Keveslik a vádlottak számát a West Balkán-ügyben

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádjával áll a Pesti Központi Kerületi Bíróság elé kedd reggel négy ember. Az ügyészség a West Balkánban január 15-én bekövetkezett tragédiáért felelősnek tartja Sz. Győzőt, a West Balkán Kft. egyik ügyvezetőjét, K. Tamást, a Noise Night Life-bulik főszervezőjét, Cs. József rendezvényszervezőt, valamint H. István Ferencet, a biztonságért felelős cég illetékes biztonsági főnökét.

A tömeg okozta diszkótragédiában három fiatal lány halt meg: a a 17 éves K. Kinga, a 24 éves R. Rita és a 17 éves Cs. Emese. Az áldozatok hozzátartozói úgy érzik, a négy vádlotton kívül is vannak még felelősei a tragédiának, és szeretnék elérni, hogy őket is számon kérjék. Cs. Emese és K. Kinga szüleinek megbízásából a Bálint Ügyvédi Iroda emiatt két hete a Legfőbb Ügyészséghez fordult, és pótnyomozás elrendelését kérte.

A gyanúsítottak feléből lett vádlott

Az ügyvédi iroda munkatársai a nyomozati anyag áttanulmányozása után arra a véleményre jutottak, hogy míg a rendőrség alapos munkával összegyűjtött minden releváns dokumentumot, szakértői véleményt és tanúvallomást, az ügyészség azokból részben téves következtetéseket vont le. A rendőrség eredetileg nyolc embert gyanúsított meg, és vádemelést is javasolt az ügyészségnek valamennyiük ellen. Az ügyészség azonban négy ember ellen megszüntette a nyomozást.

A Legfőbb Ügyészséghez beadott kérelem nem nevezi néven, kiket szeretnének még a vádlottak padján látni az áldozatok hozzátartozói. A szülők és az ügyvédi iroda közös, hétfő esti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre sem sorolták fel a konkrét neveket, de annyi kiderült, hogy vannak olyanok is a vádemelésből kimaradt négy ember között, akiket ők sem tartanak felelősnek.

Felelős, aki nem tett ellene?

A. Gábor esetében azonban szerintük felmerül a kérdés, miért szüntették meg az ellene indult büntetőeljárást. A. Gábor a megvádolt Sz. Győzőhöz hasonlóan a West Balkán ügyvezetője volt, egyébként pedig építész, aki a felújítás műszaki vezetője volt, és a tűzoltóság korábban kifejezetten az ő figyelmét hívta fel a hiányosságokra, mondta az ügyvéd. A férfi az eljárás során azzal védekezett, hogy a rendezvényszervezés nem az ő feladata volt, nem írta alá a szerződést a Noise Night Life-fal, és kifejezetten ellenezte a rendezvény megtartását.

A szülőket képviselő ügyvéd, Bálint Zoltán ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság egy 2010-es elvi döntésére hivatkozik, miszerint a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettét az is elköveti, akinek foglalkozásából adódó kötelessége lett volna a veszélyhelyzet elhárítása, de nem tette meg, pedig lehetősége lett volna rá. Az ügyvéd szerint külön vizsgálni kéne A. Gábor építész foglalkozásából eredő felelősségét.

Veszélyforrások sora

Bálint Zoltán szerint az a probléma, hogy az ügyészség csak a január 15-i rendezvény közvetlen előzményeit vizsgálta, és elsiklott a korábbi, sorozatos mulasztások felett, amelyek lehetővé tették a West Balkán szabálytalan és veszélyes működését. A Skála Metró épületét, ahol a West Balkán volt, 1984-ben adták át. Kilenc emeletével úgynevezett magasháznak számít, amelyre speciális tűzvédelmi, statikai, építészeti előírások vonatkoznak, hívta fel a figyelmet.

Bálint szerint a tragédia kódolva volt a következő veszélyforrások miatt: elmaradt a statikai megerősítés, a padló burkolata több helyen éghető padlószőnyeg volt, a füstérzékelőt és a tűzoltó berendezést üzemen kívül helyezték, a fűtést kültérre való, PB-gázzal működő teraszmelegítőkkel oldották meg,  egyetlen bejárat, vagyis egyetlen menekülési útvonal volt, ráadással az ajtó befelé nyílt, a lépcsőházban nem voltak irányfények, a harmadik-negyedik emeleten rossz volt a szellőzés, a második emeleti ruhatár eltorlaszolta a teraszt, és mind a ruhatárt, mind a harmadik emeleten elhelyezett mosdókat az egyetlen lépcsőn lehetett megközelíteni, ami szükségszerűen túlzsúfolttá tette a menekülési útvonalat.

A tűzoltók szólni próbáltak

Január 15-én a West Balkánnak még építési engedélye sem volt, nemhogy használatbavételi engedélye. Az ügyvéd szerint a komplexum nem „üzlet", hanem lényegében egy engedély nélküli építkezés volt, ahol időnként bulikat rendeztek. Az iroda által az iratok alapján összeállított kronológia szerint a West Balkán először 2010. március 24-én – már több nagyobb rendezvény megtartása után  – jelentette be a VI. kerületi polgármesteri hivatalnál, hogy 1200 fős kapacitással vendéglátó üzletet kíván nyitni az épületben.

A tűzoltóság jelezte a hatóságok közül elsőként, hogy gondok vannak. A tavaly május 5-én tartott helyszíni ellenőrzés után tizenegy pontban sorolták fel az észlelt hiányosságokat. A tűzoltók akkori számításai szerint legfeljebb 307 ember tudott volna biztonságosan kijutni az épületből. A West Balkán Kft. ezek után május 14-én visszavonta a működési engedélyre vonatkozó kérelmét. Legközelebb tavaly október 15-én nyújtottak be kérelmet, ekkor építési engedély iránt a polgármesteri hivatal építési osztályához. Az akkori tervben egy 1485 fő befogadására alkalmas komplexum szerepelt. Egy hónappal később, november 17-én a hivatal kereskedelmi osztályát keresték meg, és bejelentették az üzlet működését, ekkor 300 fős befogadóképességet és csak a 3. emeletet említve. A kereskedelmi osztály november 23-án nyilvántartásba is vette a West Balkánt, és a jogszabályoknak megfelelően megkereste a szakhatóságokat.

A tűzoltóság hívta fel a figyelmüket december 9-én arra, hogy az épületnek nincs használatba vételi engedélye. Nem sokkal később, december 22-én a VI. kerület építési osztályvezetője pedig azt jelezte a kereskedelmi osztálynak, hogy „építésügyi szempontból kifogást emel” a West Balkán működése ellen, mert építési engedélyezési eljárás van folyamatban, így nem lehet meg a használatbavételi engedély. A szórakozóhely azonban mindezek ellenére működött tovább.

Polgári perre számíthat az önkormányzat

Január 16-án, a tragédia másnapján a polgármester, Hassay Zsófia elhárította magáról a felelősséget, mondván, egy 2009-es kormányrendelet tette lehetővé, hogy a West Balkán így is működjön, az alkalmatlan jogszabály miatt a nyilvántartásba vétel automatizmus szerint működik. Bálint Zoltán szerint viszont az akkor hatályos jog alapján is nemcsak lehetősége, hanem kötelessége lett volna a VI. kerületi jegyzőnek a kereskedelmi tevékenység betiltása. Beszédesnek tartja, hogy január 19-én a jegyző mégiscsak bezáratta a West Balkánt 90 napra, azzal az indokkal, hogy engedélyezett határidőn túl tartott nyitva, és túl sok vendéget engedett be. Emlékeztetett arra is, hogy a késői nyitva tartásról ráadásul már a tragédia előtt is tudtak az önkormányzatnál, mert december 11-én tartottak ott egy helyszíni ellenőrzést a polgármesteri hivatal munkatársai, és a csendrendeletre hivatkozva aznapra be is zárták a helyet.

Az áldozatok családjai tervezik, hogy polgári pert is indítanak majd. Egyelőre még nem dőlt el, pontosan kik lesznek az alperesek (ez a büntetőper alakulásától is függ), de az érintett önkormányzat biztosan számíthat perindításra.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!