"Meglehetősen álszent, hogy önök aggódnak a tranzakciós illeték miatt. Önök, akik olyan Szja-tervezetet nyújtottak be, ami már a 125 ezer forintos keresetet is 25 százalékos kulccsal sújtaná" - válaszolta Ertseynek Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár. "Ezzel szemben a pénzügyi tranzakciós illeték átlagos terhe 432 forint, míg a maguk terve háromgyermekes átlagkeresőknél 13 ezer forintot vonna el" - mondta. "Miért tekintené spekulánsnak a kormány a devizahiteleseket?" - kérdezte, és "virtigli antiglobalistának" nevezte Scheiring képviselőt.
Ertsey nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.
A kormánypárti képviselőknek sikerült annyira összekutyulniuk a módosító indítványaikkal a választási eljárási törvényt, hogy az le is került a napirendről, pedig már két hete el akarták volna fogadni. De így se marad munka nélkül a parlament, két, a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt is újra el kell fogadni, ahogy Matolcsy György 764 milliárdos megszorító csomagját, aminél azóta már van újabb is.
Szocialista vezérszónoklattal kezdődik a parlamenti ülés, Nyakó István beszél majd az egyoldalú szerződésszegésről. Az elempés Szabó Rebeka látnokként lép majd fel, jóslata szerint a Fidesz bukni fog, ha a földügyben az oligarchák oldalára áll. A kereszténydemokrata Pálffy István a legfőbb társadalmi értékek elleni támadást vél felfedezni valamiben, míg a jobbikos Farkas Gergely szerint a kormány pótcselekvéssel bizonyítja, hogy elvesztette kapcsolatát a fiatalokkal. A Fidesz vezérszónoka, Rogán Antal újra Bajnai Gordont választotta témájául, így nem szakad meg a nagy sorozat, a volt miniszterelnök visszatérése óta folyamatosan témája a Fidesznek.
"Mit keres fegyver egy tűzoltó kezében?" - nyitja a legkevésbé sem költői kérdéssel az interpellációkat a szocialista Harangozó Tamás. "Milyen többség akarja szőnyeg alá söpörni a cigányság problémáit?" - folytatja a jobbikos Sneider "Roy" Tamás, egykori egri szkinhedvezér. "Miért tekinti a kormány spekulánsoknak a bajban lévő devizahiteleseket?" - zárja az első ellenzéki kört az elempés Scheiring Gábor, akiről már rég hallottunk, mert az utóbbi időben tanulmányaira koncentrált.
Jegyezzük fel, hogy a heti rendes kormánypárti öninterpellációt Lakatosné Sira Magdolna mondhatja fel. Utána a szocialista Józsa István megszorításozik, a jobbikos Apáti István pedig a "ti nem látjátok mekkora GÁZ van?" kérdéssel szóviccel. Lendvai Ildikó ennél enigmatikusabban kérdezi, hogy "egy hajléktalan egy nap?". Ha jut rá idő, még a jobbikos Zagyva György Gyula is rákérdezhet, hogy miért diszkriminálnak a magyar hatóságok.
Még csak gyülekeznek a képviselők, a kezdés hivatalos iőpontjában természetesen még nyoma sincs a házelnöknek. Ott van viszont a patkó közepén Semjén Zsolt, aki a felmerült plágiumgyanú ellenére igen jókedélyűnek tűnik. Az imént még a szocialisták frakcióvezető-helyettese, Józsa István is megveregette a vállát.
de Kövér házelnök egymást követő két ülésen is majdnem időben érkezett, most például már 1 óra 2 perckor elfoglalta helyét a pulpituson. A képviselők még nem szoktak hozzá az új rendhez. Tóbiás képviselő még bőszen telefonál, Kövér házelnök pedig egy kétharmadrészt üres patkóval szemez.
Kövér házelnök bejelentette, hogy Jávor Benedek lemondott az LMP frakcióvezetéséről, Karácsony Gergely és Szabó Timea pedig a frakcióvezető-helyettességről. A frakciót ideiglenesen Mille Lajos vezeti. Most pedig Nyakó István következik.
Jávor, Karácsony és Szabó azért nem akarnak már részt venni az LMP frakciójának vezetésében, mert nem értenek egyet a párt hétvégi kongresszusának döntésével. Ott szoros szavazáson a párt küldöttei elutasították, hogy beszálljanak a Bajnai Gordon-féle Együtt 2014-be.
Ha hétvégén nem volt rá ideje, most olvassa el az erről szóló cikkeinket:
Az LMP nemet mondott Bajnaiéknak
A szocialisták vezérszónoka, Nyakó István egy Orbán-idézettel kezdett a nemzeti együttműködésről, majd átváltott a nemzet nyomorára. "Lehet, hogy idén békés lesz a karácsony, de ez csak a látszat" - mondta, majd egy érdekes gondolatkísérletre szólított fel. "Csukják be a szemüket, és képzeljék el Magyarország huszadik megyéjét. Egy akkorát, mint Bács-Kiskun megye, ahol csak éhező gyerekek élnek" - mondta. "Inkább nyissák ki a szemüket, és üljenek autóba. Nem kell sokat utazni, hogy meglássák, mi a valóság" - mondta, majd a borsodiak, békésiek, baranyaiak, somogyiak nyomoráról beszélt. "A 47 ezer forint mindenhol 47 ezer forint, és a villanyszámlát is mindenhol ki kell fizetni" - mondta.
Nyakó szerint ráadásul a 47 ezer forintos világnak is vége, a közmunkaprogramok kifutottak, így most sokan 22 ezer forintból várhatják majd "a boldogabb új évet". "Szégyen és gyalázat" - mondta a közmunkaprogramokról. Az Orbán féle társadalmi szerződés pedig szerinte nem mérhető a francia forradalom társadalmi szerződéséhez, ami arról szólt, hogy a polgárok jogaik egy részéről lemondanak az állam javára, cserébe beleszólást kapnak az állam irányításába. Orbán szerinte felmondta a társadalmi szerződést, mert nem akarja megmenteni a nyomorban élőket. "Még kér a nép, és az isten őrizzen meg bennünket, ha nem kér, hanem vesz és ragad" - mondta. És szerinte a népharagot még a választási törvénnyel sem lehet megfékezni. "Forró leheletüket a tarkójukon fogják érezni" - zárta felszólalását.
Nyakó István felszólalásában Petőfi Sándor A nép nevében című művére utalt, amikor arról beszélt, hogy még kér a nép. A teljes verset itt olvashatja el.
"Az elmúlt nyolc évben önök hazudtak reggel, délben és este" - kezdte válaszát a kormány nevében Kontrát Károly belügyi államtitkár. Szerinte a szocialisták kötelezték arra az embereket, hogy munka helyett segélyt kérjenek. Majd összehasonlított két összehasonlíthatatlan számot, hogy a szocialisták idején a szociális segély 28.500 forint volt - ez most 22 ezer forint -, míg az Orbán-kormány alatt 47 ezer forint a közmunkások bére - ez 64 ezer forint volt régebben. Megtudtuk, hogy a kormány jövőre kétszázezer embert szeretne közmunkában foglalkoztatni. Sikerekről is beszélt, amelyek tapasztalatait azokkal az önkormányzatokkal is meg akarják osztani, ahol nem sikerültek a közmunkaprogramok.
A második vezérszónok az elempés Szabó Rebeka volt. Szerinte a Fidesz a földtörvény tárgyalásakor azt állította, hogy meg kell akadályozni a nagybirtokok kialakulását. Ehhez képest szerinte a 12 nagy állami gazdaságra nem vonatkozik a birtokmaximum, és az állami földeket is ki akarják vonni a korlátozás alól. Ezzel szerinte az a cél, hogy az oligarchákat juttassák földhöz. "Ez a színjáték a földügyhöz méltatlan, de tökéletesen tükrözi mindazt, amit Orbán Viktor a választókról gondol" - mondta. Szerinte mára már nem kérdés, hogy Orbánnak nem a négyévente egyszer szavazó földművesek, hanem az oligarchák a fontosak. A frontvonal egyértelmű, szerinte Orbán haverjai - Nyerges Zsolt, Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc neve hangzott el - és a kisbirtokosok között húzódik.
A Facebook profilja szerint. Profilképén pedig Elég volt az oligarchákból! feliratú táblát tart.
A kormány nevében maga Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszolt. Szabó Rebeka felszólalása szerinte "eröltetett" volt, aminek egyetlen célja, hogy az LMP valamilyen támogatást szedjen össze vidéken. Ez szerinte nem fog menni, mert szerinte az LMP-t vidéken nem veszik komolyan. Majd a kajászói földfoglaló gazdákat ekézte, például azzal, hogy a közbirtokosság nem létező jogi fogalom. "Vegyük már azért a tényeket alapul. Azt azért látni kell, hogy Magyarország fennállásának 1100 éve alatt ez az első földtörvény, ami kimondja, hogy a földműves vehet birtokot" - mondta. Szerinte az új földtörvény nem engedi a nagybirtok kialakulását, mert csak helyben lakók juthatnak földhöz. Elhangzott még az agrárközéposztály kifejezés is, az LMP-t pedig "kuláküldözéssel" gyanúsította, mert tisztességes földműveseket támad.
A vidékfejlesztési miniszter 1998 óta a Kunszövetség elnöke.
Hogy mivel foglalkoznak? Honlapjuk szerint: A Kunszövetség célja: széleskörű kulturális tevékenység kifejtése a kun, besenyő származású emberek összefogásának elősegítése érdekében.
A kereszténydemokrata Pálffy István a katolicizmus szelleméhez közel álló apokaliptikus látomás műfajában szólalt fel. Érzése szerint összehangolt támadás indult a katolikusok, és általában a kereszténység ellen, például a kereszténydemokraták elnöke ellen is támadás indult a sajtóban, amit ő maga "tételesen" is visszautasított.
Ezután definiálta a családot, ami a házasok és az élettársak közössége is, ezért nem is szabad különbséget tenni köztük. (A félreértésre az adhat okot, hogy Magyarországon bejegyzett élettársi közösséget csak homoszexuálisok köthetnek.) Utána még szó volt arról is, hogy annak is vallania kell a keresztény értékeket, aki nem keresztény, különben még József Attilát sem értheti. "Ha Magyarország történetéből kivonnák a keresztény pártokat, tudják mi maradna? 133 nap, Rákosi és a szociálliberális kormányok" - mondta.
Pálffy István a Tanácsköztársaságra célzott.
Pálffy a felszólalása végén Horvátországgal példálózott, mert "láthattuk, hogy ünneplik nemzeti hőseik szabadon bocsátását". Szerinte mi is vagyunk olyan elkötelezettek, mint a horvátok.
A Hágában felmentett főtisztjeiket, például Ante Gotovinát.
Kereszténydemokrata felszólalásra szokás szerint kereszténydemokrata kormánytag válaszolt. Rétvári Bence (igazságügyminisztérium) szerint sem kérdéses, hogy Magyarország keresztény állam. Ahogy az sem, hogy keresztényüldözés folyik, még ha nem is úgy, mint Rómában. "Mindannyian hallottunk olyat, hogy légitársaságok nem engedik alkalmazottaiknak, hogy keresztet viseljenek a nyakukban. Vagy hogy iskolák faláról akarják eltávolítani a feszületet" - mondta. Természetesen szerinte is a kereszténység elleni támadás a Semjén Zsolttal szemben megfogalmazott plágiumvád. "De könnyű annak védekezni, akinek igaza van" - mondta, majd utalt rá, hogy az amúgy jelesre értékelt dolgozatokat bárki elolvashatja a kormány honlapján. Ezután még hosszan beszélt arról, milyen súlyos üldöztetésnek vannak kitéve a keresztények Európában. De volt még szó kuruckodó alkotmányról, amit most a labanc Schonbrun érsek védett meg.
A Jobbik vezérszónoka, Farkas Gergely a kormány múlt héten bemutatott, a fiatalokat itthonmaradásra buzdító kampányfilmjéről beszélt. Sokat mondónak nevezte a tényt, hogy a youtube-ra felrakott videó alatt letiltották a kommentelést. "Ne a fiatalokban keressék a problémát, hanem nézzenek magukba" - javasolta.
A kampányt amúgy pótcselekvésnek minősítette. Például azért, mert a kormány eddigi programjainak kilencven százalékáról senki se hallott, azok párszáz fiatalt érinthetnek csak. Példaként a fiatal gazdák vagy a fiatal vállalkozók számára kiírt pályázatokat hozta fel. "Nagyon fontos a fiataloknak a szórakozás, de torz kép azt mondani, hogy a fiatalok a bungee jumping és az aquapark között választhatnak" - mondta. A kormánynak nincs elképzelése, mondta. Végül felidézte azt a kampányfilmet, amiben a lány azzal beszéli le a munkába menésről párját, hogy minek dolgozni, ha megjött a diákhitel. "Maguk annak örülnek, hogy a fiatalok eladósítják magukat?" - kérdezte.
"A videóval kapcsolatban csodálkozva hallottam, hogy nem lehet kommentelni. Gyorsan fel is mentem a Facebookra, ahol már 117 komment van" - válaszolta Farkasnak Rétvári Bence közigazgatási államtitkár, figyelmen kívül hagyva, hogy a kritika a youtube-kommentek letiltásáról szólt. Majd arról beszélt, hogy ismer olyan fiatalt, aki még a szocialisták alatt vándorolt ki, és ugyan most már hazajönne, de közben kint családot alapított. Rétvári szerint neki szól a videó a Balatonról. A kormány pedig a lehetőségekhez képest sokat tett a fiatalokért, többet meg azért nem tehet, mert a kommunisták eladósították az országot. Pedig ha nem kéne adósságot törleszteni, akkor egy csomó pénzt lehetne szétosztani a fiatalok között. Amúgy már minden jobb, már a rezidensek sem tüntetnek.
"Lehet-e a múlt alternatíva" - tette fel önmagának a kérdést Rogán Antal, szerinte ugyanis ez volt a múlt hét nagy kérdése. Ez alatt természetesen az Együtt 2014-re gondolt, abból pedig, hogy az LMP a hétvégén nemet mondott, arra a következtetésre jutott, hogy "az ellenzék nagy része szerint a múlt nem lehet alternatíva". Ebben szerinte amúgy általában egyet is szokott érteni a kormány és az ellenzék.
Rogán szerint a múlt hét másik nagy vitája volt az is, hogy hogyan lehet megállítani a gazdasági visszaesést. Szerinte erre se megoldás az, ha visszanyúlnak 2009-hez, mert akkor volt a legnagyobb a gazdasági visszaesés. "A miniszterelnök pedig Bajnai Gordon volt" - mondta. Majd szemlézte a Magyar Hírlap ma reggeli vezércikkét, amely Bajnai Gordon megszorításairól szólt. Rogán végül addig is eljutott, hogy 2010-ben Bajnai Gordont váltották le kétharmaddal a választók. Bajnai Gordon amúgy nem reagálhat a napirend előtti felszólalásban elhangzottakra, mert a napirend előtti felszólalásra csak a kormány reagálhat, Bajnai Gordon pedig nem tagja Orbán Viktor kormányának. A kormány viszont most nem kívánt reagálni.
"A szerző, Kiss "Woodward-Bernstein" Gergely összhangba tudta hozni a modern élet megkövetelte sebességet a régi vágású nyomozómunkával" - reflektár Urbán Viktor.
így most kezdődhet a napirendi vita. Ez most eseménytelen lesz, a kormány egy törvényjavaslat rendkívüli sürgős tárgyalását sem kezdeményezte, így csupán a Jobbik és az LMP minden héten benyújtott két törvényjavaslatáról, a kommunista nyugdíjakról és a kampányfinanszírozásról szólók napirendre vételét kell elutasítania újra a kormánypártoknak. És döntenek a holnapi cigányvita időkeretéről is.
Valamit piszkálni kell a dohányboltokat államosító törvényen, legalábbis a Fidesz javaslatára napirendre vették. A törvénymódosítás általános vitáját még ma, a részletes vitát kedden tartják.
Áder János köztársasági elnök két törvényt is visszadobott a parlamentnek. Az egyik a hulladéktörvény volt, amiről a tervek szerint még ma újra döntöttek volna. Azonban a Fidesz javaslatára ezt most mégis levették a napirendről.