Orbán Viktor azt mondta, hogy elárul egy költségvetési műhelytitkot. Ami szerinte így hangzik: „ha a költségvetési deficit 2,8 százaléknál kisebb, az államadósság automatikusan csökken, ha nagyobb, akkor automatikusan nő”. Ez ugyanolyan jól csengő ökölszabálynak tűnik, mint az, hogy nem osztunk ki néhány sallert annak, akitől kisvártatva egy Papcsák Ferenc-i értelemben vett vagyont kérünk kölcsön. Csak kár, hogy nem feltétlenül igaz. A deficit és az államadósság alakulása között direkt összefüggést csak akkor lehet számolni, ha tudjuk azt is, milyen gyorsan nőtt a gazdaság, és milyenek a reálkamatok. Egy 7-8 százalékos, tátrai tigrisnyi elrugaszkodásnál akár beleférhet a 3 százalék fölötti deficit is, recesszió esetén viszont akár egy nulla közeli mínuszos egyenleg is növelheti az adósságot.
Tudjuk, hogy az idény felétől kezdve minden meccs egy-egy kis bajnoki döntő, az új album meg keményebb, ugyanakkor dallamosabb lett, mégis ki merjük mondani: Orbán Viktornak még sosem volt olyan kemény országértékelője, mint a mai lesz. Tűnjünk bármilyen naivnak, de azt gondoljuk, a miniszterelnök mai beszédében nem fogja megkerülni a problémákat.
A békülékenységre jellemző, hogy hétfőn Lázár János is a hibák kijavításáról beszélt. Hogy mik a hibák, azt különösebben nem részletezte, alapvetően a rossz kommunikációról beszélt csak, amit imázskampánnyal igyekeznek helyretenni.
Ugyanazok a bajok mint tavaly, csak talán még nagyobbak is, vélekedik a Demokrácia és Dilemma Intézet. Minden januárban Magyarországnak esik az EU, most is nagy megszorítási tervet kovácsolnak tavaszra és most is közelgő konszolidációt ígér a kormány. 2012 hasonlóan kezdődik, mint ahogy 2011 indult.
Magyarország nem volt nyugat felől ennyire elszigetelve 1957 óta, mint most. Miért kell ezt átélni? Hogyan lehet az, hogy akiktől pénzt kér a kormány, azok feltételeivel direkt szembe mennek? A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint azért, mert az eddigi kudarcok beismerésének elkerülése a fideszesek számára fontosabb, mint az ország boldogulása.
Az évértékelő helyszínén, a Millenáris környékén tartózkodó tudósítónk jelentése szerint már három órával a beszéd kezdete előtt döbbenetes méretű a rendőri készültség. Helyi lakos tudósítónk a park mögötti utcákat járta, állítása szerint már a Millenáristól egy-két utcányira is ötven-hatvan rendőrjárőr posztol és járőrözik.
Az összes korábbi évértékelőkhöz képest nagyon erős biztonsági intézkedésekkel vették körül a Millenárist. A rendőrség a forgalmasabb utcák közül többek között lezárta a Kisrókus és a Lövőház utcát. Az utcasarkokon rendőrök irányítják a forgalmat, és már a Millenáris területére is csak ellenőrizés után lehet belépni. Szokatlan módon, az évértékelő helyszíne mellett lévő épület büféjét is lezárták, ahova majd csak a tűzszerészeti ellenőrzés után lehet belépni.
Fél három magasságában kezdtek el megérkezni a minisztereket szállító autók: Pintér Sándor belügyminiszter és Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter Audi A6-ossal jött, Kósa Lajos debreceni polgármester egy Wolksvagen kisbusszal, Pokorni Zoltán pedig egy Skoda Yetivel érkezett.
A készültség komolyságát jelzi, hogy a rendőrség arcfelismerő kamerás kisbusza is a helyszínen van. Egyébként a lezárások egész Dél-Budán komoly közlekedési dugót okoztak, az Attila út és a Margit körút is bedugult.
Elvileg délután háromkor kezdődik Orbán Viktor évértékelője, amit a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére a Millenárison tart a miniszterelnök.
Három óra előtt lassan megtelt a nézőtér. A hátteret idén is a magyar zászlók díszítik, a 20 magyar lobogó között azonban idén sincs EU-s zászló. Egyébként az újságírókat nagyon részletes átvizsgálással engedték csak be a terembe: tételesen ki kellett pakolni mindent, ami ugyancsak szokatlan biztonsági intézkedést jelent.
"Azt kívánom neked, élj érdekes korban" - idézett egy kínai mondást a beköszöntőt mondó Balog Zoltán. Ez a mondás azonban nem jókívánság, hanem átok. Ezért ő inkább azt a magyar népi bölcsességet ajánlotta a hallgatók figyelmébe, hogy "rosszabb ne legyen". "Nem azt várjuk, hogy új életet kapjunk, egyrészt, mert szeretjük a régi életet, másrészt meg az új életet onnan magasabbról várjuk" - mutatott az ég felé.
Balog azért azt várja, hogy minden jobb legyen, illetve hogy legyen unalmasabb. "Az elmúlt húsz évben a kalandvágyunk kielégült, ha jön egy kis konszolidáció, azt örömmel fogadjuk" - mondta. De akik itt vannak, akkor is itt lesznek, ha nem lesz jobb, ha nem lesz unalmasabb és konszolidáció helyett harcos lesz, mondta, majd felidézte a Békemenetet, ahol kiálltak a hazugság ellen.
A békemenet a gondolkozó, értékvédő magyarok szolidaritásának megnyilvánulása volt. Ennek ellenére nem sok változott, "az Európai Parlamentben nem kértek bocsánatot, nem tűnt el az államadósság, és még a tavasz se köszöntött be". De ez csak látszat Balog szerint, mert megvolt a változás, "erősebb lett a remény és erősebb lett a tenni akarás". Azt kérte Orbántól, hogy számítson azokra, akik itt vannak a teremben.
Orbán: "Hosszú lesz és meredek, úgyhogy csatolják be öveiket. Az emberektől kapott felhatalmazással, az emberek érdekében. Valahogy így gondolta Abraham Lincoln is" - mondta. Ezután köszönetet mondott a Békemenet résztvevőinek.
Orbán: A politika nem a balettáncosok világa, nem Alissza Popova, hanem Mohamed Ali szokott eszünkbe jutni a politika világáról. "Bár mindkettő táncos lábú".
Orbán: Az egy évvel ezelőtti beszéd felidézésével kezdi, akkor is látszott már, hogy 2011 izgalmas év lesz, de azt senki sem tudhatta, mi vár ránk. "2011-ben az EU-ban 13 kormány bukott meg" - mondta. "Korábban látszólag stabilnak tűnő országban törtek ki zavargások" - példálózott tovább. Hollandiában pedig csak a szélsőségesek támogatásával tud működni a kormány. "Már nem tartozik a politikai scifi világába" az euró bedőlése.
Orbán: 2011 megrendítő év volt, álmok, tervek inogtak meg. Az európai önbizalom behorpadását láttuk, mert megkérdőjeleződtek az alapelvek. Európa olyan, mint az alkohol, nagy célokra inspirál, de megakadályozza, hogy elérjük azokat.
Orbán: Devecser és Kolontár újjáépítését említette annak bizonyítékaként, hogy nincs olyan helyzet, amiből ne lehetne kimászni. A devecseriek és a kolontáriak sokkal többet szenvedtek, mint az európai válság bármelyik áldozata. "Van olyan próbatétel, amikor megrepednek a biztosnak tűnt alapok" - mondta, de a kolontáriak 2011-ben újrakezdték. Most Magyarország is hasonló helyzetben van.
Orbán: Félni csak a félelemtől kell, ha legyőztük saját félelmünket, akkor szabad az út. 2011-ben új útra lépett az ország. "Rácáfoltunk korábbi gyengeségeinkre". Azt ugyanakkor tudták, hogy nyolc év hibáit és húsz év elmaradásait nem tudják gyorsan megoldani. A szocialistákat az elsüllyedt olasz hajó kapitányához hasonlította, elsőként hagyták el a fedélzetet, most meg a szárazföldön külföldi üzlettársaik mellett szórakoznak.
Orbán: "A feleségemtől szoktam kérdezni, hogy miről beszéljünk. Azt mondja, mondj el mindent. Abból sok lesz" - sztorizgatott Orbán az első tapsért. Ezután a zátonyra futott Magyarországról kezdett beszélni, amit a szocialistáktól örökölt. Elsőként az adóságról. Amikor 2002-ben átadta az országot, 52 százalék volt az államadósság. "Ha most ennyi lenne az adósságunk, mi adnánk kölcsön az IMF-nek" - mondta. Akkor az lenne a kérdés, hogy hány légitársaságot indítsanak, hány kórházat építsenek.
Orbán: Második témája a munkanélküliség. A progresszív adórendszer büntette a dolgozókat, a középosztály és a közalkalmazottak pedig nem tudták kijátszani, ezért rosszabbul éltek. Ha valaki zsebbe kapja a fizetését, azzal ugyan jól jár, de hosszútávon csak vesztese lehet az adócsalásnak. 2010-ben 2,6 millió adózó tartotta el a tízmilliós lakosságot.
Orbán: "Nincs tartalék, és bekopogtat a kétségbeesés" - vázolta a megtakarítások helyzetét. A szocialisták eltüntettek mindent, ami sűrűbb volt a levegőnél. Jópáran pedig meggazdagodtak a többség kiszolgáltatottságán, mondta, példaként a magánnyugdíjpénztárakat hozta fel. A BKV pedig azért fenntarthatatlan, mert valakik kilopták belőle a pénzt. A négyes metró pedig a legrosszabb európai beruházás. Ezért van szükség elszámoltatásra.
Orbán: A szocialisták horribilis számlát hagytak maguk után, majd azt mondták, fizessenek az emberek. A Fidesz viszont nemet mondott, és új megoldásokat keresett. A bankadó nem kerül bele a szépészeti tankönyvekbe, de be kellett vezetni. Európa és a világ pedig arra akar rávenni minket, hogy a régi, az országot válságba sodró módszerekhez térjenek vissza. Erre nemet fog mondani.
Orbán: Ráadásul most már Európában is változás van, elég az európai jegybank új elnökének radikális megoldásaira gondolni. "Szabad országot akarunk" - tért rá új témájára. A magyarok szerinte biztonságra és biztos megélhetésre, "önálló középosztályi életre" vágynak. A feladat, hogy a leszakadó középosztályt megmentsék, és biztosítsák, hogy az ország politikai vezetése is a középosztály kezében maradjon.
Orbán: Magyarország új alapokon áll, akinek ebben kétsége lenne, az idézze fel a Békemenetben részt vevők derűs elszántságát. Az új alapok lényege, hogy munkájáért rendes fizetést kapjon és ne adósságokat kelljen törleszteni. "Ezért számoltuk fel az adósrabszolgaságot" - mondta, és a végtörlesztéssel példálózott, amivel állítása szerint félmillió magyar háztartás szabadult meg adósságaitól.
Orbán: Sikerült csökkenteni az államadósságot is, még ha a forint árfolyamingadozása néha zavarja a tisztánlátást. Bár az államadósságot jelentősen csökkentettük, még nem érezhetjük biztonságban a függetlenségünket. De legalább a Széll Kálmán Terv végrehajtása 83 százalékon áll.
Orbán: Sokan nem szeretik az új adórendszert, de nincs is olyan adórendszer, amit mindenki szeretne. Szerinte kétféle adórendszer van, ami jutalmazza és ami bünteti a munkát. A szociális ellátás nem az adórendszer feladata. Az új adórendszer nem vesz el többet azoktól, akik többet dolgoznak. A multimilliomosok meg amúgy is kivonják a jövedelmüket az adók alól, ezért végül mindig a középosztály fizeti meg a terheket, ezért kellett nekik csökkenteniük az adót. Az alacsonyabb jövedelműek joggal érezhetik, hogy őket nem jutalmazza a rendszer, de jövőre már őket is fogja, mert nőni fog a jövedelmük.
Orbán: Érdekegyeztetésre van szükség a középosztály és a leszakadók között, ami Orbán szerint lehetséges, hiszen a cél, hogy mindenki dolgozzon, ne pedig segélyekből éljen. Ennek egyik záloga a Start munkaprogram, amely kétszázezer embert terel vissza a munka világába. Vannak, akik tíz, sőt, húsz éve nem dolgoztak, itt nem lesajnálásra, hanem empátiára és szelíd hajthatatlanságra lesz szükség.
Orbán: A munka mellett az elmaradt oktatást is pótolják, a képzetlenek szombaton iskolába fognak járni. Ha ez sikerül, akkor a rendszerváltás óta elmúlt 22 év legnagyobb erkölcsi tettét hajtjuk végre.
Orbán: Át kell alakítani a szakképzés rendszerét is. A tanulóknak több időt kell tölteniük gyakorlati munkával, mint az iskolapadban. A középiskola továbbra is ingyenes lesz, de nem kötelezhetik iskolába azt a 16 évest, aki nem akar tanulni. Az úgyis csak feltartja a többieket. Át kell alakítani a felsőoktatást is, mert az nem a magyar piacra képezte a legjobb koponyákat. Ezért az állami ösztöndíjjal tanulóknak vállalniuk kell, hogy itt maradjanak és Magyarországon dolgozzanak. A többieknek meg két százalékos hitelt nyújtanak. Magyarországon mindenki bejuthat az egyetemre vagy a főiskolára.
Orbán: A kiszámítható befektetői környezet a munkahelyek helyreállítását szolgálja. Olyan befektetőre nincs szükség, aki csak azért jön, hogy a magyar vállalatot kiszorítsa a piacról. Azokat viszont várja, akik magyar embereknek teremtenek munkát, mint például az Audit vagy a Mercedest. "Továbbra is kiállok a tíz százalékos társasági adó mellett" - mondta, mert ez a magyar vállalkozóknak kedvez, akik magyaroknak adnak munkát.