Megemésztették a dohányzási tilalmat

A Nemdohányzók Védelméről Szóló Törvény (NVT) 2012. január elsején életbe léptetett módosítása óta folyamatosak a hatósági ellenőrzések a különböző vendéglátó ipari helyeken. Szabó Enikő helyettes országos tiszti főorvos szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy hála a dohányzás betiltásának, április óta 89 százalékkal csökkent a dohányfüst szennyezéshez kapcsolódó szállóporkoncentráció aránya.

A belső terek légminőségében jelentős javulás következett be, és a kocsmák, éttermek, kávézók tulajdonosai egyre tudatosabban törekednek az új szabályok betartására. Míg az év eleji három hónapos türelmi idő során az ÁNTSZ munkatársai a felkeresett helyek 5,3 százalékánál találtak hibákat, mára ez az arány 1,4 százalékra csökkent.

A tilalom betartásra ösztönöznek az ÁNTSZ pénzbüntetései is. A szabályszegést magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírsággal büntethetik a népegészségügyi szakigazgatási szervek.

Rákérdeznek ki milyen gyakran szív

A nemdohányzók védelméről szóló törvény hatásainak felmérésének egy másik elemeként Magyarország az idén újra részt vesz a Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés elnevezésű kutatásban. Vokó Zoltán az OEFI főigazgatója szerint a korábbi, 2003-as és 2008-as, felmérések kedvező fordulatról számoltak be a fiatalok dohányzási szokásaihoz kötődően, de még mindig sokat kell fejlődnünk.

A 2008-as adatok alapján a 13-15 év között fiatalok, azaz a 7.-9. osztályos korosztály, 58 százaléka próbálta ki a cigarettázást. 23 százalékuk ki is tartott mellette, mivel ekkora volt a rendszeresen dohányzók aránya. Az igazi kemény dohányosok, akik napi rendszerességgel gyújtottak rá, a megkérdezettek 6 százalékát tették ki. Azok se mind élvezhették a füstmentes környezetet, akik saját maguk nem cigiztek, mivel a fiatalok 43 százaléka volt kitéve a passzív dohányzásnak.

A felmérések másik nagy tanulsága volt, hogy a törvényi szabályozások akkoriban nem igazán voltak hatékonyak. A válaszoló diákok 52 százaléka mondta, hogy minden gond nélkül tud dohányterméket venni boltban, annak ellenére, hogy nem múlt el 18 éves.

A május 4. és 24. között zajló reprezentatív felmérésben ugyanezekben a témákban fognak kérdőíveket kiosztani 160 iskolában 4400 gyereknek. Az előzetes eredmények júliusban lesznek publikálva és azoknak már elvileg tükrözniük kellene az év eleje óta lezajlott változásokat. Feltehetőleg ezeket is figyelembe veszik majd az új, részben EU-s forrásokból finanszírozott, több elemből álló dohányzás ellenes kampány során.

A WHO elégedett

Az itthon végbement törvényi módosítások Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője szerint megfelelők. A szervezet nagy előrelépésnek tekintette a szigorítását, ami követendő példa mások számára is. (Magyarország benne van az első tíz európai államban ahol teljes közterületi tilalmat vezettek be.)

Pusztai szerint minimum egy évnek kell majd eltelnie míg az egészségügyi felmérések kimutatják a dohányzási tilalom összes hatását (például a dohánytermékek eladásainak változását, amiről most még nincsenek számok), de addig is lehet tenni újabb lépéseket.

Az irodavezető kiemelte, hogy a dohányzás adópolitikai kérdés is és a prevenció új eleme lehetne az adók további növelése, amiből a befolyó külön bevételeket vissza lehetne forgatni az egészségügybe. A nyilvánvaló cél a hazai dohányzás teljes felszámolása, de arra egyelőre nincsen kőbe vésett terv, hogy ezt mikorra és milyen ütemben kell elérni.