-
Következik a köztársasági elnök fizetéséről és jogállásáról szóló sarkalatos törvény végszavazása. A javaslathoz támogatott módosító javaslatok is érkeztek az utolsó pillanatban, ezek közül az elsőt nagy többséggel, 308 igen, 40 nem arányban fogadták el, a többit csak a kormánypártok támogatták. A teljes törvényt végül a kormánypártok szavazataival fogadták el.
A törvény lényege: A jövőben nem lesz egyszerű elköltöztetni a köztársasági elnöki hivatalt, mert a kétharmados törvényben a Sándor-palotát nevezik meg székhelyeként. A törvény szerint a köztársasági elnök havi tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalap 39-szerese, külföldi útjain költségtérítést és napidíjat is kap majd. A köztársasági elnöknek évi negyven nap szabadsága lesz.
-
Megszavazták a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló törvényjavaslatot is, amit szintén támogatott egy ellenzéki párt is.
A törvény lényege: Az intézményalapítás annyira meghatotta a minisztériumot, hogy még preambulumot is írt a törvényhez, eszerint "a nemzet kötelessége, hogy visszatérve az európai akadémiai eszméhez [...] létrehozza a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémiát". Az MMA a művészet oktatásával, elemzésével és támogatásával foglalkozik majd, véleményét pedig ki kell kérni a művészetet érintő ügyekben. Az MMA kormányközeliségét biztosítja, hogy az alakuló közgyűlést egy olyan szervezőbizottság szervezi, melynek tagjait a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az országgyűlés elnöke és a kulturális bizottság elnöke kéri fel.
-
Első sarkalatos törvényként a honvédségiről szavaztak. A javaslat elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség (ettől sarkalatos). Ezt a javaslat megszerezte, a szavazati arányok alapján valószínűleg a Jobbik támogatásával.
A törvény lényege: újra lesz hadkötelezettség, ez egyelőre kimerül az adatszolgáltatásban, bejelentésben és megjelenésben, a sorkatonai szolgálatot nem állítják vissza. A törvény szerint ugyanakkor a honvédelmi miniszter rendeletben állapíthatja meg a behívásra tervezhető létszámot és a katonai szolgálat időtartamát. Katonai szolgálati kötelezettséget ugyanakkor csak az országgyűlés által már elrendelt megelőző védelmi helyzetben lehet teljesíteni.
-
A szavazatok összesítése miatt egyelőre nem lehet határozatot hozni a Kossuth tér rekonstrukciójáról, így most a 300 ezer forint alatti nettó jövedelmek emelését ösztönző törvényekről döntöttek. A kormánypártok szavazatával el is fogadták valamennyit. A törvényt sürgősen kihirdetik.
A törvény lényege: a kormány tavaly csökkentette a személyi jövedelemadót, amivel mindenki jól járt, kivéve azokat a tömegeket, akik nem. Most az ő érdekükben úgy módosítják a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (továbbiakban Met.), hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek - ez volna az a határ, ami alatt mégsem járt jól mindenki az adócsökkentéssel, amivel mindenki jól járt - nettó értékének megőrzésére a kormány rendeletben határozhatná meg, milyen béremelést vár el a versenyszférában. A piacba való direkt állami beavatkozás nem merül ki ebben. Ugyan pénzbírsággal nem szankcionálnák azokat, akik még így sem hajtják végre a kormány szerint szükséges béremelést, de a javaslat szerint két évre kizárhatnák a közbeszerzési eljárásokból és az állami támogatásokra jogosultak köréből.
-
Volt időnk megnézni a név szerinti szavazás alatt, és kiderült, hogy B betűs képviselőből van a legtöbb a parlamentben, 41-en szavazhattak a névsor majdnem legelején. És B Nagy Lászlót még nem is soroltuk oda. A második legtöbb képviselő neve K-val kezdődik, 39-en vannak. Mindkettő nagyobb frakciót tudna alakítani, mint a KDNP. Nem beszélve az LMP-ről.
-
Már tavaly novemberben fontos ügye volt a Jobbiknak, hogy tűnjön el Károlyi Mihály szobra a Kossuth térről. Akkor tüntettek is ezért, erről itt olvashat részletesen >>>>
-
A Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslathoz a Jobbik módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy eltávolítsák a térről Károlyi Mihály szobrát. A Jobbik név szerinti szavazást kezdeményezett, a Fidesz-frakció tagjai lelkiismeretük alapján szavazhatnak, de eddig - ha jól hallottuk -, valamennyien elutasították a javaslatot. Persze, ha támogatták volna, abban az esetben ma nem lehetne megtartani a határozati javaslat zárószavazását, így az az őszre halasztódna.
-
Lassan véget ér a szünet a parlamentben és kezdődnek a határozathozatalok. A napirend szerint elsőként a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló országgyűlési határozatról szavaznak, majd a 300 ezer forint alatti nettó fizetések emelését ösztönző törvényekről, harmadikként pedig a nap első sarkalatos törvényéről, a honvédelemről szólóról.
Tizedikként kerül sorra a közbeszerzési törvény, melyhez az utolsó pillanatban lényegi módosítást nyújtott be az alkotmányügyi bizottság, a jövőben mégsem rendelik a kormány alá a Közbeszerzési Tanácsot, az megmarad független szervezetnek. Ez volt a szakértők által sokat bírált javaslat legkritikusabb pontja.
Számos ponton változik az egyházakról szóló sarkalatos törvény is, a leglényegibb, hogy nem rögzítik az egyházak listáját, hanem az Országgyűlés hatáskörébe rendelik annak eldöntését, mely szervezetek minősülhetnek egyháznak.
-
A tervek szerint délután háromkor kezdődnek a határozathozatalok, 17 törvényről, köztük hat sarkalatosról szavaznak a képviselők. A határozathozatalokat végig közvetíteni fogjuk.
-
Orbán Viktor szerint az állam jobb gazdája a nyugdíjrendszernek mint a magánszektor, de a részleteket majd a törvény vitája idején beszéljék meg.
-
Az LMP-s képviselő szerint a dolgozó szegényeket a vudugazdaságpolitikával kiszolgáltatott helyzetbe hozta a kormány.
-
Orbán szerint nincs napvilágot látott koncepció nyugdíjügyben, tárgyalások folynak még.
-
Vágó Gábor (LMP) szerint inkább rombol a kormány nyugdíjügyben, mintsem építkezik. Nincs biztonságban egyik generáció nyugdíja sem. Szerinte az állami pillérbe visszalépők is elvesztik a nyugdíjuk egy részét. Késnek az egyéni számlák is. Minden előre hozott nyugdíjból segély lesz, szerinte.
-
Orbán Viktor szerint a kormány figyelembe veszi a realitást. Olyan átszervezésen dolgoznak, ami segíti majd a közösségek együttélését.
Fotók: Barakonyi Szabolcs -
Vona szerint Orbán nem mer vagy nem akar őszintén beszélni. Majd átadta egy gyöngyöspatai lakos meghívását Orbánnak, aki azt kérte, hogy a miniszterelnök költözzön néhány napra a településre.
-
Orbán Viktor szerint Vona nincs abban a helyzetben, hogy előírja neki, hogy igennel vagy nemmel válaszolhat csak.
Orbán szerint nyíltan kell beszélni mindenről, mert misztifikálásra nincs szükség. "Munka, rend, tanulás, otthon rend és biztonság" - a válasz.
-
Vona Gábor, a Jobbik elnöke arról kérdezi Orbánt, hogy hajlandó-e a cigányság problémájával őszintén szembe nézni. Pontosabban: Létezik Magyarországon cigánybűnözés kriminológiai értelemben? Létezik megélhetési gyermekvállalás? Tart az etnikai robbanásveszélytől?
-
A miniszterelnök szerint aki nem talál törvényesnek egy döntést, az támadja meg bíróságon. Egyébként pedig a szocialisták ne kötekedjenek, mert ők kilopták az ország szemét is.
-
Harangozó visszautasítja Orbán vélekedését, mert nem üzleti érdekből szólalt fel. Hanem szerinte nem magáncégeket kellene megbízni állami vállalatok őrzés-védését. Pintér Sándornak inkább utalják közvetlenül a pénzt, ne szórakozzanak közbeszerzéssel - vágott vissza.
-
A miniszterelnök szerint Harangozó egy törvényes döntésbe kötött bele, hogy a rivális üzleti csoportoknak kedvezzen. Ez Orbán Viktor szerint méltatlan.
-
Harangozó Tamás (MSZP) arról kérdezi Orbán Viktort, hogyan lehet az, hogy Pintér Sándor egykori biztonsági cégével kötött több állami vállalat is szerződéseket. Harangozó szerint Fellegi Tamás fejlesztési miniszter és Hende Csaba honvédelmi miniszter is részt vesznek az állami vagyon magánkézbe juttatásában. Harangozó szerint Orbánt még őrizetbe vehetik bűnpártolásért.
-
Az azonnali kérdések idején a miniszterelnöktől kérdeznek most.
-
A Fidesz-frakció kezdeményezésére alapvető, strukturális kérdésekben fog változtatást javasolni még hétfőn a parlament alkotmányügyi bizottsága az egyházügyi törvényben, jelentette be Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A tervek szerint az országgyűlés döntené el, melyik szervezet számítson egyháznak és melyik ne, tette hozzá. Lázár szerint
kezdeményezik azt is, hogy - a jelenleg tervezett normatív lista helyett - ne zárják le az egyházak listáját, és a jövőben bármely szervezet kérhesse egyházzá nyilvánítását a parlamenttől. -
A KDNP-s Salamon László váltja a fideszes Balsai Istvánt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnöki posztján - közölte Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. Salamon Lászlót - aki jelenleg is tagja a testületnek - várhatóan még hétfőn megválasztja a Ház. Az elnöki poszton azért lesz változás, mert Balsai Istvánt alkotmánybíróvá választotta a parlament, és így - az összeférhetetlenség miatt - le kell mondania képviselői mandátumáról. Arra a kérdésre, hogy Budapest II. kerületében, ahol Balsai István egyéni képviselői mandátumot szerzett tavaly áprilisban, Láng Zsolt polgármester lesz-e a kormánypárti jelöltje az időközi voksoláson, a frakcióvezető úgy válaszolt, szerinte ha Láng Zsoltot indítanák a választáson, megnyerné azt. (MTI)
-
A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság és további 19 aláíró európai és amerikai civil szervezet, tudós, aktivista Közös Nyilatkozatban szólította fel az országgyűlést, hogy ne fogadja el „a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról” szóló törvényjavaslatot.
Az aláírók arra figyelmeztetnek, hogy a törvényjavaslat privilegizál néhány nagy, és diszkriminál számos kisebb egyházat. A nagyok megőrizhetik kivételes jogi státuszukat, a kis és új egyházak viszont az eddiginél jóval szigorúbb feltételek mellett kényszerülnének magukat újból regisztrálni. A nyilatkozat szerint az egyházügyi törvényjavaslat ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának precedensértékű, 2008-as ítéletével (Jehova Tanúi és mások v. Ausztria, 40825/98), melyben a Bíróság kimondta, hogy a vallási szervezetek jogi státuszának hierarchizálása ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. és 14. cikkével, valamint a „valódi vallási sokszínűség” eszméjével.
A törvényről hétfőn készül szavazni a parlament.
-
Cséfalvay államtitkár szerint nem célszerű összemosni egy helyi városképi rendelkezést a kormány kkv-kkel kapcsolatos intézkedéseivel, de azért felsorolja ezeket. Beszél adminisztrációs tehercsökkentésről, Széchenyi-tervről, az iparűzési adó csökkentéséről, stb. Mindezt mindenféle "zavaros, és az ország érdekére káros multiellenes hangütés nélkül", utalt Kulcsár a szélsőjobboldalon kötelező multigyalázására. Debrecenben pedig azért kellett rendeletet hozni, mert a kulturális örökségről szóló törvény rendelethez köti a cégérek kihelyezését. Kulcsár nem tudta elfogadni a választ, a parlament igen.
-
Még egy jobbikos képviselő, Kulcsár Gergely is interpellálhat. Őt az érdekli, hogy a kormány komolyan gondolja-e a kkv-k támogatását. Szerinte, bár a kormány vállalkozásbarát önkormányzatokról beszél, de még a fideszes önkormányzatok is ellene tesznek a vállalkozásoknak. Példaként Debrecent hozta fel, ahol táblarendeletet hoztak, mely alapján csak engedéllyel lehet cégéreket kihelyezni az utcára. A Jobbik szerint ez a magántulajdon szentségének megsértése. "Meg kívánja-e állítani a kormány a debreceni fideszes vezetés ámokfutását" - kérdezte.
-
A jogvédő szervezet arra buzdít, hogy az alkotmánybírónak készülő fideszes képviselőt minél többen kérdezzék meg, hogy kik és hogyan lobbiztak, hogy ne legyen több adó a dohánytermékeken.
-
A válaszoló Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a törvény alapján kamatot egyoldalúan lehet akkor módosítani, ha azt objektív körülmények indokolják. Konkrét esetekben pedig a PSZÁF-hez kell fordulni, mondta. Óvta Z. Kárpátot az általánosító következtetések levonásától. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament igen.
-
Az elempés interpelláció elmaradása miatt a jobbikos Z. Kárpát Dániel is interpellálhatot. "Legalizált uzsoráról" beszélt annak kapcsán, hogy a bankok ajánlatokkal kereshetik az embereket, és hogy egyoldalúan módosíthatják a kamatait azoknak, akik már elvesztették nem fizetett hitelük fedezetét. Z. Kárpát meglátása szerint a bankok tehetnek arról is, hogy az emberek hitelt vettek fel. "Milyen tervei vannak a kormánynak a leszámolásra a pénzügyi maffiózókkal" - kérdezte.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!