Szorít a kormányon a brüsszeli fogó

Nem szánta a nyilvánosságnak José Manuel Barroso azt a levelet, amelyben az Európai Bizottság elnöke felszólítja Orbán Viktort, hogy vonja vissza a jegybanktörvény tervezett módosítását. De ha már az Origón keresztül kiszivárgott a levél, határozottan megerősítették, hogy Barroso aggályosnak, az EU alapszerződésével összeegyeztethetetlennek tartja a parlament előtt lévő jegybanktörvényt. „Vissza kellene vonni” – mondta a törvénytervezetről kedd déli sajtótájékoztatóján az Európai Bizottság szóvivője.

Magyar kormányfő még nem kapott ilyen intést

A brüsszeli ügyeket közelről ismerő forrásaink szerint döbbenet fogadta az Európai Bizottságban, hogy Barroso levele kiment a sajtónak. Sokáig ezért csak a létezését erősítették meg, de délre már a tartalmát is összefoglalták. Az Origo két törvény kritikájáról írt, a jegybanktörvény mellett tudomásuk szerint Barroso a stabilitási törvényt is kritizálta (ez az államadósság csökkentésének alkotmányos előírását kitolná 2016-ig, bár továbbra is előírná az adósság csökkentését). A bizottság sajtótájékoztatóján csak a jegybanktörvénnyel kapcsolatos elnöki aggályokat ismertették.

Mivel a levelet nem a nyilvánosságnak szánták, ezért nem sikerült megtudnunk, hogy mennyire tipikus, hogy a bizottság elnöke levélben szólítja fel törvénytervezetek visszavonására egy tagállam miniszterelnökét. Hasonló példát azonban nem találtunk, és brüsszeli forrásaink szerint nagyon valószínű, hogy magyar miniszterelnök még nem kapott ilyen levelet.

Ritkán kritizálnak már előre

Az Európai Bizottság ugyanis nem előzetesen, hanem utólag szokta vizsgálni a tagállamok törvényeit. Ha úgy vélik, hogy az nem egyezik az európai joggal, akkor hivatalosan bejelentett vizsgálatot indítanak, leveleznek a kormánnyal, és ha nincs megegyezés, akkor az EU bíróságához fordulnak. Ráadásul ilyenkor nem a bizottság elnöke, hanem az ügyben kompetens biztos lép. Ebben az értelemben is szokatlan a mostani brüsszeli szigor Magyarországgal szemben.

A hitelkérelem miatt lett forró a téma

A szokatlan gesztus egyik oka egy brüsszeli forrásunk szerint, hogy Magyarországnak van egy aktuális, sürgős vitája az Európai Bizottsággal: a magyar hitelkérelem. „Nem kontextus nélküli dörgedelem ez, hanem a hitelkérelemmel kapcsolatos párbeszéd része" – fogalmazott egy bizottsági ügyeket jól ismerő forrásunk.

Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa már a múlt héten egészen nyilvánvalóvá tette, hogy ha magyar parlament megszavazza az új jegybanktörvényt, akkor az EU nem ad pénzt Magyarországnak. Éppen ezért szakította meg a tárgyalásokat a múlt héten az IMF és az EU Magyarországgal. Barroso mostani levele azt erősíti meg bennfentesek szerint, hogy Brüsszel nem viccel: így tényleg nem lesz pénz. Erre azért is szükség lehetett, mert a tárgyalásokat magyar részről vezető Fellegi Tamás a múlt héten előfeltételek nélküli tárgyalásokat akart. És most Brüsszel megerősítette, hogy márpedig vannak előfeltételeik.

Úgy tudjuk, hogy a bizottságnak nemcsak a mostani törvény nem tetszik, hanem osztja az Európai Központi Banknak azt a panaszát is, hogy az MNB-t érintő korábbi változtatásokkor sem konzultáltak vele. Például a monetáris tanács bővítése és tagjainak új választási mechanizmusa is kiakasztotta már a bankot. Olli Rehnt az EKB panaszai késztették keménységre a magyar kormánnyal szemben, Rehn pedig valószínűleg úgy vélte, hogy Barroso talán képes hatni Orbánra, ha már a delegációja a múlt héten teljesen lepattant a magyarokról.

Nem bíznak Rogán mentési kísérletében

Úgy tűnik, hogy Brüsszel és Barroso bizalma igen csekély Orbán Viktorban. Ugyanis még pénteken Rogán Antal benyújtott egy módosítót a jegybanktörvényhez, ami szerinte figyelembe vette az EKB-s kritikákat. Csakhogy Barroso az Index információja szerint már Rogán módosítója után írta meg a levelét, amelyben nem módosításokat kér, hanem az egész törvény visszavonását.

Ráadásul ezzel a gesztussal jól sarokba szorította Barroso Orbánt. Az új jegybanktörvényt ugyanis még az új alkotmány januári hatályba lépése előtt el kellene fogadni, hiszen az alkotmány hivatkozik arra a sarkalatos törvényre, ami még nincs meg. Egy teljesen új törvény elkészítése, tárgyalása, elfogadása és kihirdetése nem volna könnyedén megoldható szilveszterig. Talán Barroso levelétől nem függetlenül Rogán kedden újabb módosítókat nyújtott be, tovább engedve a frankfurti bank kéréseinek.

Van még vita

A bizottság egyébként is több fronton vitatkozik az Orbán-kormánnyal. A telekomcégekre kivetett válságadó ügyében Neelie Kroes biztos indított eljárást Magyarország ellen, és a vita végére várhatóan az Európai Bíróság tesz pontot. Viviane Reding, alapjogokért felelős biztos pedig az új bírósági törvénnyel és az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetésével kapcsolatban fogalmazott meg kérdéseket, és ha a múlt héten elküldött válaszok nem tetszenek neki, akkor ebből is eljárás lehet.

Ujjal mutogatnak Magyarországra

A biztosok kollégiumán (vagyis a biztosok értekezletén) az idén ősszel téma volt a végtörlesztés is. Bizottsági forrásból úgy tudjuk, hogy az osztrák biztos (az egyébként regionális politikáért felelős) Johannes Hahn hozta szóba, és erős fenntartásainak adott hangot az ügyben.

A bankjaik miatt aggódó osztrákok egyébként is komolyan lobbiztak egész ősszel Brüsszelben Magyarország ellen. Diplomatáik információink szerint informálisan többször is felhívták európai kollégáik figyelmét arra, hogy Magyarország letért a jogállamiság útjáról. A médiatörvénnyel kapcsolatos év eleji botrány így alighogy csitulni kezdett, ismét a kritikák és a figyelem középpontjába került Magyarország.