A Kúria csak Sztojka ítéletén szigorított

A Kúria tanácsa mai végzésében súlyosbította a Cozma-per harmadrendű vádlottjának ítéletét. A korábban emberölés kísérlete és súlyos testi sértés bűnsegédlete miatt elítélt Sztojka Iván Marian Cozma elleni cselekményét bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettévé minősítették át. Sztojka büntetését 8-ról 13 évi börtönre emelték, továbbá 10 évre eltiltották a közügyektől. Az I. és II. rendű vádlottak, Raffael Sándor és Németh Győző büntetésén a Kúria nem változtatott.

A döntés ellen további jogorvoslatra nincs lehetőség. A döntés rendelkező részének felolvasásakor a vádlottak egyik hozzátartozója gúnyosan tapsolni kezdett, egy másik, idősebb férfi pedig az indoklás végén kiabálta azt, hogy Magyarországról el kell menni, itt nincs igazság.

Az ügyészség fő kifogása nem alapos

A Kúria tanácsát vezető Kónya István szerint nincs ok a felülvizsgálatra az ügyészségi indítvány alaki hibára vonatkozó pontja alapján. A büntetőeljárási törvényben leírt ilyen, az indoklással kapcsolatos hibát ugyanis a jogerős ítélet nem tartalmaz, a tényállás elmosódásával kapcsolatos kifogás nem alapos.

A bíró szerint a Győri Ítélőtábla okkal fogadta el az első fokú bíróság által rögzített tényállást, azt a törvénynek megfelelően korrigálta, és joggal alapozta arra az ítéletét. Az indoklás – miként az elsőfokú ítéleté is – azonban nem mentes a hibáktól, és erre a Kúriának reagálnia kellett.

Sztojka is bűnrészes volt az emberölésben

A jogerős ítélet minősítését a Kúria csak a III. rendű vádlott Sztojka Iván tekintetében találta törvénytelennek, de a többiek tekintetében is logikai hibákra, ellentmondásra mutatott rá. Eszerint a józan észnek ellentmond a támadás egyes mozzanatait annyira szétszedni, külön vizsgálni és külön minősíteni, miként azt a Győri Ítélőtábla tette.

Sztojka esetében a Kúria szerint a jogerős ítélet több tévedést is tartalmaz. Míg a Patrióta lokál pincéjében még valóban csak kocsmai verekedésről lehetett szó, az utcán, a kés előkerülésekor már emberölésről. Abban, hogy Raffael Sándor sikeresen szúrhatta le Marian Cozmát, Sztojkának is része volt, mert mozdulataival, "testközeli jelenlétével" megosztotta a védekező sértett figyelmét, ezért az emberölésben megállapítható a bűnrészessége.

Raffael tettét rosszul minősítették, de az ítélete korrekt

A Kúria szerint az Ítélőtábla az I. rendű vádlott tettének minősítésében is tévedett, mert az emberölésre irányuló szándékegység megállapítható, de a Raffael Sándorra kirótt büntetés még így sem törvénysértő, ezért a Kúria közbelépésének az ő tekintetében nincsenek meg a törvényi feltételei. Sztojka esetében viszont nemcsak téves volt a cselekmény minősítése, de a jogerős büntetés kívül van a Kúria által megállapított új minősítéshez tartozó büntetési kereten (túlságosan eltér annak középértékétől), ezért a legfelsőbb bírói fórum az ő büntetését jelentősen megszigorította.

A történtek a Kúria végzése értelmében az ügyészségi minősítés és az elsőfokú ítéletben foglaltak ellenére nem tekinthetők társtettesként elkövetett, több ember elleni emberölés kísérletének, mert az erre vonatkozó törvényi feltételek nem állnak fent. Cozmát Raffael, Pesicset Németh szúrta le, a két cselekmény megítélését nem lehet összevonni, nem volt olyan vádlott, akinek a terhére az emberölés tettesi és bűnrészesi minősítése is megállapítható lett volna.

Hiányzott a szándékegység?

A 2009-ben Veszprémben halálra szúrt román kézilabdás és életveszélyesen megsebesített társai ügyében áprilisban született meg a Győri Ítélőtábla jogerős döntése. A Raffael Sándorra és Németh Győzőre első fokon kirótt életfogytiglani, legalább 30 évi börtönbüntetést 18-18 évre csökkentették, a harmadrendű vádlott Sztojka Iván húsz év helyett nyolcat kapott.

A jogerős ítélet szerint az első fokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság "a vádlottaknak a testi sértés okozására irányuló, kétség kívül fennálló akarategységét ténybeli alap nélkül terjesztette ki több ember élete kioltására irányuló akarategység megállapítására". Más szóval Raffaelék nem társtettesként ölték meg Marian Cozmát, hanem egy verekedés fajult el végzetesen, eközben szúrták vesén Ivan Pesicset is, és nem volt olyan pillanat, amikor közös szándékuk lett volna bárkit is megölni.

A vádhatóság azt kérte a Kúriától, hogy a másodfokú ítéletet helyezze hatályon kívül, és utasítsa a Győri Ítélőtáblát új eljárás lefolytatására.

A Legfőbb Ügyészség képviselője múlt kedden perbeszédében elmondta, hogy a két ítélet különbségei miatt bizonytalanná vált a tényállás, és annak büntetőjogi minősítése is, ezért törvénysértő ítélet született. A védőügyvédek szerint viszont nem volt valós jogi alapja a jogerős döntés megtámadásának: a másodfokú ítéletben leírt tényállás a mérvadó, azt a Kúrián a büntetőeljárási törvény szerint amúgy se lehet megkérdőjelezni, és az ügyészség valójában a nyilvánosság elvárásainak próbál megfelelni azzal, hogy nem engedi az ügyet nyugvópontra jutni.

A közvélemény által enyhének tartott, valójában a minősítéshez képest meglehetősen szigorú jogerős ítélet miatt a miniszterelnök is szót emelt. Navracsics Tibor igazságügyminiszter levelet írt Darák Péternek, amiben burkoltan utalt rá, hogy a Cozma-ügyben született ítéletet a társadalom túl enyhének tartja. Válaszában a Kúria elnöke leszögezte, hogy az ítélkezés az ügy összes körülményét ismerő bíró dolga. A Kúrián a felülvizsgálatról döntő bíró, a büntető kollégiumot vezető Kónya István közleményében jogilag értelmezhetetlennek nevezte a társadalmi elvárásokra való hivatkozást.