Könnyebbé tennék a szemezgetést a magántulajdonból

Épp csak elfogadta újra a parlament a kisajátítási törvénynek azt a pár mondatos módosítását, amelyet korábban Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött, máris új, gyökeresebb törvénymódosítási tervről lehetett olvasni a kormányzati portálon. A fideszes Tarnai Richárd először május 29-én megszavazott módosítójával szemben tartalmai kifogása nem volt az államfőnek, Ádernek az elfogadás házszabályellenes módjával volt problémája.

A második, június 18-i parlamenti megszavazás óta már ki is hirdették a Magyar Közlönyben a módosítást, melynek lényege, hogy a kisajátítási határozat ellen kért bírói felülvizsgálat kiterjedhessen a sérelmezett döntés érdemi megváltoztatására is. Eddig a bíróság a problémás határozatot csak jóváhagyhatta vagy megsemmisíthette, esetleg új eljárásra kötelezhette a közigazgatási hatóságot. A változtatást, amellyel gyorsabb és hatékonyabb lehet az eljárás, az ellenzék nagyobb része, az MSZP és a Jobbik is megszavazta.

A szavazás másnapján jelent meg a kormany.hu-n a kisajátítási eljárásról egy olyan új, indoklással együtt 48 oldalas törvénytervezet, amelynek a tartalma valószínűleg kevésbé lesz népszerű, mint a Tarnai-féle módosítóé volt. Ez a dokumentum csak egy tervezet, a közigazgatási egyeztetés még folyamatban van, ezért (a kormany.hu-n külön figyelmeztet erre) egyelőre nem tekinthető a kormány hivatalos álláspontjának. Az észrevételeket csütörtökig várták. A törvényjavaslat vállalt célja, hogy a kisajátítási eljárások egyszerűsítésével felgyorsítsák a közérdekű beruházások megvalósítását.

A kisajátításra vonatkozó mindenkori törvényeknek kényes egyensúlyt kell fenntartaniuk. A kisajátítás – ahogy a hatályos törvény is fogalmaz – kivételes eszköz, mert a tulajdonhoz való alkotmányos jogot korlátozza. Lényegében az állam elveheti valakitől mondjuk a földjét, ha az például épp egy tervezett autópálya útjában áll, és a tulajdonos nem hajlandó megegyezni eladásról vagy cseréről. A törvénynek tehát az a feladata, hogy egyensúlyt teremtsen a közérdek és a tulajdonosnak a tulajdona védelméhez fűződő érdeke között.

A törvény ezért részletesen szabályozza, milyen feltételek teljesülése esetén jöhet szóba a kisajátítás. Az egyik legfontosabb feltétel, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyeinek jelentősen meg kell haladniuk a tulajdon elvonásával okozott kárt.
Amikor ezt mérlegeli a hatóság, akkor figyelembe veszi például a közérdekű tevékenység jelentőségét, például főleg a terület fejlődésére, a foglalkoztatásra gyakorolt hatását, hogy az új szolgáltatás hány embernek lesz hasznára.

Van azonban néhány kivétel, amikor ezt a mérlegelési szabályt nem kell alkalmazni. A hatályos törvény szerint ilyen kivétel például, ha a közérdekű cél az, hogy egy autópálya a jogszabályban megállapított nyomvonalon tudjon megépülni.

Az új tervezet kibővítené ezeknek a kivételeknek a listáját, mégpedig minden olyan beruházással, amelyet törvényben vagy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősítettek. Ez lényegében azt jelentené, hogy ha a kormány bármiről kimondja egy egyszerű rendelettel, hogy az kiemelt ügy, akkor nem kell törődni a kár és a közösségi előny arányával. Ha kisajátítás kell a kormány tervének megvalósításhoz, a hatóságnak nem kell méricskélnie, hogy az a beruházás tényleg annyira jót tesz-e a közösségnek, hogy megéri ezért csorbítani valakinek a tulajdonhoz fűződő jogát.

A tervezet indoklása mintha a kormány értékítéletének tévedhetetlenségéből indulna ki, amikor a kivétellista bővítését magyarázza. „A javaslat bővíti azon esetek körét, ahol nem szükséges külön vizsgálni azt, hogy kisajátítással biztosított közösségi előnyök meghaladják a tulajdonelvonással okozott kárt, ugyanis a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügynek minősített beruházások esetében ezen feltétel értelemszerűen már fennáll” – áll az indoklásban.

Kossuth-tér, Tüskecsarnok, Várbazár

Számításaink szerint az Orbán-kormány hivatalba lépése óta összesen tizenkét beruházást nyilvánított kiemelt jelentőségű üggyé kormányrendelettel. A legutóbbi kedden, június 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és pénteken lép hatályba, ez a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel kapcsolatos beruházásokra vonatkozik.

A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a Kossuth téri beruházást kiemeltnek minősítő májusi kormányrendelet módosítása is. Ezzel felvették a kiemelt ügyek közé a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Kossuth téri székházának és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) épületének rekonstrukcióját is.

A MTESZ-székház nem az államé, legalábbis egy része nem az, bár a többségi tulajdonos így is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (1500/1945 tulajdoni hányaddal). A lerobbant, 1945 négyzetméteres irodaházban magának a MTESZ-nek 1/1945 tulajdoni hányada van, de résztulajdonos még a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (143/1945 arányban), amely szintén az épületben működik, valamint a Kossuth tér 6-8 Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. (302/1945). Június elején derült ki egy kormányhatározatból, hogy a kormány egymilliárd forintot szán a székház tulajdonjogának megszerzésére.

29

MTESZ-székházGaléria: A képviselők a metró fölé költöznének(Fotó: Barakonyi Szabolcs)

A tervezet szerint a módosított kisajátítási törvény 2013. július elsején lépne hatályba. A rendelkezéseit azokra az ügyekre kellene alkalmazni, amelyekben ezután indul a kisajátítási eljárás, amelyekben ezután kezdődik a megismételt eljárás, illetve amelyekben ezután kezdődik a bírósági eljárás.

"Az oligarchák vastörvénye"

Mivel a tervezet még nem került a parlament elé, egyelőre politikai vita sem kezdődött róla. Ugyanakkor az LMP és a Jobbik magát a kiemelt beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvényt mindig is hevesen támadta. Az eredeti törvény még 2006-ban, az akkori parlamenti pártok egyetértésével született. A jobbikosok és az LMP-sek a visszavonását követelik ennek a törvénynek, amelyet az LMP-s Schiffer András egy korábbi parlamenti felszólalásában "az oligarchák vastörvényének" nevezett. Idén áprilisban a Belügyminisztérium nyújtott be hozzá egy módosítást, amelyet az ellenzék hiábavaló tiltakozása mellett a Fidesz és a KDNP meg is szavazott. Ez tovább gyorsította a kiemeltnek minősített beruházásokat a környezetvédelmi engedélyeztetés ügyintézési határidőjének radikális csökkentésével.

Schiffer András

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az ellenzék a parlamenti vita során azzal vádolta a kormányt, hogy bizonyos beruházói köröket akar előnyben részesíteni, mert gyakorlatilag maga dönti el, miből legyen  kiemelt beruházás. Felemlegették az elmúlt évek rossz emlékű kiemelt beruházásait, Sukorót és a hajógyári álomszigetet. "Ez a törvény (...) megengedi azt, hogy a különböző udvari beszállítók és a mindenkori kormányzatnak kedves befektetői csoportok mentesüljenek azok alól a szabályok alól, ami alól természetesen egy földi halandó, egy egyszerű magyar kis- és középvállalkozás nem tud mentesülni. (...) Amit itt önök tesznek, az a különböző önöknek kedves befektetők pofátlan kiszolgálása" – fogalmazott Schiffer még a belügyminisztériumi módosító vitája alatt.

"Mi filozófiailag nem értünk egyet egy olyan fejlesztéspolitikai iránnyal, ahol vannak kiemelt és kevésbé kiemelt beruházások. Szabályozásokban megnyilvánuló támogatásokkal hozzák helyzetbe az oligarchákat" – mondta az LMP-s politikus az Indexnek, amikor megkerestük a kisajátítási törvény tervezett módosításával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a mindenkori kormány indoklás nélkül minősíthet egy beruházást kiemeltté, ami növeli a korrupciós nyomást a kormányon. Már a kiemelt beruházási törvény módosításakor is sérelmezte az ellenzék, hogy az érintett állampolgári közösség, a helyi polgárok, a lakóközösség beleszólási lehetősége csak formális. "A termőföld, a hétvégi nyaraló tulajdonosa köteles meghajolni az oligarchák előtt" – Schiffer szerint ezt hozná magával a kisajátítási törvény tervezett változása is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!