Orbán: Kezdjük már végre a hiteltárgyalást!
További Belföld cikkek
- Kóczián Péter: Magyar Pétert az emberek csinálták, maguknak
- Kigyulladt a népszerű magyar cukrászda, megkezdték az oltást
- Szentkirályi Alexandra Karácsony Gergelyt tette felelőssé a budapesti droghelyzetért
- Egy egymilliárd forintos kezelés mentheti meg a 9 éves Mirkó életét
- „Szándékos gyilkosság volt” – megszólaltak a Budapesten meghalt amerikai nő szülei
A levél ismerteti a magyar fél által megtett és tervbe vett intézkedéseket, s Orbán Viktor kifejti: bízik abban, hogy a „hatékony és gyors” intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a vitás kérdéseket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárják le. A magyar kormányfő a levélben kéri az Európai Bizottság elnökét, hogy sürgesse a Magyarországgal és az IMF/EU közötti „elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások” megkezdéséhez szükséges intézkedéseket.
Orbán Viktor levelében beszámolt arról, hogy a Bizottság illetékes szolgálatainak állásfoglalása alapján megkezdődött a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály módosításának előkészítése. Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már március 7-én, amikor a hazánk ellen indult három európai uniós kötelezettségszegési eljárásból kettő új szakaszba lépett, levélben tájékoztatta az Európai Központi Bankot a jegybanktörvény tervezett változásáról, és kérte annak véleményezését.
A miniszterelnök levele is emlékeztet arra, hogy további konzultációra megküldték az Európai Központi Banknak és a Magyar Nemzeti Banknak, és hogy a jogszabály véglegesítése során az ő véleményüket is figyelembe veszik. Utalt arra is, hogy az EU szolgálatait konzultáció céljából még a héten megkeresik. A jogszabálytervezet tartalmazza az Európai Bizottság által felvetett pontok többségét (az eskü és a jegybankelnöki fizetés maradtak az aggályos pontok). Orbán Viktor azt is jelezte, hogy a még hátralévő kérdések tekintetében a szükséges információkat a megszabott határidőn belül megadják.
„Tudatában vagyunk annak, hogy a Bizottság más kérdéseket is felvetett, melyeket a pénzügyi megállapodás előfeltételeként jelölt meg. Biztosíthatom, hogy a Bizottság egyes szolgálatai által felvetett kérdésekkel a magyar hatóságok foglalkozni fognak” – olvasható a levélben. A kormányfő arról is tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, hogy a Velencei Bizottság a magyar kormány kérése alapján március 16-án fog véleményt nyilvánítani egyes felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.
Az előkészítő konzultációk eredménye alapján elindul az érintett magyar jogszabályok módosításának folyamata, és a módosító javaslatokat még aznap benyújtják az Országgyűlésnek. „Meggyőződésünk, hogy a módosításokkal a Reding alelnök levelében megfogalmazott aggodalmakra és a felvetett kérdésekre egyaránt kielégítő válaszok születnek” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az Adatvédelmi Hatóság ügyére kitérve a miniszterelnök beszámolt arról, hogy a kormány március 9-én már benyújtotta a kérdéses jogszabály módosításáról szóló és a korábbi konzultációk alapján körvonalazódott javaslatot. Utalt arra is, hogy a még fennmaradó kérdések tekintetében a magyar kormány a meghatározott határidőn belül közli majd az álláspontját.
A magyar kormány a megszabott határidőn belül a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatban is közli majd a kért információkat, írta. Orbán bízik abban, hogy a mindkét fél részéről megvalósuló hatékony és gyors intézkedések nyomán lehetővé válik, hogy a fentiekben említett ügyeket a közeli jövőben megelégedésre okot adó módon zárjuk le.
A magyar kormányfő egyúttal abban is az Európai Bizottság elnökének együttműködését kérte, hogy történjenek meg a szükséges intézkedések a Magyarországgal kötendő elővigyázatossági pénzügyi megállapodásról szóló tárgyalások megkezdése érdekében, hogy ezzel is „megelőzzék a szükségtelen késlekedést”.
Brüsszelben múlt szerdán jelentették be, hogy két témában - az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében - folytatja az Európai Bizottság a gyorsított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, a központi bank függetlenségével kapcsolatban pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. Az első két témában áttérnek a kötelezettségszegési eljárás következő szakaszára, amelyben úgynevezett indoklással alátámasztott véleményt juttatnak el Budapestre. A harmadik kötelezettségszegési ügyben, a jegybanki függetlenség kérdésében ezt a következő eljárási szakaszt még nem léptetik életbe, hanem további tájékoztatást kérnek.
Az Európai Bizottság január 17-én indította meg Magyarország ellen az eljárásokat. Egy hónapot adott a válaszadásra, múlt szerdán pedig a határidőre beérkezett magyar válaszokra reagált. Az uniós eljárásrend értelmében ha a brüsszeli bizottságot nem elégíti ki az indoklással alátámasztott véleményére adott tagállami válasz sem, akkor az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság elé vihető. Most, a második szakaszban, miután már hatályban lévő törvényekről van szó, sürgősségi eljárásban szintén egy hónapot adtak Magyarországnak a válaszadásra (az ilyen eljárások esetében általában két hónap a határidő).