TASZ: Esztelen drogszigor jön

Ez a tervezet összességében az 1998-2002 közötti, az első Fidesz-kormány alatti drogpolitikához képest is szigorítást jelent, abban azonban hasonlít a tíz évvel ezelőtti modellre, hogy az európai trendekkel újra szembe menve túlkriminalizálja a drogproblémát, értelmetlen eljárásokkal árasztja el a jogalkalmazást, és börtönnel fenyeget egyetlen füves cigarettát elszívó fiatalokat és betegeket – mondta az Indexnek Sárosi Péter. A Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programjának vezetője, aki tagja a kormány mellett működő Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságnak is, úgy véli, a tervezet emellett egyértelműen ellene hat a kábítószerkérdésről való, egyébként szükséges, és a probléma kezelésében tudományosan is igazoltan segítő társadalmi párbeszédnek, valamint a civil szervezetek drogfüggőket segítő tevékenységének is.

Ha kínálsz, börtön

A legfontosabb szigorítást alighanem az átadói magatartás bűntetté nyilvánítása jelenti: ha az előterjesztést elfogadják, a jövőben 2-8 évig terjedő börtönnel fenyegetik majd azokat a fiatalokat, akik egy házibuliban mondjuk egymás között adnak körbe egy füves cigarettát, vagy aki egy diszkóban megfelez egy ecstasy tablettát. Az átadás ilyen módon valójában a kereskedéssel esik majd hasonló megítélés alá. 2002 után a közös fogyasztás során történő átadást enyhébben büntették, ám a szabályozást annak pontatlansága miatt 2004-ben az Alkotmánybíróság megsemmisítette, így azóta vétségként – azaz maximum kétéves büntetési tétellel fenyegetve – szerepelt a Btk-ban.

A másik, kifejezetten a fogyasztás kriminalizálását és komolyabb büntetését célzó pont az elterelés (a büntetés helyett választható orvosi kezelés) lehetőségének újraszabályozása lehet. Bár ez az elterelésben résztvevők nagy részét nem érinti – hiszen ők többségükben egyébként nem függő, egyszerű alkalmi kannabiszfogyasztók, akiket valahogy elkapott a rendőrség –, a ténylegesen beteg drogfüggőket nagyon is. Az új szabályozás szerint ugyanis az elterelésnek három egyidejűleg megkívánt feltétele lenne: az, hogy a függő a „az elkövetés körülményeit a nyomozás során a nyomozó hatóságnak feltárja”, valamint hogy két éven belül nem vett részt elterelésben, illetve nem folyt ellene kábítószer-bűncselekmény miatt eljárás. Utóbbi két kitétel sok függőnél nyilván nem áll fent.

A függőket sújtó további szigorítás, hogy a bíróság már csak mérlegelhetné a büntetés kiszabásánál a szenvedélybetegség meglétét. A hatályos Btk. szerint amennyiben egy kábítószerfüggő személy csekély mennyiségű kábítószert átad (a klasszikus „szociális díler” magatartás), egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg ha az elkövető nem kábítószerfüggő, akkor két évig terjedővel. A különbségtétel egyébként jelenlegi formájában a TASZ szerint sem volt indokolt, mivel a függőséget nem lehet objektíven megállapítani, támogattak is korábban egy annak eltörlését célzó javaslatot, ám a Frech Ágnes büntetőbíró által készített anyagban ez éppen a büntetési tételek enyhítésével, és nem szigorításával kapcsolódott volna össze.

Megúszod, ha megmondod kitől kaptad

Az elterelésnél említett feltételnél, a fogyasztás körülményeinek kötelező feltárásánál is közvetlenebb módon ösztönzi a fogyasztók „együttműködését” a tervezet azon pontja, amely szerint a büntetés „korlátlanul enyhíthető, ha az elkövető lehetővé teszi a kábítószert átadó személy kilétének megállapítását”. Azon túl, hogy az átadó sokszor nem is kereskedő, csak mondjuk egy fiatalokból álló társaság egyik tagja, Sárosi szerint már most is nagy számban vannak aggályos ügyek bírói szakban, vagy akár ítéleten túl, ahol kábítószer-kereskedelemért ítélnek el néhány megkérdőjelezhető vallomás alapján embereket. A vallomások birtokában a rendőrség nem érez késztetést az ügy egyéb vonatkozásainak feltárására, nem kell, hogy az illetőnél kábítószert találjanak, vagy igazolják, hogy illegális jövedelemmel kellett bírjon. Miközben a fogyasztókat hamis, vagy legalábbis nem megalapozott vallomásra, a rendőrséget a nyomozás megspórolására motiválja a szabályozás.

A nyomozások megspórolása már csak azért is reális veszély, mert egy a jogalkalmazók körében még 2003-ban készült, a korábbi szigorúbb drogszabályozással kapcsolatos kutatásban a megkérdezett rendőrök, ügyészek és bírók véleménye úgy volt összegezhető, hogy a szabályozás túl szigorú volt, és felesleges többletmunkát, adminisztratív terhet rótt rájuk. Sárosi szerint azonban a tervezett szigorítás önmagában is egyértelmű nyomás a jogalkotó részéről, így nem lehet arra építeni, hogy a jogalkalmazók majd nem járnak el az elvárásoknak megfelelően a kábítószeres ügyekben.

És persze nem is tehetik, a rendőrségnek nincs diszkrecionális jogköre ilyen ügyekben, noha erre számos európai országban van példa. A magyar drogszabályozás egyébként jelenlegi állapotában is a legszigorúbbak egyike Európában, a TASZ korábbi összehasonlító vizsgálata szerint csak a bolgár és lengyel szabályozás szigorúbb. Ez utóbbit az ottani, egyébként jobboldali kormány viszont éppen decemberben enyhítette, ott az ügyészeknek már lehetősége van arra, hogy csekély mennyiségű kábítószer fogyasztása miatt ne indítsanak büntetőeljárást. Európa országainak döntő többségében a fogyasztás ugyanakkor a gyakorlatban jellemzően nem szankcionált szabálysértés, egy spangli elszívása és körbeadása – ami Magyarországon a jövőben akár 2-8 éves börtönnel járhat – Angliában a rendőr helyszíni, szóbeli figyelmeztetésével is megúszható.

Előkészítették

A tervezetről szerda délután értesült a TASZ. Sárosi szerint bár most lehetőséget kaptak, hogy bírálják az anyagot, annak előkészítésébe a kormány saját égisze alatt működő kábítószerügyi szervezetét, a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottságot sem vonta be, noha a testületben ezt kifejezetten kérték.

A párbeszéd azonban nem csak most hiányzott, és a jövőben könnyen lehet, hogy még inkább fog: a tervezet egy pontja szerint büntetendővé válik a nagy nyilvánosság előtti kábítószerfogyasztásra való felhívás is. Sárosi szerint ezzel az baj, hogy a megfogalmazás túl tágan értelmezhető (bármilyen bűncselekményre felhívás felbujtásként egyébként ma is büntethető), és leginkább úgy tűnik, hogy a különböző kábítószerrel foglalkozó internetes fórumok elleni fellépést célozza. A szakértő ugyanakkor tart attól is, hogy a sajtóban is érvényesül a szabályozás nyomán a „chilling effect”, az öncenzúra, és drogról folytatott józan vitákat, a probléma kibeszélését is visszaveti a javaslat.

Visszaesésre lehet számítani a drogambulanciákon is: miközben tudományosan éppen az igazolható, hogy a szigorítás sehol nem eredményezte a kábítószerprobléma visszaszorulását, a függők számának csökkenését, az kimutatható, hogy a szigorítás a prevenciós szervezetekhez eljutó szenvedélybetegek arányát jelentősen csökkenti. A '98-as szigorítás után itthon is mintegy 30 százalékkal esett vissza a drogambulanciákra eljutó függők száma, Sárosi szerint most is hasonló eredményt lehet várni.