51 ezer hallgatói szerződésben bíznak

2011-hez képest az idei felvételi eljárásban 31 ezer felvételizővel kevesebben, összesen 110 617-en jelentkeztek valamelyik felsőfokú intézménybe. A kedd esti ponthúzás után 79 861 felvételiző került be a felsőoktatásba, míg 30 756 jelentkezőt sehova sem vettek fel.

(A kedd este kihirdetett ponthatárokról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.)

Azaz míg tavaly a jelentkezők kétharmadának (97 769 diáknak), most háromnegyedüknek sikerült bejutnia az egyetemek, főiskolák szeptemberben induló képzésére. Alapképzésben 72 032-en, osztatlan formában (ide tartozik például a jogi, orvosi képzés) 8 500-an, mesterképzésben 21 717-en, felsőfokú szakképzésben pedig 6 996-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Az alapképzésekre bejutók 75 százaléka államilag támogatott helyre nyert felvételt. Állami ösztöndíjas (azaz teljes mértékben az állam által fizetett) képzésben 51 059-en, önköltséges (régi nevén költségtérítéses) képzésben 26 809-en tanulnak majd. A részösztöndíjas képzésben meghirdetett 5 500 helyből csak 2 ezret töltöttek be. (Hogy pontosan hol maradtak betöltetlen férőhelyek, azt az Oktatási Hivatal később közli.)

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett, utána Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem végzett.

Most is Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) kellett elérni a legtöbb pontot: a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra a maximális 500-ból 482 pont volt szükséges a bejutáshoz, de a többi öt legmagasabb ponthatárt is a Corvinuson húzták meg: az alkalmazott közgazdaság szakon 479, míg az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 478 pont kellett a bekerüléshez. A Corvinus gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség. Nem meglepő, hogy a tíz legmagasabb ponthatár közül kilencet valamilyen gazdasági szakon állapították meg, ugyanis itt csak 250 állami ösztöndíjas helyet hirdetnek meg.

Míg tavaly a gazdaságtudományok voltak a legnépszerűbbek, idén 85 százalékkal kevesebben jelentkeztek ilyen szakokra, de így is csaknem 13 ezren tanulnak majd tovább gazdasági szakterületeken alap- és mesterképzésben, döntő többségük önköltséges képzésben. Jogi képzésben összesen 2600-an kezdhetik meg tanulmányaikat, azonban ebből csak az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára felvett, 50-50 hallgatót finanszíroz az állam.

A legmagasabb ponthatárok 2012-ben
Képzés	Intézmény neve	Ponthatár	Felvettek átlagpontja
nemzetközi gazdálkodás(magyar nyelven)	BCE-GTK	482	489
alkalmazott közgazdaságtan	BCE-KTK	479	486
nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven)	BCE-GTK	478	483
gazdaságelemzés	BCE-KTK	477	488
nemzetközi tanulmányok	BCE-TK	473	481
alkalmazott közgazdaságtan	BME-GTK	471	474
nemzetközi gazdálkodás	BME-GTK	470	476
jogász	ELTE-ÁJK	467	474
nemzetközi gazdálkodás(magyar nyelven)	BGF-KKK	465	471
alkalmazott közgazdaságtan	ELTE-TÁTK	464	470
nemzetközi gazdálkodás	DE-KTK	464	469
nemzetközi gazdálkodás (francia nyelven)	BGF-KKK	464	466
(Forrás: Oktatási Hivatal)

Az alap-, egységes és osztatlan képzések ponthatára most is átlagosan 300 és 400 pont közé estek. Tavalyhoz képest némileg csökkent azoknak a képzések száma, ahol 300-400 pont közötti eredményt kellett elérni, és valamivel nőtt azoké, ahol 400 pont feletti teljesítményre volt szükség. A jelentkezők átlagpontszáma idén 369 volt, ami 15 ponttal több jobb a tavalyi 354-gyel szemben.

Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a felvételi ponthatárokat értékelő szerdai sajtótájékoztatón megjegyezte, demográfiai okok magyarázható, hogy 2009-óta folyamatosan csökken azoknak a száma, akik az érettségi évében felvételiznek. Míg például tavaly 52 500 ezren érettségiző felvételizett, idén már csak 46 ezer.

Helyesnek vélt irányok

„A kedd este nyilvánosságra hozott felvételi eredmények visszaigazolták, hogy a felsőoktatás vonzó, nyitott maradt a fiataloknak" – mondta Kis Norbert felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy az alapeljárásban 80 ezer felvett diák azt jelenti, hogy a magyar szakember-utánpótlás biztosítva van.

Kis kiemelte, hogy a felvételi eredmények azt is megmutatják, hogy a kormány által a felsőoktatásban meghatározott irányok helyesek és tarthatóak, azaz, hogy a munkaerőpiacilag is igazolt szakterületeket támogatják. Ezért idén minden eddiginél több diákot vettek fel műszaki, informatikai és természettudományos szakterületre: 13 ezer, 5 300, illetve 4 800 elsőéves kezdi meg tanulmányait szeptembertől ezeken a területeken. Kis Norbert szerint az eredmények azt is igazolják, hogy ahol a kormány jelentősen visszavágta az állami ösztöndíjas helyek számát, nem lesz szakemberhiány, és bár csökkent az állami támogatás, de a magán befektetések és a Diákhitelnek köszönhetően mégis sokan választották ezeket a képzési területeket.

A legtöbb embert idén gépészmérnöknek vették fel államilag finanszírozott képzésre. A 2468 első helyen jelentkező közül 1999-en jutottak be tandíjmentes helyre. Mérnökinformatikusnak a 2321 jelentkezőből 1793 hallgatót vettek fel, villamosmérnöknek pedig 1525-öt (az 1646 elsőhelyes jelentkezőből). Ez azt jelenti, hogy gépészmérnöknek az első helyen jelentkezők 80 százaléka bekerült, a villamosmérnöknek készülőknek pedig a 92 százalékát felvették tandíjmentes helyre. Ehhez viszont sok intézményben elég volt elérni a minimális 240 pontot. Kis Norbert azonban arra az újságírói felvetésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy a képzés színvonalának csökkenésével járna, hogy egyes műszaki képzésekre minimális pontszámmal is be lehetett kerülni, a helyettes államtitkár nemmel válaszolt.

Legnépszerűbb képzések ponthatárai 2012-ben
Képzés	Jelentkezők száma első helyre	Felvettek száma összesen	Maximum ponthatár	Minimum ponthatár
gépészmérnöki	2468	1999	391	240
mérnökinformatikus	2321	1793	388	240
általános orvos	2174	1092	435	415
ápolás és betegellátás	2010	1908	395	240
nemzetközi gazdálkosás	1820	114	482	461
pszichológia	1779	415	449	435
villamosmérnöki	1646	1525	365	240
gazdaságinformatikus	1305	1115	415	240
óvodapedagógus	1223	578	345	262
műszaki menedzser	1168	1276	362	240
(Forrás: Oktatási Hivatal)

Drágább szakok, de a dinamika töretlen

Az előző évhez hasonlóan idén is 30 ezren lesznek olyanok, akiknek a teljes képzést saját zsebből kell kifizetniük. Idén az önköltséges képzések díjai mintegy 5-8 százalékkal nőttek, de Kis Norbert szerint az önköltséges képzésekre való jelentkezés "dinamikája nem tört meg". A legtöbbet idén is az orvosképzésben tanuló hallgatóknak kell fizetni. (A Debreceni Egyetem általános orvos szakán például egy félévért 950 ezer forintot, míg a Semmelweis Egyetemen 1 020 000 forint a tandíj.)

Tavalyhoz képest jóformán valamennyi képzési területen csökkent a jelentkezők száma az alap- és egységes, osztatlan képzésben. Nem meglepő, hogy a két legnagyobb visszaesés a gazdaságtudományi és a jogi képzési területeken volt, 85, illetve 56 százalékkal kevesebb felvételiző jelentkezett ezekre a szakokra. Társadalomtudományi képzésekre 29 százalékkal, bölcsész és természettudományi szakokra is 18-18 százalékkal  kevesebben felvételiztek, mint az ezt megelőző évben.

Jelentkezők számának csökkenése az egyes képzési területeken 2011-hez képest
Képzési terület	Csökkenés mértéke
Gazdaságtudományok	–85 százalék
Jogi	–56 százalék
Művészet	–31 százalék
Társadalomtudomány	–29 százalék
Sporttudomány	–27 százalék
Természettudomány	–18 százalék
Bölcsészettudomány	–18 százalék
Pedagógusképzés	–16 százalék
Informatika	–14 százalék
Műszaki	–13 százalék
Agrár	–12 százalék
Orvos- és egészségtudomány	–5 százalék
(Forrás: Oktatási Hivatal)

Remélik, hogy aláírják

A ponthatárokat értékelő szerdai sajtótájékoztatón szó volt a hallgatói szerződésekről is. Kis Norbert elmondta, bíznak abban, hogy szeptemberben mind az 51 ezer felvételiző aláírja hallgatói szerződést, és "elkötelezik magukat, hogy életük egy bizonyos szakaszában a magyar gazdaság számára is dolgozzanak" – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Csütörtökön az Emberi Erőforrások Minisztériumra nyilvánosságra hozza ezeknek a szerződések a mintapéldányát. Minden ösztöndíjas képzésben felvélt nyert leendő elsőéves, aki regisztrált a Felvi.hu-n azok az elektronikus úton is megnézhetik majd, milyen szerződést kell majd aláírniuk a szeptemberben. A hallgatói szerződés aláírása a beiratkozás feltétele, így ha valaki nem írja alá, akkor már csak az önköltséges képzési formára iratkozhat be.

Van még esély bekerülni

Az Oktatási Hivatal július 24. után minden jelentkezőnek levélben is elküldi, hogy hova sikerült a felvételi. Akik sikerrel felvételiztek, azokat az egyetem vagy a főiskola külön is értesíti írásban. Akik most nem felvételiztek, vagy a ponthúzás után egyik helyre sem sikerült bekerülniük, azok leghamarabb augusztusban a pótfelvételin újra próbálkozhatnak, de már csak önköltséges képzésekre jelentkezhetnek. A pótfelvételire augusztus 10-ig lehet jelentkezni a Felvi.hu-n vagy hagyományos, papír alapú jelentkezési lap kitöltésével. A ponthatárokat itt augusztus 29-én állapítják meg.