozásból, hogy miért nem biztosítja a közbeszerzésben nyertes vállalkozók és alvállalkozóik nevének nyilvánosságra hozatalát egy kereshető adatbázisban.

Az elempés Schiffer András pártja két módosító indítványa mellett érvelt, melyek nem kapták meg a bizottság támogatását. Ebben Schifferék azt javasolták, hogy a közbeszerzésen tett ajánlatok legyenek nyilvánosak és kikérhetőek, azokat a polgárok és az újságírók is ismerhessék meg.

A közbeszerzési törvény zárószavazása következik, amit alapjaiban változtatnak meg a zárószavazás előtt benyújtott módosító indítványok. Ezek leglényegesebbike szerint mégsem rendelnék a kormány alá a közbeszerzési vitákban döntő Közbeszerzési Tanácsot. Ennek kormány alá rendelése jelentősen növelte volna a korrupciós kockázatot, hiszen pont az állam a leggyakoribb kiírója a közbeszerzéseknek.

A szakértők és a TI a törvényjavaslat több más pontját is aggályosnak találták. Így például azt, hogy a parlament most csak egy kerettörvényt alkot, számos kérdést később kormányrendelet (vagy rendeletek) szabályoznak majd. Sokan kifogásolták azt is, hogy a csak formális társadalmi  egyeztetésen átesett törvénytervezet a közbeszerzések számottevő többségét nem szabályozná vagy azokra egyedi eljárási szabályok megállapítását engedélyezné. Az úgynevezett nemzeti eljárásrendben lehetővé teszi egyedi eljárásrendek kialakítását, miáltal évente 400-500 milliárd forintot lehetne elkölteni megfelelő ellenőrzés nélkül.

A kormány nem kívánt válaszolni, így azonnal szavazhattak a módosító indítványokról, majd a törvényjavaslatról is. Ahogy az várható volt, a kormánytöbbség magabiztosan megszavazta a tárgyévi költségvetés újabb módosítását is. Az MSZP, az LMP és a Jobbik nemmel szavazott.

A jobbikos Nyikos József felvetése szerint méltatlan, hogy az Országgyűlésnek egy 194 millió forintos átcsoportosításról is döntenie kell, amikor ez a fejezeten belüli átcsoportosítás akár kormányhatáskör is lehetne. Különös tekintettel arra, hogy a költségvetésben vannak olyan fejezetek, mint például a belügyminisztériumi fejezeteben "egyéb" címszóval szereplő 39 milliárd forint.

A vita jelenlegi szakaszában az ellenzéki képviselők azt állítják, hogy a költségvetés módosítása arra utal, hogy elrontották a költségvetés tervezését. A kormánypártiak meg azt bizonygatják, hogy nem, ha pedig mégis, akkor most éppen kijavítják.

Kósa Lajos (Fidesz) azzal tudott visszavágni, hogy az LMP Gyurcsány köpönyegéből bújt elő, mert ők is vudu-gazdaságpolitikáznak, és a kifejezést Gyurcsány Ferenc használta először két éve.

Az elempés Scheiring Gábor szerint is arra utal a költségvetés állandó módosítása, hogy nem működik az a varázslat, amivel "a gazdaságot életre akarják delejezni".

A szocialista Tukacs István szerint vicc, hogy az ország 2011-es költségvetése egy hónapot sem élt meg, mert már akkor 250 milliárd forintot kellett zárolni, hiszen elszámolták a hiányt. Az, hogy most 70-80 milliárddal kell módosítani a tervezett áfabevételeket, annak bizonyítéka, hogy mégsem dübörög a gazdaság.

A javaslat szerint a PSZÁF-nak 2,5 milliárd forinttal többet kell befizetnie. Lesz záróvita is.

Az előterjesztők nevében Font Sándor mezőgazdasági bizottsági elnök szólalt fel, aki szerint a törvény lényege, hogy egészséges életmódra akarják ösztönözni a lakosságot. Ezt a javaslatot majd folytatja a napi mozgásra ösztönzés is, úgy tűnik, lesz tornatörvény. A kormánytöbbség és a szavazati arányok szerint az egyik ellenzéki párt, gyaníthatóan a Jobbik, elfogadta a módosító indítványokat és a javaslatot.

A Jobbik viszont üdvözli, hogy legalább a 33% gyümölcstartalmú szörpok kikerülnek a törvény hatálya alól.

A szocialisták részéről Kovács Tibor szólalt fel. A "hamburgeradó" céljával ő is egyetértett, de szerinte kiderült, hogy "egészségre ártalmas élelmiszer Magyarországon nincs forgalomban, tehát abszurd dolog ilyen indoklással beterjeszteni törvényjavaslatot".

Egyszerű pénzbehajtásról van tehát szó, mondta. Amúgy is, sokkal károsabb az egészségre a bizonytalan eredetű, otthon immár legálisan főzhető pálinka, mint bármelyik, most termékdíjjal sújtott étel.

Ő is felhozta a cigaretta jövedéki adójának váratlanul elmaradt emelését, és kiemelte, hogy a mai napig nem tudni, hogy ki és miért nyújtotta be a javaslatot.

Meggyőződése szerint a termékdíj áfa-jellegű adó, így a kettős adóztatás veszélye is felmerül, ami miatt szerinte az EU vissza fogja dobni a javaslatot.

A hamburgeradó következik soron, amely már egyáltalán nem szól a hamburgerről, ellenben termékdíjat vetne ki a cukor- és sótartalmú élelmiszerek bizonyos csoportjaira. Elsőként az elempés Szilágy László szólalt fel, aki szerint a célok ugyan támogathatóak, az eszköz viszont elfogadhatatlan.

Emlékeztette a képviselőket a múlt heti történésekre, amikor is a kormánypártok váratlanul leszavazták a cigaretta jövedéki adójának emelését. Most pedig egy "diszkriminatív jogszabályt" alkotnak, amely csak bizonyos termékcsoportokat érint, kisadóként kevés bevételt hoz, ellenben nehezen behajtható és komoly adminisztrációs terhet jelent.

Ráadásul aránytalanul emeli az alacsonyabb jövedelműeket, hiszen az olcsóbb termékek jobban drágulnak tőle, és még csak az sem garantált, hogy a bevételeket az egészségügy kapja.

A kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár szólalt fel. Mint mondta, a módosító javaslatok nyelvhelyességi hibákat javítanak, ezt pedig a kormány támogatja. A törvényjavaslatot amúgy az MLSZ támogatja, és egyeztettek a klubokkal és a szurkolói csoportokkal is. "Bízunk abban, hogy a törvényjavaslat hatályba lépése után a stadionokban rend lesz. Akinek valóban fontos, hogy a stadionokban biztonság legyen, az igen szavazatával támogassa a törvényjavaslatot" - mondta. A kormánypártok hallgattak rá, elfogadták a módosító javaslatokat és a törvényt is.

A törvény lényege: két év börtönnel sújtható, aki ellenáll a nyilvános rendezvény szervezőjének, és ugyanennyire ítélhetik, aki beszalad a pályára. Ha mindezt csoportosan, netán felfegyverkezve követi el, akkor már három év lehet a büntetés. A vétkeseket a jövőben kitilthatják a sportrendezvényekről, a kitiltottakról adatbázist készítenek.

Fotó: Koszticsák Szilárd

Az elempés Schiffer Andrásnak alkotmányossági aggályai vannak a javaslattal kapcsolatban. Szerinte a javaslat olyan tevékenységeket is kriminalizál, amelyek esetén a büntetőjog bevetése erős túlzás. Például ha valaki nem a megváltott jegye szerinti helyre ül a lelátón.

Másrészt kifogásolta, hogy a rendőrség helyett magáncégek láthatnának el biztonsági feladatokat, ezzel szerinte az állam lemond erőszakmonopóliumáról, hiszen nem hajlandó eljárni olyan rendbontások esetén, amelyek sporteseményen történnek.

Az sem megnyugtató szerinte, hogy a kitiltott személyek adatait úgy küldhetik tovább külföldre, hogy nem garantált az adatok védelme.

A jobbikos Szilágyi György is hasonló kifogásokat fogalmazott meg. Életszerű példája szerint ha a szurkolók netán Orbán Viktor nevét rigmusba foglalva skandálják, és a hangosbemondó felszólítja őket ennek abbahagyására, de ők mégis folytatják, akkor fénykép alapján azonosíthatják, és akár csoportos garázdaság miatt eljárást is indíthatnak ellenük. Kérte a miniszterelnököt, hogy sportszerető emberként utasítsa el a javaslatot.

A sporthuliganizmus elleni fellépésről szóló törvénymódosításokhoz is érkeztek módosító javaslatok, ennek apropóján záróvita következik. A szocialista Varga László megfigyelése szerint ha egy szurkoló ezentúl idegenbe is elkísérné csapatát, azt a javaslat szövege szerint csak a klub által szervezetten tehetné meg. Ezen túl nemcsak szurkolói igazolványa kiváltásakor, hanem minden egyes jegyvásárláskor igazolnia kéne személyazonosságát, adatait pedig három napig tárolhatnák, amit ő túlzásnak tart. A szándékkal egyetért, de a kivitelezéssel nem, mert az problémákat okoz majd a beléptetéseknél, és nehezíti majd a meccsre járást.

A jegyzők összeszámolták a név szerinti szavazás eredményét. A Kossuth teret 2014-ig fel kell újítani, alatta mélygarázst kell létesíteni.

A vitában elhangzottakra a módosító indítvány előterjesztőre, Font Sándor válaszolt - bár a vitának a javaslatához volt a legkevesebb köze. Szerinte a javaslat lényege, hogy az elővásárlási jogot az állam, illetve a helyben lakó gazdálkodók gyakorolhassák. A javaslatot a kormánypártok és a Jobbik szavaztaival elfogadták. Ugyanígy elfogadták a teljes törvényjavaslatot is.

A törvény lényege: földet a jövőben csak közeli hozzátartozónak, közalapítványnak, önkormányzatnak, egyháznak vagy az államnak lehet ajándékba adni. Rendez még számos technikai kérdést a termőföldről, illetve a nemzeti földalapról szóló törvények összehangolására.

Kósa szerint amúgy Kaba arra jó példa, hogy hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket. Válaszában Gődös Zoltán azt mondta, hogy Kósa hozzászólásából is látszik, hogy politikai döntés született, mi másért szólt volna hozzá a Fidesz megyei elnöke. Azt mondta, hogy az állam húszmillió forintot fizetett a birtokot korábban megművelő kártalanítására, hogy saját klienseiknek adhassák bérbe a kabai földeket.

A levezető elnök, Jakab István felhívta a figyelmet, hogy a vitának talán nem Kabáról, hanem a módosító javaslatról kéne folynia. Nem volt sok hatása, Kósa következő felszólalásában ugyan visszakozott, de párttársa, Kovács Zoltán viszont szintén egy teljesen ide nem tartozó ügyről kezdett beszélni, miszerint a szocialisták azt terjesztették, hogy azért megy arra egy út, mert ott az ő földjei vannak, pedig ott nem is az ő földjei vannak, hanem a nagyszüleiéi, amit a kommunisták elvettek, majd kiosztottak maguknak, és amit ő nem örökölt meg.

A Jobbik felszólalója előbb közölte, hogy a Jobbik senkivel sem ért egyet földügyben, majd közölte, hogy támogatják a kormány javaslatát. Ezután Kósa Lajos (Fidesz) magyarázta, hogy miért is nem helyben lakók művelhetik azt az ezer hektárt, amiről Gőgös állandóan beszél. Azért, mert a birtokot egy budapesti ügyvéd bérelte és adta tovább bérbe egy vállalkozónak, aki csődbe ment, ezért gyorsan kellett találni valakit, aki megműveli. "Tényleg nehéz olyan agrárvállalkozót találni, aki ténylegesen földműveléssel foglalkozik és a szocialistákkal szimpatizál" - szúrt oda egyet.

A vitatott földbirtok amúgy Kabán van, nem Bábolnán, ezt félreértettük.

Túri-Kovács Béla (Fidesz) szerint abban nagy a konszenzus a politikában, hogy a külföldiek ne juthassanak földhöz, de amint arról van szó, hogy a földeket húsz éve birtokló erőcsoportok előjogait korlátozzák, azonnal felbomlik a konszenzus. Turi-Kovács szerint a megoldást az erőteljes állami beavatkozás jelentheti, amely lehetőséget teremt másoknak is a földszerzésre. Új földbirtokrendszert kell kialakítani, mondta.

"Ha ez így igaz, akkor miért nem a helybenlakó gazdálkodók használhatják a földet" - kérdezett vissza Gőgös, mint kiderült, megint a tíz évvel ezelőtti bábolnai ügyletre utalva. Pedig már érteni véltük a problémát.

A kormány nevében Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszolt. Szerinte a kormány új birtokpolitikát hirdetett, melynek középpontjában a kis- és középgazdaságok állnak. Ángyán elmúltnyolcévezik, arról beszél, hogy a szocialisták alatt 180 cég kapott bérleti jogokat az állami földterületekre. Ángyán szerint a jelenlegi állapotában a törvény fenntartaná ezt a birtokrendszert, javaslatuk ennek eltörlését célozza.

Hogy ez mennyiben válasz Gőgös felvetésére, azt nem tudjuk. "Ha az úgy lenne, ahogy államtitkár úr mondja, azzal még egyet is lehetne érteni" - válaszolta Gőgös, aki az elmúltnyolcévre válaszul elsőorbánkormányozott, Bábolna bérbeadását hozta fel példának.

Ángyán válaszul arra bíztatta Gőgöst, hogy kérje számon rajtuk birtokpolitikai elveiket, majd az ország szétrablásáról, széthordásáról kezdett szónokolni, ezzel teljesen követhetetlenné téve a vitát.

Módosítják földügyi törvényeket is, ezekhez is érkeztek módosító indítványok. A szocialisták azzal indokolták javaslataikat, hogy túl nagy hatalom kerülne a Nemzeti Földalap kezébe, amelynek következtében egy szűk érdekkör kezébe kerülhetnek a földek. Gőgös Zoltán (MSZP) szerint ennek orvoslására a bizottságban született egy kompromisszumos megoldás, ám azt a kormány, az indoklás szerint Orbán Viktor személyes utasítására elutasította. A most, zárószavazás előtt benyújtott módosító javaslat így lehetőséget ad arra, hogy a Földalap saját hatáskörben dönthessen földek bérbeadásáról.