Még nőtt is az orvosok elvándorlási kedve

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint június 30-ig összesen 984 egészségügyi dolgozó, közöttük 542 orvos és 244 ápoló részére állítottak ki külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt, míg tavaly ugyanebben az időszakban 759 szakember kért igazolást (közülük 469 doktor és 135 nővér) – írta a elitmed.hu egészségügyi portál.

Az EEKH tavalyi, első féléves adatai szerint 2011. június végéig 135 kérvényező volt ápoló, idén decemberig akár 800 kolléga hagyhatja el az itthoni egészségügyet – nyilatkozta Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) fekvőbeteg-ellátási alelnöke. "Ha csak 400-500 kolléga megy el, már az is felér egy közepes méretű város kórházának teljes ápolói gárdájával. Ez lehet, hogy a politikusok szerint nem sok, a MESZK álláspontja szerint viszont az itthon, kórházi betegágy mellett dolgozó 20-25 ezer nővérből ennyit veszíteni tetemes" – tették hozzá.

A rezidensszövetség még tavaly május elején hirdette meg, hogy decemberig adnak haladékot a kormánynak az orvosok bérének és munkakörülményeinek rendezésére. Akciójukkal arra ösztönözték az orvosokat, hogy helyezzék letétbe felmondóleveleiket. Akkor elvárásként fogalmazták meg, hogy az orvosok fizetése érje el a nemzetgazdasági átlagfizetés háromszorosát, a munkakörülmények javításával pedig állítsák meg az orvosok elvándorlását. December végén aztán három hónapra átmenetileg felfüggesztették az akciójukat, és újabb tárgyalásokat kezdtek az egészségügyi államtitkársággal.

Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter végül március végén bejelentette, az egészségügyi ágazatban több tízezer dolgozó alapbérét emelik meg az idén. A béremelés mintegy 86 ezer dolgozót érint: fizetésemelést kap 16 520 orvos, 67 978 szakdolgozó, valamint 1380, egészségügyben dolgozó vegyész, pszichológus, biológus, kémikus, gyógyszerész. A béremelés összege idén 30,5 milliárd forint. (15 milliárd a hamburgeradóból, további 15 pedig az egészségügyi kiadások átcsoportosításából származik.)

2010-ben megközelítően ötszázan kértek az EEKH-tól a külföldi munkavállaláshoz szükséges, úgynevezett jó hírnevet igazoló okiratot. Közülük is a legtöbben ápolók, asszisztensek voltak. Az ápolóknál az elvándorlási hajlam 2009-ben érte el a csúcsot: 2005-ben 239 ápoló jelentkezett a hivatalnál, 2006-ban 113, 2007-ben 127 és 2008-ban 153, 2009-ben pedig 419.         De más területekről is nagy az elvándorlás, de nem csak a fiatalok, hanem a középkorúak körében is egyre inkább jellemző a külföldi munkavállalás. A magyar egészségügyi dolgozók többsége az Egyesült Királyságban vállalt munkát, de népszerű célország Németország, Svédország és Ausztria is. Viszont a számokból nem lehet egyértelműen következtetni arra, hogy pontosan mennyien vállalnak végül ténylegesen is munkát külföldön.

Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke az elmúlt évtized legnagyobb egészségügyi bérrendezésének nevezte a bruttó 65 ezer forintos emelést, ami csaknem 20 százalékkal magasabb, mint amennyit tavaly a cseh orvosoknak sikerült kiharcolni. Az MRSZ elnöke megjegyezte azt is, a bérrendezés kezdeti lépésnek megfelelő, így néhány hónapra megállíthatja az orvosok elvándorlását.  A nagyjából nettó 42 ezer forintos emelés a kezdő orvosok mostani 90 ezer forintos béréhez képest jelentős különbség, de a hazai kórházak továbbra sem tudnak versenyezni a nyugati bérekkel.

Az egészségügyi szakmai szervezetek többsége egy intézkedéssorozat első lépéseként elfogadhatónak tartotta a kormány béremelését. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy fogalmazott: azon múlik minden, milyen lesz a folytatás. Szerinte a mostani béremelés csak akkor nevezhető jelentős intézkedésnek, ha belátható időn belül hasonló mértékű emelések követik. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke például kifogásolta, hogy az alapellátásban dolgozók kimaradnak a béremelésből. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke is azt kifogásolta, hogy ezzel az egy intézkedéssel még nem lehet megoldani az ágazat súlyos pénzügyi és emberierőforrás-problémáit.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár korábban azt mondta, a márciusi bérrendezés csak az első lépés, a továbbiakról viszont csak annyit mondott, hogy a "Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen folyamatosan dolgoznak egy hosszú távú forrásteremtési stratégián".

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) nemrég közölte, az augusztusi utalásban minden béremelésben érintett egészségügyi dolgozó megkapja visszamenőleg a béremelést.

Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!