Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Törvénymódosítást vár, vagy perel Brüsszel

2012.03.07. 12:28 Módosítva: 2012.03.07. 13:53
Szerdán tárgyalt az Európai Bizottság a Magyarország ellen január 17-én indult három kötelezettségszegési eljárásról. A testület az adatvédelmi biztosi hivatallal és a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos ügyben konkrét törvénymódosításokat vár el, a jegybanki függetlenséggel kapcsolatban további információkat kért. Magyarországnak egy hónapja van reagálni az uniós észrevételekre.

Szerdai ülésén tárgyalt az Európai Bizottság a Magyarország ellen január 17-én indított három kötelezettségszegési eljárásról, értékelve a magyar kormány által februárban elküldött válaszokat. A Bizottság a jegybank függetlenségével kapcsolatban további információkat kért,  az adatvédelmi biztosi hivatal megszüntetését és a bírák korai nyugdíjazását kifogásolták.

Bár Magyarország reagált az EU aggályaira, a bizottságnak „továbbra is komoly kérdései vannak a 274 bíró EU-jogot sértő kényszernyugdíjazásával, illetve az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban. Most, hogy az eljárás a második fázisba lépett, létszükség hogy a magyar hatóságok minél gyorsabban reagáljanak a bizottság aggodalmaira" – olvasható Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosának közleményében.

Gyorsan kell válaszolni

Ebben a két ügyben a Bizottság most úgynevezett indoklással ellátott véleményt bocsátott ki, melyre a szokásos két hónap helyett egy hónapos reagálási lehetőséget adtak. Reding jelezte, érdemi jogszabályi módosításra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a következő fázist, ami már a Bizottság által indított peres eljárást jelenti. A bíróságok ügyében az uniótól független Európa Tanács is elmarasztaló véleményt készített elő.

A jegybankügyben több időt nyert a kormány, de Oli Rehn itt is jelezte, „egyértelmű kötelezettségvállalásra és bizonyítékokra van szükségünk, például egy benyújtott törvényjavaslatra. A Bizottság a levelére küldött választól teszi függővé az eljárás folytatását”. Oli Rehn ugyanakkor üdvözlte, hogy Magyarország készen áll a jegybanktörvény korrigálására.

Nem válasz a problémára

Tényeken és jogi elemzésen alapuló vitát folytattunk a magyar válaszlevélről, hangzott el a Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. A magyar intézkedések nem válaszolnak az EB által felvetett problémára, ezért döntöttek úgy, hogy úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldenek az ügyben. A jegybanktörvény az első szakaszban marad, újabb adminisztratív levelet küldenek az ügyben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a másik két üggyel szemben itt láthatóan a kormány is hajlik a kompromisszumra, Brüsszel csak konkrétumokat vár az ügyben.

A kormány örül és átír törvényeket

A kormány örömmel értesült arról, hogy az Európai Bizottság (EB) az általa kezdeményezett ügyek 90 százalékában elfogadta a magyar válaszokat, így ezeket az ügyeket le lehet zárni - közölte a miniszterelnök szóvivője és a kormányszóvivő. Az ehhez szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány szerdán jóváhagyta, és még a nap folyamán megküldi egyeztetésre az Európai Központi Banknak - olvasható Szijjártó Péter és Giró-Szász András közös közleményében.

Felmerült a kérdés, lehetséges-e, hogy Magyarország nem reagál határidőn belül az EB megkeresésére. A bizottság szóvivője szerint először is a kötelezettségszegési eljárás és a kohéziós alapok felfüggesztése nem függ össze. A kötelezettségszegés ügyében az eddigi tapasztalatok alapján nem feltételezi, hogy Magyarország ne adna választ határidőn belül.

Ha mégse válaszolna időben, vagy a magyar válasz nem volna kielégítő, akkor az EB az Európai Bíróság elé viheti az ügyet. Az esetek 95 százalékában a kötelezettségszegési eljárások még azelőtt lezárulnak, hogy bíróság elé kerülnének, mondta még a szóvivő.

Az esküből nem engedünk

Az új jegybanktörvényt év végén vitatta meg a parlament, december 31-én pedig már meg is szavazták a képviselők. Ez a törvény volt a fő oka az IMF-tárgyalások decemberi megszakadásának, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke két levélben is a tervezet visszavonására szólította fel a kormányt, az EKB pedig szintén több véleményben illette éles kritikával a jogszabályt.

A testületek szerint a törvény sérti a jegybank függetlenségét, és bár a kormány végül több helyen is módosította a szövegét, az elfogadását nem volt hajlandó elhalasztani. A módosításokkal ugyan közeledett a szöveg az uniós elvárásokhoz, de azzal, hogy a monetáris tanács kibővül két új taggal és a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök egy új, harmadik alelnököt nevezhet ki, továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a kormányzat befolyást szerezzen a jegybank vezetésében.

Az Európai Bizottság szerint a jogszabály sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) egyes pontjait. A bizottság korábbi közlése szerint, amelyet a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás megindításával kapcsolatban adtak ki, sérül az alapszerződés 130. cikke, amely a központi bank teljes függetlenségét írja elő, valamint a 127. cikk (4) bekezdése, amely szerint az Európai Központi Bankkal (EKB) konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban.

A jegybanktörvény kapcsán a bizottság hét pontot kifogásolt , köztük például azt, hogy a nemzetgazdasági miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak az ország érdekeinek szolgálatára kell esküt tenniük, valamint hogy a jegybankelnökre is kiterjesztették az állami vezetőkre vonatkozó kétmilliós fizetési plafont. A kormány az utóbbi két ponton nem, a többiben azonban hajlandónak mutatkozott a törvény módosítására. Ez derült ki a kormány az EB-nek küldött válaszleveléből is.

Simor András jegybankelnök fizetése körüli konfliktust azonban maga az elnök oldhatja fel, február végén közölte, hogy a jogsértő állapot helyreállítását követően visszamenőleg is kész egyetlen forintért végezni munkáját, minderről levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt. A jegybanktörvény kapcsán a leginkább problémás pont tehát az eskü maradt. Az EB szerint az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai az ország érdekeinek szolgálatára esküsznek, azért problémás, mert a jegybankelnök az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is a tagja.

A másik kifogásolt téma az adatvédelmi biztosi hivatal önállóságának megszüntetése volt, ez ügyben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes már a bizottsági döntés, a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt jelezte a magyar kormány kompromisszumkészségét.

Az adatvédelmi biztos intézményét Magyarország új alkotmánya, az alaptörvény számolta fel, helyette adatvédelmi hatóságot hoztak létre, amely így már kormányszervként, ugyanakkor bővebb szankcionálási jogkörrel működhet tovább. Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma ezzel megszűnt, helyette elődje, Péterfalvi Attila működik tovább a hatóság vezetőjeként. Brüsszel fő kifogása ez ügyben pont a hivatal függetlenségének ügye, mert míg az ombudsman a kormánytól teljesen függetlenül végezte munkáját, a hivatal már nem.

A bírák talán dolgozhatnak

A harmadik kérdés a bírák korai nyugdíjazása volt, a kormány ez ügyben makacsolta meg magát a leginkább. Orbán Viktor a kötelezettségszegési eljárások megindításának másnapján az Európai Parlamentben a kérdést társadalombiztosítási problémának nevezte, szerinte pusztán arról volt szó, hogy a kormány egységes nyugdíjszabályokat kívánt bevezetni. A bizottságnak megküldött válaszlevél postázása előtti napon is arról beszélt, hogy a nyugdíjügyben nem engednek, bár aztán ebben az ügyben is született egy kompromisszumos megoldási javaslat, amely alapján a korhatárt túllépő bírók egyéni kérelmet nyújthatnak be a hosszabbításra.

Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi biztosa hétfői tájékoztatóján jelentette be, hogy az eljárásokat január közepén elindító testület hivatalosan szerdai ülésén határoz arról, folytassa-e a procedúrák valamelyikét vagy sem. A biztos újságírói kérdésre adott válaszából ugyanakkor az derül ki, hogy a döntés tulajdonképpen már megszületett.

Konkrétumok nélkül, de az eljárások némelyikének folytatására célzott hétfőn a miniszterelnök szóvivője is. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy"a kormány úgy látja, hogy a kötelezettségszegési eljárások egy részét már most le lehet majd zárni, egy-két ügyben könnyen elképzelhető, hogy a bizottság majd újabb fázisba lépteti az eljárást, hiszen nem tudunk megegyezni, megállapodni, vagy az érveinket nem fogadják el". Így fogalmazott kedden Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. A miniszterelnök-helyettes a Klubrádió Szabad Sáv című műsorában azt mondta, a jegybanktörvény és a bírák nyugdíjazása ügyében a vita elhúzódására számít és bíróság vethet majd véget a nézeteltéréseknek.