Április: a gyilkosságok hava

Alig három hét leforgása alatt öt többszörös gyilkosság történt Magyarországon. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője hétfőn az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában arról beszélt: hosszú pályafutása alatt eddig nem találkozott hasonló sorozattal, amikor ilyen rövid idő alatt ennyi embert gyilkoltak volna meg. Az egymást érő gyilkosságok ügye a parlamentben is téma volt, a belügyminiszter arról beszélt, hogy egyre kevésbé tisztelik az életet. Bár a rendőrség kriminalisztikai és kriminológiai szempontból is belefogott az elmúlt hetek gyilkossági ügyeinek elemzésébe, tendenciát nem érdemes belelátni a történtekbe. Az egyes gyilkosságok között több a különbözőség, mint a hasonlóság. Ez jól látszik, ha végigvesszük a legfontosabb körülményeket.

Helyszín

• családi ház és a ház közelében lévő félkész ingatlan (Kulcs)
• lőtér (Sopron)
• családi ház (Balatonakarattya)
• az utca, egy presszó előtt (Győr)
• a 6-os út (Szekszárd)

Helyszinelés Győrben

Fotó: Krizsán Csaba

Gyilkos eszköz

• rugós kés, disznóölő kés, két bozótvágó, de az elkövető támadt puszta kézzel is, és áramot is vezetett a ház egyik ajtókilincsébe (Kulcs)
• két lőfegyver, ezeket a gyilkosok a lőtéren, lőgyakorlathoz kaptak, tehát legálisan került a kezükbe (Sopron)
• nem egyértelmű: a sajtóban az terjedt el, hogy kés volt, viszont a megyei rendőrkapitányság bűnügyi-igazgatóhelyettese nem erősítette ezt meg, igaz, nem is cáfolta. A rendőrség honlapján közzétett bűnjelfotókon és videón ugyanakkor két bútorláb, egy másik véres fatárgy, és véres madzagok látszanak (Balatonakarattya)
  

  Fotó: Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság
• engedéllyel tartott sörétes fegyver (Győr)
• autó (Szekszárd)

Az áldozatok és az elkövető viszonya

• családtagok: a gyilkos a nagyapját, a nagyanyját, a bátyját és az apját ölte meg (Kulcs)
• távoli ismerős illetve - feltételezhetően - idegen: a három támadó egyike a lövészklub tagja volt, ő biztosan ismerte a klubvezetőt, a másik áldozat rosszkor volt rossz helyen, éppen lőszert hozott vissza a telepre, őt valószínűleg nem ismerték (Sopron)
• élettársak, illetve idegen: a gyilkos korábban a meggyilkolt ápolónő élettársa volt, a férfi áldozat pedig az asszony munkaadója volt (Balatonakarattya)
• ismerősök, haragosok (Győr)
• családtagok: az elkövető két gyereke és az elkövető maga Szekszárd)

Motiváció

• a gyilkos azt gondolta, hogy halálos ellenségeivé váltak a családtagjai (Kulcs)
• nyereségvágy: ki akarták fosztani a lövészklub fegyverraktárát. Végül  3 pisztolyt, közel 650 lőszert, 70 ezer forint készpénzt zsákmányoltak, valamint az egyik áldozat pénztárcáját (Sopron)
• családon belüli erőszak, a rendőrség szerint féltékenység (Balatonakarattya)
• önvédelem, legalábbis ezzel védekezik az elkövető. A férfi a vendéglátóhely tulajdonosa, és előző este hangoskodás miatt kitette a presszóból a két későbbi áldozatot. Ők másnap délelőtt visszamentek felelősségre vonni őt, ekkor lőtt rájuk. (Győr)
• kiterjesztett öngyilkosság. Magánéleti konfliktus állhatott az eset hátterében: a férfi élettársa egy hónapja elköltözött otthonról, amit ő valószínűleg nem tudott feldolgozni. Közös gyermekeik elhelyezése ügyében korábban a gyámügyi hivatal is intézkedett. A férfinál tartott házkutatás során búcsúra utaló jelet találtak. A halála előtt pár perccel megpróbálta elgázolni a volt élettársát is, aki könnyű sérülést szenvedett.(Szekszárd)

Az elkövető előélete

• A gyilkos korábban nem került a rendőrség látókörébe. (Kulcs)
• A három fiatalkorú fiút 20-25, az elmúlt két év során történt, eddig felderítetlen bűntény elkövetésével vádolják. A rendőrség szerint kezdetben csak lopásokkal és betörésekkel kísérleteztek, később próbálkoztak meg két bolti rablással, ahol riasztópisztollyal próbáltak ráijeszteni a kisboltok személyzetére. Az egyik alkalommal sikerrel is jártak. (Sopron)
  

  Bilincsben az egyik elkövető Sopronban

  Fotó: Krizsán Csaba
• A gyilkos börtönviselt. Fegyveres rablás miatt ült, tavaly nyáron szabadult. (Balatonakarattya)
• Nincs információ az elkövető előéletéről. (Győr)
• Nincs információ az elkövető előéletéről. (Szekszárd)

Ritka, és egyre kevesebb a gyilkosság

A bűnügyi statisztikák szerint az emberölések és az erős felindulásban elkövetett, befejezett emberölések száma jelentősen csökkent az elmúlt húsz évben. A legmagasabb szám az utóbbi 20 évben 1994-ben volt, akkor 313 ilyen bűncselekmény történt. A Legfőbb Ügyészség honlapján közzétett statisztika szerint a befejezett emberölések száma utoljára 2004-ben volt 200 felett, azóta mindig alacsonyabb: 2006-ban 174, 2007-ben 154, 2008-ban 147, 2009-ben 139, 2010-ben pedig 133 ilyen eset volt. Az elmúlt húsz évben ekkor volt a legalacsonyabb.

Az ORFK az Index érdeklődésére közölte a frissebb adatokat is: 2011-ben 142 volt a befejezett emberölések száma, 2012 első negyedévében pedig 38 (tavaly ugyanebben az időszakban 30). A rendőrségi szóvivői iroda megjegyezte: a fenti úgynevezett követő statisztika, a már lezárt eljárások számáról ad tájékoztatást, tehát előfordulhat például, hogy egy nyomozás 2009-ben indult, ám csak 2010-ben zárták le, így a statisztikába is abban az évben kerül be. Szerintük emiatt, valamint a rövid időintervallumot is figyelembe véve nem vonhatók le helytálló következtetések a fenti adatok alapján.

Több emberen elkövetett emberölés évente átlagosan 13-szor történik: 2006-2009 között 11-13 ilyen eset volt, 2010-ben viszont 17.  Bár egy-egy eset nagy feltűnést kelt, a gyilkosságok az összes bűncselekmény kevesebb mint 1 százalékát teszik ki.

Csak elvétve idegen a gyilkos

A szándékos emberölést elkövetők körében évek óta enyhe többségben vannak a büntetlen előéletűek. A szándékos emberölés alapesetét elkövetők 63 százaléka büntetlen előéletű volt 2010-ben. A különös kegyetlenséggel gyilkolók között még nagyobb arányban voltak a büntetlen előéletűek (2010-ben 70,6 százalék), érdekesség viszont, hogy a megelőző pár évben nem volt ilyen nagy az arány, 2007-ban például 50 százalék volt. Viszont a nyereségvágyból elkövetett gyilkosságoknál inkább kicsit a büntetett előéletűek felé billen a mérleg.

Kulcs

Fotó: Szécsi István

Az emberöléses ügyek általában jól felderíthetők, miután az összes emberölés 80 százalékánál az elkövető családtag vagy az ismeretségi körben van. Kevés a rablógyilkosság, amikor a tettes és az áldozat egyáltalán nem ismeri egymást, mondta az Indexnek Kó József az Országos Kriminológiai Intézet Bűnözéskutatási Osztályának munkatársa.  A rendőrségnek tehát általában nem kell messzire mennie az elkövető megtalálásához, ezért nem véletlen, hogy a gyilkosságoknál kiemelkedően magas, 97-98 százalékos a felderítési mutató. Jellemzőbb, hogy ezeket a cselekményeket nem előre kitervelten, hanem hirtelen felindulásból követik el.

December, június, április

Az emberölések időbeli eloszlásából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mondta Kó József. Ugyan valóban feltűnő, hogy most három hét alatt négy többes gyilkosság történt, januártól április elejéig viszont egyetlen hasonlóan súlyos élet elleni bűncselekmény sem volt. Általában decemberben történik több gyilkosság. A kutató szerint ez is mutatja, hogy nagyrészt családon belül történnek az emberölések, karácsony környékén ugyanis a több napos családi együttlétek közben robban ki a feszültség.

A statisztikák alapján valóban egyértelmű, hogy decemberben több gyilkosság történik, mint az év más hónapjaiban. Az Index kimutatása szerint ugyanakkor a 2003-2008 közötti emberölési statisztikákból kirajzolódik az a kép is, hogy kifejezetten április hónapban, illetve júniusban is van kisebb kiugrás a számokban, bár az ORFK által is említett statisztikai eltolódás miatt nem egyértelmű, hogy ilyenkor valóban több-e a gyilkosság.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!