Bokros már szervezi új konzervatív pártját

"Abban nincs semmi meglepő, hogy az állam mindenhatóságában hívő Orbán-kormány a tűzoltóság problémáinak megoldását is az államosításban látta" - kezdte interpellációját a szocialista Harangozó Tamás. Ő amúgy azt hitte, hogy abban konszenzus van a parlamentben, hogy a tűzoltóság tiszteletre méltó, nagy hagyományú szervezet. Ehhez képest a központosítással helyzetbe került katasztrófavédelem mindent megtesz még a tűzoltó név eltörléséért is. Például azzal, hogy most már mindent a katasztrófavédelemről neveznek el, a tűzoltókat pedig rendőrruhába bújtatták és fegyveres kiképzést adnak nekik. "Mit keres fegyver a tűzoltók kezében?" - kérdezte, és azt is, hogy csak a most bevonult, vagy a már régóta szolgáló tűzoltókat is kiképzik-e fegyverhasználatra, és vajon tényleg át akarják-e vezényelni a tűzoltókat a rendőrséghez.

Kontrát Károly belügyi államtitkárnak Harangozó felszólalásáról is az elmúltnyolcév jutott eszébe, meg az, hogy Harangozó hazudik. "Nem igaz, hogy a belügyminisztérium a tűzoltók átvezénylését tervezi a rendőrséghez" - mondta. Az, hogy a tűzoltókat rendőregyenruhába öltöztetik, Kontrát szerint nagy eredmény. Azt is megtudtuk, hogy az új rendészeti egyenruhákat rabok varják. A tűzoltóknak meg azért kell megtanulniuk fegyvert használni, mert a katasztrófák helyszínén egységes az irányítás, jó, ha ismerik a szakkifejezéseket. "Az alapkiképzés után a tűzoltók véglegesen búcsút intenek a fegyvereknek" - mondta, kontextusba helyezve az egész kérdést.

Harangozó az Index cikkére hivatkozott, és nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A magyarok talán még a fegyveres, rendőrruhába bújtatott tűzoltókat is szeretni fogják. Mindenesetre a Reader's Digest 2007-es felmérése szerint az alábbi sorrendben bízik az egyes szakmák képviselőiben a lakosság:

1. tűzoltó 2. mentős 3. tudós 4. gyógyszerész 5. óvónő 6. orvos 7. fodrász 8. ápolónő 9. fogorvos 10. buszsofőr

A 30-as lista utolsó helyére a politikus került, akinél még az építési vállalkozó, a bankár és az autókereskedő is megbízhatóbbnak tűnt.

Sneider "Roy" Tamás, a Jobbik egykori egri szkinhedvezér képviselője a cigánykérdésről értekezett interpellációjában. "A többségnek abban kell változnia, hogy ne akarja a szőnyeg alá söpörni a cigányság problémáit" - idézte Balogh Zoltán emberierőforrás-minisztert. "Maguk szerint tényleg a magyar lakosság többsége akarja szőnyeg alá söpörni a problémáit a cigánysággal?" - kérdezte ezután jelentősen félreértve Balogh mondatát. Szerinte Balogh azt a hazug képet festette a magyarokról, hogy a magyarok intoleránsak. Felszólalása hátralevő részében a cigányság problémái helyett következetesen a cigánysággal kapcsolatos problémákat emlegetett.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Az egri képviselőtestület egyik legaktívabb tagja Sneider Tamás, akit a Jobbik nemrégiben választott Heves megyei elnökévé. Lényében egyesül a fiatalos dinamizmus a dörzsölt politikusi vénával. Pedig a küzdelmet a szó szoros értelmében az utcán kezdte. Royt – mert ez volt a mozgalmi neve – mindenki ismerte és elismerte. Vezetőnek. – „A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején az úgynevezett skinhead mozgalom volt a nemzeti radikalizmus külső megnyilvánulási formája. Ebben az egriek mind fizikai, mind szellemi tekintetben az élen jártak. Roy szerint vezetővé nem hatalmi számítás, hanem a társai bizalma és elismerése tette." - írta 2009-ben a barikad.hu.

"Holnap, a cigányság felzárkózásának esélyeiről szóló vitanapon nyilván meg tudunk beszélni minden ezzel kapcsolatos problémát" - válaszolta Sneidernek Halász János emberierőforrás-államtitkár. Szerinte amúgy a Jobbiknak eddig csak a vonulás és a kerítés jutott eszébe ötletként a cigányság problémáinak megoldására. Ezzel szemben a kormány tehetséggondozó és ösztöndíjprogramokat, földprogramot és iskolai pályázatokat indított. És még az európai romastratégiát is az Orbán-kormány vezetésével fogadták el.

Roy, aki amúgy foglalkoztat cigányokat a földjein, nem fogadta el a választ. A kormánytöbbség igen.

Bár eredetileg Scheiring Gábor nyújtotta be, helyette mégis Ertsey Katalin mondta el az LMP interpellációját, amely szerint a kormány a bajban lévő devizahiteleseket is megadóztatja a csekkadóval. "Csökkennek a reálbérek, elszabadult az infláció. A devizahitelesek egyre kevesebb pénzből törlesztenek egyre több pénzt. És a kormány most spekulánsoknak minősíti ezeket a devizahiteleseket?" - kérdezte.

"Meglehetősen álszent, hogy önök aggódnak a tranzakciós illeték miatt. Önök, akik olyan Szja-tervezetet nyújtottak be, ami már a 125 ezer forintos keresetet is 25 százalékos kulccsal sújtaná" - válaszolta Ertseynek Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár. "Ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illeték átlagos terhe 432 forint, míg a maguk terve háromgyermekes átlagkeresőknél 13 ezer forintot vonna el" - mondta. "Miért tekintené spekulánsnak a kormány a devizahiteleseket?" - kérdezte, és "virtigli antiglobalistának" nevezte Scheiring képviselőt.

Ertsey nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

amit nem közvetítünk.

"Mi lenne a megszorítás, ha ez nem az?" - tette fel a népszerű és hetente ismétlődő kérdést a szocialista Józsa István, majd a megszorítások kormányzati nevein - program, akcióterv - élcelődött. Az is érdekli, hogy a kormány szerint a nép elhiszi-e, hogy a megszorítás nem megszorítás. Ezután összeadta az elmúlt egy hónap megszorításainak az összegét. "Miért gondolja, államtitkár úr, hogy ez nem fog meglátszani a beruházásokban, hogy nem fogja sújtani a kisvállalkozásokat? Mit kíván tenni, hogy elkerüljük a versenyképesség romlását és a beruházások visszaesését?" - kérdezte. "Meddig csinálható ez, hogy mást beszél a miniszterelnök és mást tesz a gazdasági miniszter?"

"Hát azért önöknél, finoman szólva hiányzik az erkölcsi alap" ahhoz, hogy a megszorításokról kérdezősködjenek, válaszolta Józsának Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár. Például azért, mert már akkor megszorítottak, amikor a világban még nem volt válság. Ráadásul mindent a lakosságra terheltek, és még csak az eladósodást sem sikerült megakadályozniuk. Ráadásul a szocialisták programjában az ígéretekre nincsenek források, tehát azt vagy hitelből, vagy az adósság terhére akarják megvalósítani. Illetve a személyi jövedelemadó emeléséből, tehát az emberekkel akarják megfizettetni. Felszólalását a szokásos sikerpropagandával zárta a költségvetési hiányról és az államadósságról, ami most éppen 77 százalék, míg a szocialisták alatt már 81 százalék is volt.

"Elfogadja-e az államtitkári választ?" - kérdezte népies stílusban Latorczai János levezető elnök Józsát, aki nem fogadta el. A kormánytöbbség viszont igen.

"Ti nem látjátok mekkora GÁZ van?" - tegezte le a kormányt felszólalása címében a jobbikos Apáti István. A gázról volt szó, azon belül is arról a sajátos gázszolgáltatói gyakorlatról, hogy találomra bírságolnak meg félmillió forintokra gázfogyasztókat arra hivatkozva, hogy sérült a gázóra plombája. Alapvető probléma, hogy mindezt a gázszolgáltató saját szakértői állapítják meg, már azután, hogy fűrésszel szétvágták a plombát, egyben megsemmisítve az egyetlen bizonyítékot is. Azt pedig már egyáltalán nem vizsgálják, hogy amúgy bárki lopott-e gázt, önmagában a plomba sérülése miatt is kötbérre kötelezik. Ha ez nem volna elég, a gázszolgáltatók jutalmazással ösztönzik hibák találására szakértőiket.

"Magam is végigjártam ezt a kanosszát, állításait saját tapasztalataimból is megerősíthetem" - kezdte válaszát Fónagy nemzeti fejlesztési államtitkár, aki szerint korábban tényleg nem volt megfelelő a szabályozás, de azon már módosítottak. Pontosították például, hogy milyen kifogásokkal lehet az Energiahivatalhoz fordulni. A hivatal jelenleg is vizsgálja a Tigázzal kapcsolatos fogyasztói panaszokat. A korábbi panaszok 53 százalékában a fogyasztónak adott igazat. "Azt természetesen nem ígérhetem, hogy ilyen soha többé nem fordulhat elő" - mondta magáról a gázos trükközésről.

Apáti nem fogadta el a választ, szerinte igen is lehetne tenni valamit a különös gyakorlat ellen. A kormánytöbbséget viszont kielégítette a válasz.

Boszorkányüldözésre panaszkodnak a Tigáz fogyasztói című cikkünkben.

"Látszólag egy furcsa nevű hivatal ügyében, a Központi Elektronikus Nyilvántartórendszerről kérdezem, valójában szerencsétlen emberi sorsokról, hajléktalanokról lesz szó" - kezdte Lendvai Ildikó (MSZP). Szerinte ellentmond az emberiességnek az, hogy egy hajléktalan csak egy nappali ellátóhelyen vehet igénybe szolgáltatásokat, ha már regisztrálták a rendszerben. Pedig sok nappali szükségszállás nem tud minden igényt kiszolgálni. De az ellátóhelyek nem tehetnek különbséget, ha egy hajléktalant már regisztráltak egy ellátóhelyen, őt már nem szolgálhatják ki. Lendvai nem vonta kétségbe a kormány segítő szándékát, de jelezte, hogy a kitalált rendszer elhibázott. "Mit kívánnak tenni ebben a nagy hidegben, hogy a hajléktalanok ne a bürokrácia útvesztőjében bolyongjanak?" - kérdezte.

"Örülök, hogy végre önök, szocialisták is aggódnak a szegényekért" - válaszolta Lendvai Ildikónak Halász államtitkár, majd elmúltnyolcévezésbe folytatta a témát. Végül annyit azért megjegyzett, hogy nem a nyilvántartással van a baj, hanem azzal, hogy a hajléktalanokkal foglalkozók olyanokat is regisztrálnak, akiket nem szolgálnak ki.

Lendvai ugyan inteligens embernek nevezte Halászt, de válaszát nem fogadta el. A kormánytöbbség igen.

Nem telt még el egy óra az első interpelláció óta, így Zagyva György Gyulára is jutott idő. A Jobbik képviselője azt kifogásolta, hogy a lengyel hatóságok "diszkriminálták" azokat a magyarokat, akik zavarogni indultak Lengyelországba, a lengyel függetlenség napjára szervezett náci felvonulásokra. Zagyva értesülései szerint a lengyel hatóságok egy, a magyar hatóságoktól kapott lista alapján szűrték ki a "terroristagyanús" elemeket. Hogyan történhetett ez, kérdezte.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Jobbikosok akadtak fenn Varsóban

"Az ön által kérdezett esettel kapcsolatban magyar hatóságok magyar állampolgárok adatait külföldi hatóságoknak nem adták át" - felelte tömören Kontrát Károly belügyi államtitkár. Zagyva szerint ezzel le is leplezte a hazguságát, mert ő a reptéren belelesett a papírokba, amiken magyar fejléc alatt magyarul szerepeltek az adatok.

A választ nem fogadta el, a kormánytöbbség viszont igen.

Zagyva és Kontrát rövid párbajával véget is értek az interpellációk, ezzel közvetítésünk is, mert a miniszterelnöknek a héten még nem kell azonnali kérdésekre válaszolnia. Most azonnali kérdések következnek másfél órában, majd az ülésnap szünetében - fél öt körül - megválasztják a Jobbikból kilépett, így jegyzői posztját is elvesztő Lenhardt Balázs utódját. A Jobbik Z. Kárpát Dánielt jelölte új jegyzőnek. A határozathozatalok délután ötkor kezdődhetnek, a fejleményekről hamarosan megjelenő összefoglalónkban számolunk majd be.