Emléket állítottak a grúz-magyar barátságnak Józsefváros peremén

A grúz-magyar barátság nevében folytatódott Budapesten a mára megtörni látszó átnevezési hullám: a Józsefváros és a X. kerület határához közeli Vagon tér a fővárosi közgyűlés döntése nyomán csütörtöktől a grúz főváros után a Tbiliszi tér nevet viseli.

Szentes Tamás főpolgármester-helyettes szerint ezzel új fejezet kezdődött a „két nép újkori gazdasági és diplomáciai kapcsolatában”. A kezdeményezés két éves előtörténetre tekint vissza: Tarlós István 2011 tavaszán járt a grúz fővárosban, ahol együttműködési megállapodást írt alá a helyi vezetéssel. Budapesten még ugyanebben az évben felállították egy híres 12. századi grúz költő, Sota Rusztaveli szobrát Hegyvidéken a Kútvölgyi és a Virányos út kereszteződésében.

A mostani átnevezés egyeztetésére Tarlós István idén február 16-án találkozott Zviad Chumburidze leköszönő grúz nagykövettel, akinek kérésére gyorsan összehozták az ünnepséget, mielőtt ő március 9-én hazautazik.

Szentes Tamás szerint az átnevezés a „nagy múltú, gazdag kultúrájú georgiai nemzetre emlékeztet”, amely számos párhuzamot mutat a magyar néppel, ugyanis „két hasonló történelmi múlttal és kulturális gyökerekkel rendelkező” népről van szó. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja Grúzia euroatlanti integrációs törekvéseit. Szentes Tamás a két főváros együttműködését „természetes igénynek” nevezte.

Barátság határok nélkül

A grúz nagykövet Tarlós Istvánt több alkalommal barátjaként emlegette, megjegyezve, hogy az utóbbi négy évben mindent megtettek a kapcsolatok erősítéséért. Chumburidze szerint a két nép közötti „kölcsönös barátságnak és tiszteletnek nincs határa”, ennek kifejezésére pedig Tarlós István távollétében a helyettesének adta át a főpolgármesternek szánt „baráti kitüntetést”. A gesztust a magyar fél viszonozta: Tarlós három ezüstérmét küldött a grúz nagykövetnek – az egyik a budai várat, a másik a Halászbástyát, míg a harmadik a polgármesteri hivatal épületét ábrázolja.

Az ünnepségen felszólalt Sántha Péterné (Fidesz-KDNP) VIII. kerületi alpolgármester is, aki szerint Józsefváros azért ideális helyszín a grúz-magyar barátság szimbolizálására, mert itt volt az '56-os események epicentruma, a szovjet elnyomás által jelentett „kényszerzubbony levetése” pedig „egyik nép számára sem volt egyszerű”.

A körülbelül negyven fő részvételével zajló eseményen több grúz fiatal is részt vett, az ünnepség kezdetén eljátszották a nemzet himnuszát. A megszólalók – a grúz nagykövetség kérésére – kínosan ügyeltek arra, hogy az országot a Földrajzinév-bizottság 2010. áprilisi állásfoglalásának megfelelően Georgia néven említsék, az ország lakói ugyanis a 2008-as grúz-orosz konfliktus óta különösen érzékenyek a magyar nyelvben orosz közvetítéssel meghonosodott Grúzia alak használatára.

Kényes dolog az átnevezés

A közterületek átnevezése a kormányzati ciklus első évében hatalmas lendülettel indult: ekkor lett a Moszkva térből Széll Kálmán tér, Ferihegyből Liszt Ferenc repülőtér. A Policy Solution 2011-es kutatása szerint az első átnevezési hullámot a budapesti választók rosszul fogadták. A kutatásban szereplő valamennyi átnevezést elutasította a fővárosiak többsége.

A Moszkva tér Széll Kálmán térré történt átkeresztelése bizonyult a legnépszerűtlenebb intézkedésnek: a mindössze 35 százaléknyi támogató mellett a budapestiek 62 százaléka nem értett vele egyet. A kevésbé elutasított átnevezések – Liszt Ferenc repülőtér, Elvis Presley tér, Wass Albert tér – esetében is csak a válaszadók 40 százaléka helyesli a változtatásokat.

A Moszkva tér átnevezése az orosz külügyminisztériumnál is kiverte a biztosítékot: Alekszej Szazonov, a minisztérium helyettes szóvivője szerint „legalábbis értetlenséget” váltott ki egy ilyen döntés akkor, amikor a magyar-orosz kapcsolatokat egészében véve a fejlődés jellemzi. A helyettes szóvivő úgy fogalmazott, hogy az orosz fél nem látott és nem lát a Moszkva tér elnevezésben ideológiai töltetet, az inkább más államok baráti érdeklődését testesíti meg Oroszország és Moszkva iránt.

A Főpolgármesteri Hivatal akkor azt ígérte: Budapesten még abban az évben egy másik közterületet neveznek el Moszkváról. Miután ez nem valósult meg, a főváros egy városligeti sétány Lev Tolsztojról való elnevezésével szépített, az átadáson Alekszandr Tolkacs orosz nagykövet is részt vett.

A legutóbbi jelentős visszhangot kiváltó átnevezés már a keleti nyitás jegyében történt: Kispesten Mustafa Kemal Atatürk török reformerről neveztek el egy közparkot tavaly szeptemberben. Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere az ünnepség után abban bízott, hogy a park „leginkább a békéről, barátságról és a testvérvárosi együttműködésről fog szólni”.