Kiszivárgott a Clinton-levél
További Belföld cikkek
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
- Rogán Antal: Megpróbálunk rendet vágni, de teljes felelősséget nem vállalunk
A miniszterelnök szerint a magyar jogalkotásba senki sem szólhat bele, nincs olyan a világon, aki megmondhatná "a magyar nép választott képviselőinek, milyen jogszabályt alkothatnak és milyet nem". Orbán Viktor erről az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában beszélt.
"A saját céljainkat kitűzzük, a saját céljainkat elérjük, és ha valaki jó tanácsokkal segít bennünket, azt megköszönjük, ha az utunktól el akar téríteni, akkor pedig udvariasan elhárítjuk" – tette hozzá.
Orbán elmondta: arra van lehetőség, hogy ha a magyar parlament olyan törvényt alkot, amely általa vállalt nemzetközi szerződésekbe ütközik, akkor az, akinek ez sérelmet okoz, felléphet a jogszabállyal szemben, de csak azután, hogy az megszületett.
"Jelentős és megalapozott" aggodalmak
A Népszabadság pénteken közzétette azt a levelet, amelyet Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere írt Orbán Viktornak még december 23-án.
Clinton "Kedves miniszterelnök úr" felütéssel kezdi írását, melyben először a közös eredményekre és a szövetségesi viszonyra emlékeztet, majd felidézi a júniusi találkozójukon elhangzottakat. Ezt követően rátér az aggodalmakra, amelyek "jelentősek és megalapozottak".
"Sajnálom, hogy a párbeszéd a magyar és az amerikai kormány között, a kormányunk és a fent említett más konstruktív csoportok építő jellegű észrevételei nem vezettek a törvények alapos újragondolásához. Bár teljes mértékben tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis csak sürgetném, hogy fontolja meg a következményeit annak, hogy ha az említett törvények a jövő hónapban változás nélkül lépnek hatályba" – írta Clinton.
Az Egyesült Államok kormányát aggasztja az új bírósági szabályozás, az egyházügyi törvény és a médiatörvény. Utal a Klub Rádió ügyére is.
Korábban is tiltakoztak
Washington korábban már többször kifejezte aggodalmát a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban. Orbán és Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet legutóbbi találkozója a hivatalos közlemények szerint "baráti és produktív" volt, amerikai források alapján azonban utólag úgy tűnt, Orbán diplomáciai tiltakozó jegyzéket kapott.
Amikor Clinton júniusban Magyarországon járt, szóba hozta többek között a médiatörvényt és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését. Az amerikai sajtóban pedig az utóbbi időben számos, a kormány intézkedéseit bíráló cikk jelent meg. Legutóbb Szapáry György washingtoni magyar nagykövet reagált a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman kritikájára.