Százmilliárdok sorsáról dönt a parlament

"Amikor a gáz és a villamosenergia árának a csökkentéséről esett szó az elmúlt években, mindig azt hallottuk, hogy mit miért nem lehet" - kezdte napirend előtti felszólalását Rogán Antal. Például miért nem lehet olcsóbb az energia a végfogyasztónak, mint amennyiben a piacon kerül. A kötelező sikerpropaganda-kör - bankadó, adósmentés, stb - után azt mondta, hogy az energiaszektornak egyáltalán nem szabadna profitot termelnie. A vásárlóerő-paritáson alapuló statisztikákra hivatkozva azt állította, hogy az EU-ban Magyarországon a második legdrágább az áram - ez valójában azt jelenti, hogy a jövedelmünk arányában fizetünk kimagaslóan sokat az energiáért, nem nominálisan.

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Szerinte új határkő az energiapolitikában, hogy a kormány januártól 10 százalékkal csökkentette a gáz és a villamos energia árát.

Most az ülés napirendjéről döntenek, utána pedig interpellációk helyett előbb határozathozatalok következnek.

Kivételes, sürgős eljárásban tárgyalhatják, vagyis a mai beterjesztés után kedden már el is fogadhatják az "egyes törvények a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításairól" címet viselő salátatörvényt. Napirendre vették az alkotmány harmadik módosítását is, amely alapján a földtörvény és a termelőszövetkezeti törvény is kétharmados lehet.

Tehát a földtörvény és a termelőszövetkezeti törvény is hamarosan kétharmados lesz a kormánytöbbség terve szerint. A sarkalatosnak is nevezett kétharmados törvények száma nagyot szaporodott ebben a ciklusban.

Az Alaptörvény eddig 32 témakört utalt ebbe a kategóriába. Itt a lista.

83 280 aláíró kezdeményezésére az országgyűlés hétfőn úgy döntött, hogy napirendjére tűzi az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna, vagyis a szigetközi vízgazdálkodás megoldásának kérdését. A vita nyílt végű, a népi kezdeményezők megoldási javaslatokat nem csatoltak kezdeményezésükhöz.

A Lectorium Rosicrucianum, vagyis Az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolájának egyházi elismerését az Országos Választási Bizottság ejelentése szerint legalább 1577, legfeljebb 1779 aláíró kezdeményezte, ez pedig a hatályos törvények szerint elégséges ahhoz, hogy a parlamentnek kelljen dönteni a kérdésben. Az arany rózsakeresztesekről honlapjuk alapján meglepően kevés dolgot tudtunk kideríteni. Valamilyen keresztény gyülekezet lehetnek, bár furcsamód magazinjukat "Pentagramnak" hívják. Magukat a gnosztikusok, albigensek, katárok és a XVII. századi klasszikus rózsakeresztesek szellemi örököseinek nevezik.

A parlament nagy többséggel elutasította a kezdeményezést.

A klasszikus vicc szerint az agrárgazdaság helyzete jó, bővebben nem jó. Még bővebben, 235 oldalnyi terjedelemben itt olvashatja Fazekas Sándor miniszter összegzését (.pdf) A jelentést Font Sándor agrárbizottsági elnök szerint azért kell elfogadni, mert az alapján megállapítató, hogy a csökkenő támogatások ellenére 2011-ben nőtt az agrárium jövedelmezősége, ennek hatására pedig a beruházások is emelkedtek. További kedvező fejlemény a foglalkoztatás növekedése és a javuló kereskedelmi mérleg is. Aggodalomra adhat okot viszont a kivitel és a behozatal termékszerkezetének alakulása, valamint a növénytermesztés és az állattenyésztés kedvezőtlen aránya. Kérdés, hogy a pozitív tendenciák tarthatók-e.

A jelentést még az ellenzék is elfogadta.

Az új nemzeti stadion felépítéséről szóló törvény módosításával Kiemelt Jelentőségű Nemzeti Vagyonná minősítenék a még csak tervezett új stadiont. Ennek az a jelentősége, hogy a nemrégiben módosított kisajátítási törvény alapján kiemelt beruházások esetén a kormány minden különösebb hercehurca nélkül sajátíthat ki területeket.

A második világháború után Európa keleti felében nagy divatja volt a népcsoportok kollektív megbélyegzésének. Ezért telepítettek ki tízezrével magyarokat Csehszlovákiából, és ezért üldözték el Magyarországról az évszázadok óta itt élő svábokat is. A kitelepítések 1946. január 19-én kezdődtek, ezért mostantól minden január 19-én rájuk, a kitelepített vagy Szibériába elhurcolt németekre (köztük az önök tudósítójának jópár rokonára) emlékezhetünk.

Az egykori német külügyminiszter ugyan már Németországban született, de csak két évvel azután, hogy szüleit kitelepítették Budkesziről. Nem véletlenül becézték úgy, hogy Jóska.

Most az interpallációk következnek. Ma már több döntést nem hoz a parlament, a héten kivételesen kedden tartják a szavazásokat. Így kedden fogadhatják el a jövő évi költségvetést is, melynek ma csak a négy órás záróvitáját tartják.

"A kormány kinevezte a tél tábornokát" - kezdte interpellációját Varga László (MSZP) Bakondi György főkatasztrófavédő legújabb funkciójára utalva. Ezzel nincs is baja Vargának, azzal annál inkább, hogy egyelőre még nem indultak el a téli szociális programok. És annak sem örül, hogy bár az Alkotmánybíróság eltörölte a hajléktalanságot szankcionáló jogszabályokat, a kormány most az alaptörvénybe akarja foglalni az eltörölt szabályokat. Kritikus továbbá azoknak a helyzete, akiknek ugyan még van lakásuk, de a rezsit már nem tudják fizetni. Varga tudomása szerint csak rezsitartozásból nyolcvanmilliárd forintnyi halmozódott fel az országban.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Nehéz megérteni önt" - kezdte válaszát a kormány nevében Halász "elmúltnyolcév" János emberierőforrás-államtitkár, aki szerint a szocialisták az elmúltnyolcévben még annyit se tettek a hajléktalanokért, mint az Orbán-kormány, amely már gondoskodott róla, hogy senki se töltse fedél nélkül a téli éjszakákat. Idén például 8,2 milliárd forintot költöttek már a hajléktalanok ellátására. Jövőre pedig 900 millió forintot költenek az utcán élők integrálására. Az alaptörvényt pedig azért akarják módosítani, mert így életeket menthetnek meg. És még a gáz és a villamos energia árát is csökkentették.

Varga nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

A jobbik első interpellálója, Z. Kárpát Dániel a rezsistop iránt érdeklődik. "Az úgynevezet válság beköszönte óta" a szolgáltatók vegzálják és zaklatják a fogyasztókat, mondta. Szerinte Közép-Európában Magyarország vásárolja a legdrágábban a gázt. Szerinte a magas árakat a kormány bebetonozza azzal, hogy tíz százalékkal csökkenti az árakat. Szerinte a közműszolgáltatók kirabolták az országot, ezért elszámoltatást követelt.

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Mint mondta, a gáz és a villamos energia árának csökkentése nem látszólagos, valóban csökkeni fog az energia ára. Abban viszont szerinte is igaza van Z. Kárpátnak, hogy a szocialisták idején emelkedtek az energiaárak, ami rontotta a magyar családok "megélhetési képességét".

Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.

Az előbb szóló Fónagy János volt az egyetlen, aki ebben a ciklusban kimondta  aparlamentben azt a szót, hogy "pasas".

Itt lehet elolvasni a teljes akkori felszólalását.

"Elég rendezetlen pasas benyomását keltettem ott" - mondta a miniszterelnök önmagáról 2010 júliusában, az ATV-ben.

Az elempés Szél Bernadettet az érdekli, hogy mikor készül el a kormány a közmunkaprogramok érdemi felülvizsgálatával. Eddig ugyanis nem érintették "a legsúlyosabb, rendszerszintű problémákat", amikről a közmunkások naponta tájékoztatják Szélt. A képviselő szerint a szakemberek, de még az ombudsman is ugyanazokat a problémákat vetették fel. Ilyen rendszerszintű probléma a heti bérezés, és az, hogy átláthatatlanul vonnak le különböző díjakat a heti bérből. Így van olyan hét, amikor nyolcezer forintot kapnak, de van, hogy csak kétszáz forintot. Milyen változásokat tervez a kormány, kérdezte.

"Az első probléma azzal van, hogy amit az új kormány szervez, az nem közmunka, hanem közfoglalkoztatás" - kezdte válaszát Tállai András belügyi államtitkár, aki szerint a különbség az, hogy a foglalkoztatás középpontjában a munkás áll. A cél, hogy "ne érje meg otthon ülni és nem dolgozni", "értékteremtés", stb, mondta Tállai. "Magyarország legnagyobb foglalkoztatója ma a közfoglalkoztatási rendszer" - mondta még Tállai, aki érezhetően büszke volt rá, hogy 314 ezer ember kapott így "munkát". "Jelentős eredményeket tudunk felmutatni az elmúlt kettő évben" - mondta még.

Mivel Tálai egyáltalán nem válaszolt a kérdésekre, ezért Szél nem is fogadta el a válaszát. A kormánytöbbség viszont igen.

A szocialisták második interpellálóját, Tukacs Istvánt az "egészségügyi dolgozók ágazati bérfejlesztése" aggasztja. Szerinte ugyanis bérfejlesztés helyett valójában újabb pénzeket vesznek ki az egészségügyi dolgozók zsebéből. "Miért tesz különbséget a kormányzati szabályozás a folyamatosan dolgozók, illetve az állandó nappali vagy éjszakai műszakban dolgozók között" - kérdezte. Ők ugyanis elesnek a délutáni vagy az éjszakai pótléktól, ami ötven, illetve tizenöt százalékos kiesést jelent. A kormány ezt azzal indokolta, hogy az állandó nappali vagy éjszakai munka nem olyan megterhelő, mint a folyamatos munka. Tukacs szerint ez viszont alaptalan megkülönböztetés, mert van, aki ugyanazért a munkáért több pénzt kaphat. "Érdemes-e konfliktust szítani az egészségügyben dolgozók között?" - kérdezte.

"Mi nem veszünk ki pénzt az egészségügyi dolgozók zsebéből, pénzt önök, szocialisták vettek ki az emberek zsebéből" - válaszolta a kormány nevében Halász János államtitkár. De elmúltnyolcévezés mellett kivételesen érdemben is válaszolt. Szerinte a műszakpótlékokra vonatkozó szabályozás 2001 óta változatlan, tehát Tukacs kérdése megalapozatlan. Felszólalását elmúltnyolcévezéssel zárta, amivel a kormánypárti padsorokban is csak mérsékelt tapsot tudott csak kiváltani.

Tukacs szerint "az erőltetett jópofaság" nem pótolja a választ, amit ezért nem is fogadott el. A kormánytöbbség viszont elfogadta.

A jobbikos Farkas Gergely arra emlékeztette a kormányt, hogy 2009-ben elfogadták az ifjúsági nemzeti stratégiát, amely szerint kétévente kellene cselekvési stratégiákat elfogadni. Ez egyelőre csak a szocialisták kormányzása idején sikerült, Orbánék még nem fogadtak el ilyet, vagyis már idén se volt cselekvési terv. Miközben a fiatalok folyamatosan vándorolnak ki az országból, mert nem is érzékelik azt a keveset, amit a kormány eddig tett értük. Megelőlegezte, hogy a kormány eddigi cselekedeteinek a felsorolása legalább a válaszadásra rendelkezésre álló négy perc kitöltésére elég lesz. "Miként történhetet meg, hogy a kormány egy év alatt nem tudott elfogadni egy cselekvési tervet" - kérdezte.

"Az interpellációjában leírja, hogy mondhatok én bármit, nem fogja érdekelni. Pedig a választói nem ezért küldték ide" - kezdte válaszát a kormány nevében Halász János államtitkár, aki szerint igenis van cselekvési terv, csak még nem került a kormány elé. Ezután tényleg a kormány eddigi cselekvéseinek felsorolásával töltötte ki a rendelkezésére álló időt, így például megtudhattuk, hogy tartottak már konferenciát az ifjúságnak, sőt, még telefonos lelkisegély-szolgálatot is felállítottak.

Farkas nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.

Ugyan a menetrend szerint egy újabb öninterpelláció következett volna, de a kereszténydemokrata Michl József helyett az exjobbikos független, Endrésik Zsolt beszélhet a gombatermesztés nehézségeiről. Mert hiába hihetnénk, hogy minden rendben van, szerinte közel sincs így. "Hazánk európai viszonylatban is elsőrangú gombakomposzt-termelő kapacitásokkal rendelkezik" - tudtuk meg. Szerinte az a probléma, hogy Magyarországon nem különülnek el a gombakomposzt-termelők a gombatermelőktől, így a nagyhalak felfalhatják a kishalakat. Pedig a gombatermesztés nagy lehetőség lenne a foglalkoztatás javítására is, például Borsodban. "Létezik-e koncepció és van-e akarat a kormány részéről a problémák megoldására?" - kérdezte.