És akkor újra: rezsicsökkentés

Az alkotmányozó hatalom az Alaptörvénybe is belefoglalta a fenntartható fejlődést, ideje volt tehát, hogy az országgyűlés is határozatot hozzon a fenntartható fejlődés nemzeti keretstratégiájáról. Ennek részeként elfogadnak egy 56 oldalas dokumentumot, „A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepcióját”, és határoz arról, hogy amit abban leírnak, azt figyelembe is veszik és érvényre is juttatják.

Az érvényre juttatás érdekében felkérik a kormányt, hogy hozzon létre egy államtitkárokból álló testületet a döntések koordinálására. És dolgozzon ki „a fenntartható fejlődést mérő mutatókészletet”, majd rendszeresen állapítsa meg és számítsa ki a készletbe tartozó mutatókat.

A téma iránt elkötelezettek itt érhetik el a koncepciót. Hétfőn a határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványokról döntenek.

A fideszes Bartos Mónika javaslatára megteremtenék annak a lehetőségét, hogy töröljék a szikes láp vagy tó környezetvédelmi besorolást azokról az ingatlanokról, melyek valójában sem nem tavak, sem nem szikes lápok. Továbbá lehetőséget adnának az illetékes miniszternek, hogy rendeletben szabályozzak a barlangok ügyét.

Az elempés Szél Bernadett ez utóbbi módosítást teljes egészében kivetette volna a törvényjavaslatból, a szikes lápok és tavak esetén pedig a környezetvédelmi igazgatási hatóság helyett a területért felelős nemzeti park véleményéhez kötötte volna a környezetvédelmi oltalom feloldását, de javaslata a környezetvédelmi bizottságban még egyharmados támogatást sem kapott. Tehát nemcsak a kormánypárti oldalon vannak olyanok, akiket aggaszt a jelenleg szikes lápnak vagy tónak minősített területet birtoklók tulajdoni jogának korlátozása.

Mivel a bizottság egy módosító indítványt sem támogatott, hétfőn akár magát a törvényt is elfogadhatják.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter törvényjavaslata a földtörvény tavaly decemberi módosításakor elrontott vagy hiányos rendelkezéseket pontosítja - például most rendezik törvényi szinten a zártkertek ügyét és rendezik ezek regisztrációjának díjmentességét.

Parlamenti tudósításaink kezdete óta talán először viccen kívül ajánlhatjuk minden érintettnek, hogy a részletekről magából a törvényjavaslatból tájékozódjon. A törvényjavaslatok indoklása általában elég felületes, a megértést ritkán segítő szöveg, Fazekas munkatársai viszont most komolyan vették a dolgukat, így akit érdekel, a 12. oldalon kezdődő általános és részletes indoklásból mindent megérthet.

Hétfőn a javaslat módosító indítványairól döntenek.

Az alkotmánymódosítás és a rezsicsökkentés kavalkádjában lényegében elsikkadt a figyelem a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett első új törvényjavaslaton. A tervezetet múlt pénteken, március 8-án nyújtották be a parlamentnek, március 11-én szinte észrevétlenül lezavarták az általános, majd másnap a részletes vitáját is, most hétfőn már a módosítóiról szavaznak.

Holott a törvényjavaslat több szempontból is igen fontos. Noha még csak március közepe van, ezzel már harmadszor fogják módosítani a tavaly előbb júniusban elfogadni tervezett, majd az év utolsó heteiben, három októberi megszorítócsomag után összerakott idei költségvetést. A törvénymódosítás ezúttal nemcsak technikai jellegű lesz, mint az idei előző kettő volt (azokra az E.On-cégek vásárlásával kapcsolatos állami garanciák miatt volt szükség). Összesen húsz paragrafussal írják át a most hatályos költségvetést, a változtatások a bevételi és kiadási főösszeget is érintik, és megváltoztatják a deficit tervezett értékét is.

A törvényjavaslat szerint a központi költségvetésnek idén 15 323,816 milliárd forint lesz a bevétele, nagyjából 10 milliárddal több a most hatályosnál. A kiadások 16 195,15 milliárd forintra nőnek az eredetileg előirányzott 16 155,65 milliárdról. Így a deficitet nagyjából 30 milliárddal 871,334 milliárdra növeli Varga Mihály törvényjavaslata a mostani 814,835 milliárdos szintről. Ez GDP-arányosan nagyjából 0,1 százalékos eltérést jelent – az eredeti költségvetés 2,7 százalékos hiánycéllal alkották meg. A részletekről bővebben itt olvashat>>

A valóságban „a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről” címet viselő törvény lényege már a címéből is kiolvasható. Az államosított kórházak, azaz 18000 dolgozójuk bérezése és az intézmények fenntartása is a központi költségvetés része lesz. A javaslat szerint a kórházak március 31-i hatállyal kerülnek a központi költségvetési szerv kezelésébe. Hogy melyik fekvőbeteg-szakellátó melyik állami kórház kezelésébe kerül, azt a törvény mellékletéből tudhatják meg.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter álma a „Jó Állam”, amit ő így is hív, két nagy kezdőbetűvel. A Jó Államban egyszerű az ügyintézés, erre alkották meg a Magyary Egyszerűsítési Programot, melynek legújabb fejezeteként a szociális igazgatásról, eljárásról és a gyermekvédelemről szóló szabályokat egyszerűsítik. Akit ennél bővebben érdekel a téma, itt olvashatja a tervezetet

Hogy a parlament mégsem csak egy gumibélyegző, hogy az amerikai politológiai szakterminológiából vegyünk kölcsön egy kifejezést a kormánypárti frakció olajozott gépezetére, azt jól mutatja, hogy ezt a törvényt már két hete el kellett volna fogadni.

Hogy a kőolaj és a kőolajtermékek mennyire közel állnak a kormány szívéhez, azt jelzi, hogy a törvénynek még preambuluma is van. Ez most a szokásosnál szárazabbra sikerült, csak azt tudjuk meg belőle, hgoy uniós jogkövetelményekre figyelemmel van szükség Magyarország folyamatos és biztonságos energiaellátásának újraszabályozására.

Hogy egyből a közepébe vágjunk, megmondjuk, mennyi kőolajt és kőolajterméket kell biztonságilag felhalmozni: A=[a x 0,96 + (b+c+d+e+f) x 1,2] x 0,9, ahol a, b, c, d, e és f a kőolajból és kőolajtermékekből korábban felhalmozott készleteket jelöli, tonnában.

Az a múlt héten már kiderült, hogy a kormány szerint az alaptörvény módosításánál a rezsicsökkentés aktuálisabb téma. Hétfőn azt is megtudjuk, hogy a hókatasztrófát is tromfolja-e.

Bár a múlt héten már két törvényt is hoztak az ügyben, mindkettő egy első fokú bírósági ítéletre reagált. Az egyikben kimondták, hogy az energiaszolgáltatók nem számíthatják bele a szolgáltatás árába a rendszerhasználati díjat, a másikkal pedig létrehozták a közmű- és energiahivatalt. Most pedig megszavazzák, hogy a lakossági közműszolgáltatás "nem irányulhat haszonszerzésre".

A javaslat többi pontja ehhez képest már-már lényegtelen, bár az áramszolgáltatók biztos megérzik majd, hogy a törvény szerint az elosztóhálózatok üzemeltetői elosztási díjon felül semmilyen ellenszolgáltatást nem számíthatnak fel a közvilágításért. A négyemeletesnél magasabb – liftes – társasházakban pedig akkor is biztosítaniuk kell a szolgáltatást, ha amúgy a társasház tartozásai miatt elzárnák az áramot.

A javaslat alapján a szolgáltatók, akik nem szerezhetnek hasznot a lakossági szolgáltatásból, kötelesek lesznek új irodákat is fenntartani. Minden ötezer főt meghaladó lakosságú településen panaszfelvételi irodát kell nyitniuk.

„A jövedelmek felhasználásának szabadsága [...] egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről” – írja törvénytervezete preambulumában Németh Szilárd István csepeli polgármester. Ennek érdekében el kell érni, hogy bizonyos dolgok megszerzését „ne korlátozza” ezeknek a dolgoknak „a kifizethetetlenül magas költsége”. A bizonyos dolgok helyére Németh a közszolgáltatásokat helyettesítette be, de próbálják ki mással is, rendkívül szórakoztató játék.

Németh ugyan a preambulumban rámutat, hogy az energiaszolgáltatások piacán a valódi verseny hiánya korlátozza a fogyasztót az olcsóbb szolgáltatás választásában. De megoldásként nem a piacnyitás, hanem az állami árszabályozás jutott az eszébe.

Maga a javaslat csak szó szerintivé teszi a kormány tízszázalékos rezsicsökkentési ígéretét, vagyis előírja a szolgáltatóknak, hogy idén a decemberi gázszámlában használt díjtételek legfeljebb 90 százalékát számlázhatják ki. A javaslat visszamenőleges hatályú, azaz a különbözetet a már befizetett számlák után vissza kell téríteniük a szolgáltatóknak.

Ha a szolgáltatók nem csökkentik az áraikat, a törvény alapján az a közszolgáltatási, közüzemi vagy egyetemes szolgáltatási szerződésük megszegésének minősülne.

Új elem a víz- és szemétdíj tíz százalékos csökkentése. A 2013 júliusától bevezetendő díjcsökkentés alapja a 2013. január 31-ig alkalmazott szemétdíj. Ezeket a szolgáltatásokat jellemzően önkormányzati tulajdonú cégek nyújtják, ez magyarázza, hogy ezek esetében miért nem a 2012 decemberi, hanem a már jelentősen megemelt 2013 januári árak adják a rezsicsökkentés alapját.