A korrupcióellenes harc nem látványos

A magyar állam érdekcsoportok foglya – ez derült ki a Transparency International nemzeti integritásrendszer kutatásáról. Erről vitázott Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, jelenlegi vidékfejlesztési államtitkár és Papcsák Gyula, Zugló polgármestere – aki kormánybiztosként Budai elődje volt – Alexa Noémivel, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatójával és a volt SZDSZ-es Hack Péter egyetemi docenssel a Jövőképp Korrupció és elszámoltatás című vitafórumán az ELTE.n.

Az MSZP kezdte

„Mindig felemelő érzés, amikor egyetemistákat olyan témák érdekelnek, mint korrupció és elszámoltatás” – kezdte Budai Gyula. Szerinte 2010-ben volt egy nagyon komoly társadalmi igény, hogy az előző kormányzati ciklus korrupciós ügyeit feltárják, a szereplőket megnevezzük, és eljárást kezdeményezzenek. Mint mondta, nem most volt ilyen először Magyarországon: 2002-ben a győztes szocialisták kinevezték Keller Lászlót közpénzügyi államtitkárnak, aki az első Orbán-kormány ügyeit vizsgálta. Budai elmondta, hogy „ennek az ámokfutásnak” ő és Papcsák Ferenc volt az első áldozata. Budai ügyvédként dolgozott, az akkori pályázóknak jogi tanácsadást nyújtott. Az ügyvédi kamarában majdnem másfél évig eljárás indult ellene. Papcsák ellen is indult eljárás – és Budai képviselte –, a végén viszont felmentették.

Budai szerint boszorkányüldözéssel vádolták („nem elszámolás, hanem leszámolás”), amikor 2010 novemberében átvette az elszámoltatási kormánybiztosi posztot Papcsák Ferenctől, aki zuglói polgármester lett, pedig már a választás előtt sok eljárás indult, például a Zuschlag-ügyben, a BKV-ügyben és Hagyó Miklós ügyében, tehát „nem volt semmi új a nap alatt”. Budai beszámolt a sikerekről, vagyis hogy  bírósági szakaszban van a sukorói telekcsere, vagy hogy folyik a Hagyó-per, amiről éppen előtte mondta, hogy már az előző kormány idején indították el. Budai szerint a „baloldali és a liberális sajtó semmi mást nem tett az elmúlt két évben”, minthogy azzal támadta a kormányt, hogy kifejezetten politikai támadást hajt végre.

Nem működik a rendszer, mert nem működik a rendszer

A magyar igazságszolgáltatás azért működik lassan, mert így van kialakítva a jogrendszer, és mert a bíróságok túl vannak terhelve – mondta. Budai szerint sok jobboldali csalódott az elszámoltatás sikertelenségében, az ellenzék oldaláról pedig káröröm érezhető. Pedig 2010. november 10. és 2012. augusztus 31. között 1442 ügyben folyt vizsgálat, 110 nyilvános vizsgálati jelentés készült, és hét ügy van bíróság előtt – mondta Budai. 39 személyt vádoltak meg, 47 személyt gyanúsítottak meg, és ezekben az ügyekben Sukoró és a BKV-s metróberuházás ügyei nincsenek benne, mert korábban indultak. Hogy transzparensek legyenek, még az elszamoltatas.kormany.hu-n is olvasható – mondta Budai.

Nem az a lényeg, hogy a volt miniszterelnök ellen folyik-e eljárás (persze, a közvéleménynek igen), hanem inkább az mutatja a sikert, hogy az előző kormányzatokhoz kötődő jogellenes beruházásokból, szerződéskötésekből és bankgaranciákból mennyit sikerült visszaszerezni a költségvetés számára – véli Budai. „A számháborút lefolytattuk, senkinek nincs igaza” – mondta. Budai elmondta, hogy az államnak 100 milliárd forintot sikerült visszaszerezni: a Péti Nitrogénművektől a 2009-ben jogszerűtlenül biztosított 23,5 milliárd forintot, az Intel Zrt-nek nyújtott 6,5 milliárdos állami garanciavállalást és az Omninvest influenza elleni vakcinájára kapott 2,5 milliárdos támogatást (a kb. 500 milliós kamattal) is visszaszerezték. „Tudják, hogy ez milyen jól jött az amúgy is ezer sebből vérző költségvetésnek?” – kérdezte.

„Én nem voltam nyomozóhatóság” – védekezett Budai, aki szerint a sajtó munkatársai azt hiszik, hogy neki nyomoznia kellett. Mint mondta, a feladatkörét egy kormányhatározat szabályozta, az ő munkája nem a nyomozás, hanem a feltárás volt – bármi is legyen a különbség. Az elszámoltatás nem ért véget, a megindított ügyeket a kormányzati ellenőrzési hivatal folytatja – mondta. Nemcsak elszámoltatási, hanem korrupcióellenes kormánybiztos is volt, és számos kezdeményezésük volt arra, hogy hogyan lehet fellépni a korrupció ellen. „A korrupcióellenes harc, az nem egy látványos küzdelem: ha már hárman tudnak róla, akkor már nem annyira jó, ha ketten tudnak róla, akkor még elmegy” – fejezte be.

Magyarország érdekcsoportok foglya

Ezután Hack Péter mutatta be a Transparency International 2011-ben készített nemzeti integritás tanulmányát (összefoglaló pdf). A kutatást 25 EU-tagállamban végezték el – Ausztria és Málta maradt ki –, és azt vizsgálták, hogy az adott országok legfőbb intézményeiben mennyire jelentős a korrupció (milyen jogszabályi és anyagi támogatással terveznek, mennyire átlátható és számon kérhető a munkájuk, mennyire járulnak hozzá a nemzeti integritáshoz, és egymás között segítik-e a korrupcióellenes harcot). Magyarországon 2007-ben és 2008-ban végezték el az első kutatást, 2007-ben csak közszférát vizsgálták, 2008-ban csak az üzleti szférát. A 2011-es tanulmány együtt nézi a két szférát, és egy pontozási rendszert is bevezettek.

A politika és az üzlet összefonódásából adódó korrupciós kockázatok magasak, és ez négy éve nem változott – magyarázta Alexa Noémi. Romló tendencia, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengült Magyarországon, és az ellenzék sem elég hatékony. Baj még, hogy a független intézmények politikai befolyásolása kicsi, nincs jó antikorrupciós intézmény, a jogalkotás kiszámíthatatlan és nem átlátható. Az egyéni képviselői indítványok túlsúlyban vannak, nincs társadalmi egyeztetés és lobbitörvény, és hiányoznak a hatástanulmányok. A Transparency International azt a következtetést vonta le, hogy Magyarország egyes érdekcsoportok foglyává vált, de a tanulmányból nem derül ki, hogy melyik érdekcsoportok és pontosan milyen ügyekben meghatározók – mondta.

Alexa szerint Budai adatai, azaz hogy 1442 esetből 30-ban folyik nyomozás alátámasztja a Transparency International statisztikáit, vagyis hogy kb. az ügyek 5 százaléka jut el abba a szakaszba, hogy egyáltalán lehet vele valamit kezdeni, pont azért, mert a korrupció egy rejtett jelenség. Ha egy újabb szereplő, például egy elszámoltatási kormánybiztos lép be egy rendszerbe a rendőrségen és az ügyészségen kívül, akkor kérdés, hogy ha függetlenül működnek, minek a plusz szereplő, ha meg nem, akkor mennyit tud hozzátenni az ügyhöz. „Ha még több nyomozó megjelenik a rendszerben, nem biztos, hogy a rejtett információkhoz hozzájutunk” – mondta, hozzátéve: „De ha bármilyen módon korrupciós ügy napvilágra kerül, az abszolút pozitív. Mindenki a saját háza táján kezdjen el nemet mondani” A fiatalok 80 százaléka nagyon elítéli a korrupciót, ugyanakkor a többség szerint nem is lehet anélkül érvényesülni.

Ami rosszabb, mint a korrupció

„Nekem már csak 2-3 perc jutott. Akkor egy parlamenti tízpercest gyorsan” – tréfált Papcsák Ferenc, aki nem félt bátran eltérni a témától. Mint mondta, Magyarország semmivel sem rosszabb, mint a világ bármelyik országa: Közép-Európában kifejezetten jónak számít, többpártrendszer és szólásszabadság van, és „ez nagyon jó dolog”. Szerinte nemcsak Magyarország, hanem az Egyesült Államoktól Namíbiáig mindegyik egyes állam érdekcsoportok foglyává vált. De „nem mindegy, hogy milyen érdekcsoportok”, melyik szektorok, bankárok, agráriumok foglyává – mondta.

„Az elmúlt nyolc évben a gazdasági vállalkozói tőkéhez kapcsolódó érdekcsoport foglyává vált Magyarország” – mondta Papcsák, mintha csak egy magát leláncoló LMP-s képviselő lenne. Mint mondta, látható, hogy a kormány az értéket teremtő vállalkozókat támogatja. Magyarország „a spekulatív tőke foglyává vált az elmúlt nyolc évben” – módosította egy perccel korábbi állítását. Példának a devizahitelesek esetét hozta fel, minthogy „senki sem látott svájci frankot”, ez kizárólag spekulatív ügylet volt. A kormány küzd a világot átszövő spekulatív erők ellen – mondta, majdnem végleg elszakadva a korrupció témájától, de aztán visszakanyarodott hozzá.

Az előző ciklusok közbeszerzéseit megnyerő cégek tulajdonosi rétegei átláthatatlanok voltak, de ma ilyen nincs, az utolsó szereplőig átláthatók a vállalkozások, amikkel az állam leszerződik – mondta. Papcsák szerint az a baj, hogy nincsenek meg a személyi feltételek: egy kisnyomozó például a rendőrtiszti elvégzése után nem tudja értelmezni a 25 milliárdos privatizációs szerződéseket.

A Közgép is lehet egy példa

Alexa elmondta, hogy a state capture, azaz hogy a közérdekkel és a döntéshozókkal szemben érvényesülnek egyes érdekcsoportok, most valamivel nagyobb, mint négy éve. Egy kérdésre reagálva elmondta, hogy a Közgép által elnyert beszerzések lehetnek példái a state capture-nek. A kutatás alapján Magyarország az európai középmezőny alsó részében helyezkedik el, nálunk bizonyos területeken rosszabb helyzetben vannak a görögök, az olaszok, a portugálok és a spanyolok – mondta Hack Péter.

A két politikai oldal között a pártfinanszírozásban lehet összefonódás – mondta Hack. Legalábbis ehhez a területhez nem nyúltak hozzá 2008 óta sem. „Kezdő politikus vagyok, de azért azt gondolom, hogy az elmúlt 22 évben ebben nem történt látványos dolog, de azért nekünk még van két évünk” – mondta Budai azt bizonyítandó, hogy még nem kell leírni a kormány korrupció elleni harcát. Ezt szokta mondani Schiffer András barátjának is, aki, mint mondta, tényleg a barátja, mert vannak közös dolgaik (mind a ketten a Vasasban játszottak). Hack emiatt felhívta a figyelmét arra, hogy minél közelebb van egy változás a választásokhoz, annál igazságtalanabb, mert nem lehet rá felkészülni.

Valamiért nem jött össze

Papcsák szerint a Fidesz teljes mértékben nyitott volt arra, hogy a pártfinanszírozás átláthatóságának kérdésében dűlőre jussanak, csak sajnos, miután kétszer nem tudott elmenni az egyeztetésre, a Transparency International megsértődött. Alexa szerint 2007 óta egyeztetnek, előadnak, rendeznek kerekasztalt és hasonlókat, de nincs előrelépés. Tavasszal minden párt elkötelezett volt, született is egy nyilatkozat arról, hogy május végéig az alapelvekből egy konkrét szöveg szülessen, de a szervezet valamiért csak a Fidesszel nem tudott időpontot egyeztetni. Papcsák félbeszakítva Alexát azt mondta, hogy inkább térjenek rá a következő kérdésre, de aztán közölte, hogy bármikor egyeztethetnek. Alexa azt felelte, hogy akkor a kétharmados kormánykoalíció találhatna egy módot arra, hogy elintézzék.

A következő kérdés a földpályázatok elbírálásáról szólt. Hack szerint pozitív lépés, ha tudjuk, hogy melyik cég mögött ki áll, de a Transparency International úgy ítélte meg, hogy ez nem segíti az átláthatóságot. A statisztika sok mindent elárul: most közel 1100 nyertes földpályázat van, ezek között egy nagybirtok sincs – mondta Budai. Persze folyik a vita a parlamentben hogy mi a kisbirtok és mi a nagybirtok, ezeknek az odaítélt földterületeknek az átlagos birtokmérete 10 és 50 hektár között van. „Én azt látom, hogy nem jó senkinek semmi” – mondta. Mint mondta, az állattartókat részesítik előnyben, és ehhez nagyobb földterület kell.

Érdemes harcolni a korrupció ellen?

A korrupció ellen a történelemben mindig csak nagy botrányok után léptek fel igazán – mondta Hack. Egy kérdés arra irányult, hogy Budai szerint nem illene-e bocsánatot kérni az érintettektől, akik ellen elbuktak az eljárások, mint például a filozófusperben. „Nem volt filozófusper”, mert nem voltak személyek ellen konkrét lépések a hatóságok által – mondta Budai, akinek bocsánatot kell kérnie Gyurcsány Ferenctől és Bajnai Gordontól, ezzel elintézve a kérdést. A tapasztalatok szerint a beszerzések 65 százaléka valamilyen módon korrupció által érintett – mondta Alexa, aki szerint rossz, hogy a mai napig nincsen követhető, jól működő adatbázis a közbeszerzésekről. Papcsák azzal védekezett, hogy nagyon sok, iszonyatosan sok adatról van szó. Biztos, hogy ha van rá pénz, márpedig van, akkor öt év alatt ezt meg lehet csinálni – mondta Alexa, hozzátéve: „Lehet, hogy nem véletlenül nem készült el.”