Parlamenti tudósítónk a folyosón egy kormánypárti képviselővel beszélgetett, aki az ellenzéki oldalon zajló szövetségkeresési bohózatról azt mondta, a végén majd Gyurcsány megerősödik, és megzsarolja a szocialistákat, hogy kapjanak helyeket. Állítólag sok olyan körzet van, ahol a DK erősebb, mint az MSZP.
A vak komondoros Balogh József és az exjobbikos társát leköpő Zagyva György Gyula mentelmi jogát is kiadhatják. A nőalázó Illés Zoltán nem kapott büntetést, de vajon bocsánatot kér-e nyilvánosan? Az ülésteremből az LMP-s Szél Bernadett, az állatkertből annak lakói kommentálják az ülést.
"Ön a nyáron interjút adott a Magyar Nemzetnek a felsőoktatás új tervezetéről. Ott azt mondta: közösségi főiskolákra azok jelenkezhetnének, akiknek tudásuk bizonytalanabb annál, hogy egyetembre menjenek, de elég szorgalmasak ahhoz, hogy továbbtanujanak." Hiller elmondta: "Ez szakmailag téves, emberileg sértő. Aki óvonő vagy falugazda az eleve gyengéb képességű eszerint. Nem úgy van, hogy aki nagy emberekkel foglalkozik az nagyonokos, aki gyermekekkel, az kevésbé. Megköveti-e az óvópedagógusokat a szerencsétlen kijelentés miatt."
Klinghammer megkövette azokat, akiket megsértett. Hiller elfogadta a választ, mondván, ha valaki hibát vét, és elismeri, az tisztességes dolog. "Hogy ezt a hibát belátta és a nyilatkozat suta voltát elismerte és elnézést kér, az helyes és tiszteletre méltó. De az óvópedagógusképzés a magyar oktatási rendszer legjobban működő része. Ami jó és elismerésre méltó, azt kár bántani, ahogy az óvópedagógusokat is kár volt."
Mi lepődtünk meg a legjobban: egy szurikáta előbújt, amikor Illés Zoltán beszélt. A nemét sajnos nem tudtuk megállapítani.
Amikor százféle program működik, de az alapvető problémákra, rendszer szintű torzulásokra nincs megoldás, akkor csak szépségtapaszokról beszélhetünk. Ezt tette Szócska is. Ezek ugyanis nem oldják meg rendszerszinten a problémát, miközben a számok egyértelműen tükrözik a folyamatosan romló helyzetet: a betöltetlen praxisok száma közel másfélszeresére nőtt 2010 óta, ráadásul a háziorvosok harmada már most nyugdíjas korú, másik harmada pedig 5 éven belül szintén azzá válik. Az utánpótlás helyzete is egyre kritikusabb, legalább negyedmillióan élnek olyan településen, ahol nincsen háziorvos.
Az aláírások szépen gyűltek (egy hangfelvétel szerint száz forint darabja), de lesz-e ebből választási győzelem?
Kik Magyarország rejtett erõforrásai, kérdezi a jobbikos Mirkóczki Ádám a kormányfőt. Ő nincs itt, helyette Semjén Zsolt nemzetpolitikárét felelős miniszterelnök-helyettes válaszolna, de a jobbikos képviselő inkább Orbán Viktortól szeretne választ, úgyhogy ugrunk tovább.
"Sorozatot készíteni rendkívül jövedelmező dolog" – mondta Pörzse Sándor. A közszolgálati tévénél futott Marslakók sorozat kapcsán legfeljebb azon lepődött meg a televíziózásból jött képviselő, hogy a lehetőséget a Heti Hetesből érkezett Jáksó László kapta meg, "aki a nézettségi minimumot sem tudta teljesíteni". Mégis 85 milliót kapott Jáksó cége kártérítésként. "Hogy kaphatta ezt azért, mert kiderült, hogy alkalmatlan?" – kérdezte Pörzse.
A közösségi főiskolák kormányzati koncepciója szerintünk nem minőségjavítás, hanem rontás, nem fejlesztés, hanem leépítés. Nem más, mint az „agyelszívás" betonba öntése. Ne butítsák le a vidéki felsőoktatást, nem kellenek olyan „közösségi főiskolák”, ahol - idézem Klinghammer államtitkár urat - „a nem túl okosak, de szorgalmasak” tanulhatnak néhány szakon csupán. Legyen stratégiai cél a vidékfejlesztés a főiskolák megerősítésével!
Halász János államtitkár szerint a kormányzat nem asszisztál semmilyen rossz ízű pénzkifizetéshez. A médiatartalom-szolgáltatás ugyanis független az államtól és a kormánytól, így nem is tudnak beavatkozni ezekbe a folyamatokba. Az ilyen műsorok gyártatása és kifizetése az MTVA dolga. Halász János viszont szívesen beszélne az artfilmek digitalizációjáról és felszólítja Pörzsét, hogy ne vizionáljon itt semmiféle magánéleti csavarokat Jáksó Lászlóval és Habony Árpáddal kapcsolatban. Pörzse erre azt mondja: szívesen meghallgatja majd máskor az artfilmek helyzetérről szóló beszámolót, de ettől függetlenül továbbra is kíváncsi arra, hogy miért és hova szórnak el 85 milliót? Halász szerint a Jobbik kérdése erősen félrement, elfogadták őt válaszadónak, de nem tudták, hogy nem ők az illetékesek ebben.
Az LMP-s képviselő egy pólót húzott az ingére, melyen az atlatszo.hu oknyomozó portál logója látható.
Egy 2007-es törvény szerintaz orzsággyűlés gazdasági és informatikai bizottsága választja ki, ki jogosult kötvény kibocsátására, válaszolja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Egy korabeli határozat tartalmazza a bírálati szempontokat, ezek pedig nyilvánosak. Offshore-cégnek azt tekintik, amelynek nem ismert a tulajdonosi háttere. Csak olyan cégeknek adnak bevándorlási lehetőséget, amelyek felfedik tulajdonosi hátterüket. Ezek cégek pedig pénzt hoznak, nem visznek. "Az a nemzeti érdek, hogy pénz jöjjön be az országba, és ha ezek a cégek felfedik hátterüket, azzal nincsen semmi gond" - ismétli meg Semjén az elégedetlen Vágó visszakérdezésére, akit az atlatszo.hu szóvivőjének nevez.
Vágó Gábor LMP-től Orbánhoz intézte volna kérdését, de a kormányfő nem ért rá, így Semjén Zsolt válaszolt a letelepedési államkötvények forgalmazásával kapcsolatos kérdésről.
Vágó az Átlátszó.hu-ra hivatkozva idézte fel, hogy a magyar állam a letelepedési magyar államkötvények forgalmazását több, off shore céggel szerződést kötve. "A Hungarian State Special Debt Fund a Kajmán-szigetekről az egyik. Tulajdonosa Lian Wang elismerte, hogy a vállalkozás off shore. Ráadásul a cég ben érintettek egyike Hajdú Bét egyik vezetője volt.
A pampanyulakat jobban érdekelte a kaja, mint az, hogy odavánszorogjanak a laptophoz és legalább egy pillantást vessenek a szocialista Hiller Istvánra.
Vágó Gábor komolyan gondolja, hogy nyitottá teszi a parlamentet a köz előtt. Épp az átlátszó.hu tényfeltáró cikkét tolmácsolja Semjén Zsoltnak, megbízott válaszolónak. Vajon miért offshore-ozik Rogán a Hajdú-Bét volt potentátjával? Semjén elvileg a nemzetpolitikáért felelős, de látszólag nem izgatja fel ez a téma, nem is nagyon érti, miért baj az, hogy az állam kiszervezi az államkötvényüzletet egy offshore cégnek. Pedig egyszerű: az az adó, amit itt ne fizetnek meg, hiányzik a kasszából.
"Gátlástalanul félrevezetik a külföldi szolgáltatók a magyar fogyasztókat?" címen tette fel azonall ikérdését Borbély Lénárd. "A rezsicsökkentés célja az irreális költség mérséklése" – mondta Borbély. A kormánypárti képviselő szerint a privatizáció során multikhoz került közszolgáltatók a valós fogyasztás többszörösét fizettetik ki a fogyasztókkal, és ki akarják cselezni a polgári kormány által meghatározott rezsicsökkentési kötelezettséget. Példaként Borbély több túlszámlázást említett. "Mikor fog véget vetni a kormány a multinacionális cégek megtévesztési gyakorlatának?"
Elsődleges kormányzati cél a lakosság terheinek csökkentése, válaszolja Fónagy János államtitkár. Több intézmény figyeli a magyar fogyasztók helyzetét. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság legutóbbi vizsgálatai azt mutatják, hogy a közüzemi szolgáltatók sok esetben félreérthető tájékoztatást nyújtanak. Erről több mint 3 ezer panasz érkezett. Emiatt 2012-ben 163 millió forint bírságot szabtak ki, idén pedig több mint 200 milliót. Borbály Lénárd szerint a rezsicsökkentést 2,5 millióan támogatták, ezért is fontos a fogyasztók védelme. Az új közszolgáltatási törvény talán hosszabb távra megoldást jelent erre. Fónagy azt mondja: a cél nem a bíerságok kiszabása és behajtása, hanem olyan jogszabáyl megalkotása, amely fogyasztó szempontú szabályozást hoz létre.
„Nekem nincs bajom az öninterpellációval, de ezt otthon a négy fal között csinálják!” – hangzott az évadnyitó ülésen Ertsey Katalin frakciótársamtól. És tényleg, az interpelláció intézményének megcsúfolása kormánytól és kormányzó frakciótól függetlenül annyira méltatlan, hogy az embernek ilyenkor mindig leesik az álla. Azonnali kérdések közben öninterpellációs hangulat alakult ki most is, amikor Borbély Lénárd fideszes képviselő megsimogatta és a rezsicsökkentést gátló gonosz erők elleni fellépésre buzdította kenyéradó kormányát.
"Rendkívül kreatívak önök a devizahiteleseket segítő program kidolgozásában" – kezdte Simon Gábor. Az MSZP-s képviselő szerint a kormány taktikai lépést tesz csak, kampányra jó, de nem vezet megoldáshoz. "De ha a megoldást csinálják, azzal sem járunk jobban" – jegyezte meg a képviselő az ócsai kísérletről. A szociális lakópark 540 ezer forintos négyzetméterenkénti áron épült, mondta Simon. "Önök szerint ez a megoldás a devizahitelesek problémájára?" kérdezte Simon eredetileg a nemzetgazdasági minisztertől, aki helyett Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszolt.
Több mint 350 ezer hiteladós jutott valamilyen segítséghez az elmúlt időszakban, válaszolja Cséfalvay államtitkár. 170 ezren végtörlesztettek, átlagosan 5 millió forintot. A másik 170 ezer emberen az árfolyamgát segít, amivel 16,5 milliárd forintot takarítottak meg. Az adósok így egyenként év végéig 120-140 ezer forintot takaríthatnak meg. A bank hitelezett az adósoknak, köztük van egy viszony. Az állam szerepe korlátozott, tárja szét kezét Cséfalvay. Milyen megoldás az, hogy most bedobják a gyeplőt az adósok és a bankok közé, vág vissza Simon Gábor. Miért és miről tárgyaltak amúgy mostanában a bankokkal és ki a felelős a méregdrága Ócsáért, ahová a nyolcvan házból negyvenbe sikerült lakót találni. Cséfalvay azt mondja erre: a kormány azt teheti, hogy kiszámítható és alacsony legyen a törlesztőrészlet, erről tárgyaltak a bankokkal.
Mert hogy a csepeli boltja bezárt, nincs már kint a dohányboltot jelző cégér sem. Mintha ez még nem lenne elég szegény Palcsónak, Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója akciózott ma táblákkal az elhagyott trafik előtt.
Mirkóczki Ádám cigányozott egy sort, felidézve Olaszliszkát, a Kozma gyilkosságot, Szita Bence halálát, "a pécsi pszichológusnő" meggyilkolását, végül a cibakházi katolikus esperes halálát. "Az elkövető V. Renátó volt, az eltérő kultúra itt is letette névjegyét a bűncseleklmények képzeletbeli asztalára" – mondta a jobbikos képviselő. "A választóknak mindegy, mennyi rendőrt avatnak, ha kell, legyen tízszer ennyi. Arra az egyszerű kérdésre válaszoljon államtitkár úr, hogy mi nincs Magyarországon 1202 napja?"
A kormányprogramban azt ígérték, hogy helyreállítják a közbiztonságot. Nem azt, hogy egyetlen bűncselekményt sem követnek el, legfeljebb azt, hogy a rendőrség felderíti ezeket és elfogja az elkövetőket, válaszolja Kontrát Károly belügyi államtitkár. 3200 polgármestert kérdezett meg a Belügyminisztérium, eszerint a rendőrség tevékenységét közel 70 százaléka jónak ítélte, a települések közbiztonságát pedig 55 százaléka minősítette jónak. Ahol nem volt jó a megítélés, oda nagyobb rendőri erőket vezényeltek. Mirkóczki Ádám szerint Tarnazsadány polgármesterét biztos elfelejtették megkérdezni. Mirkóczki most elárulja a megfejtést: 1202 nappal ezelőtt ígérte a kormány, hogy két hét alatt rendet tesz az országban. Kontrát ettől függetlenül kitart amellett, hogy jelentősen javult a közbiztonság.
A sport a nevelés legfontosabb eszköze – mondta Gaál Gergely. A képviselő szerint "az ülő életmód idején" különösen fontos a heti öt testnevelési óra, ami az 1., 5. és 9. osztályosok esetlben került bele az órarendekbe. "Most 50 ezerrel többen fociznak, tízezerrel többen kézilabdáznak, mint korábban" – sorolta a sikereket a kormánypárti képviselő. "Hogyan igyekszik a kormány a gyerekek körében népszerűsíteni a sport fontosságát és mennyiben lett ez része a gyermekek mindennapjainak?" – tette fel konfrontálódó kérdését a képviselő.
A Jobbik megint cigányozik ahogy a száján kifér, a megoldáshoz közelebb nem kerülnek, pedig lenne út előre: közösségi rendőrség kell és rendes munka mindenkinek – attól nem lesz jobb, hogy az állam nem bízik az állampolgáraiban.
Nemcsak a kormánynak, hanem számomra személyesen apaként is fontos, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel, válaszolja Simicskó István, majd gyorsen átismétli a mindennapos testnevelés lényegét. Gaal Gergely örömmel hallotta ezt a választ és ezt még egy kicsit cizellálja.
Ertsey Katalin a 70 ezer forintos nettó fizetések emeléséről érdeklődik. Ilyen bért az óvódák dolgozók kapnak. "Megalázó bérért embertelen munkát végeznek, mégis otthon gyártott eszközökkel egészítik ki az alulfinanszírozott intézmény játékkészletét. Kezüket tördelve választanak, hogy melyik számlájukat fizessék be. Az idősgondozásban és más gondoskodó szakmában is így vannak a kollegák." – mondta az LMP politikusa, aki azt kérdezte, "hogyan állnak a béremelési tárgyalások?" "Éhbérért nem lehet ezt a munkát végezni, idővel ezek az emberek lábukkal fognak szavazni és öt-hatszoros bérért Nyugaton fogják végezni munkájukat."
Megértjük, hogy az évtizedek óta rendezetlen bérek miatt elégedetlenek a szociális szférában dolgozók, és tisztában vagyunk azzal, hogy mennyire fontos feladatot látnak el ezek az emberek, olvassa fel Klinghammer Balog Zoltán válaszát. "Tárgyalások folynak a bérrendezés lehetőségéről", de hazánkat újból adósságba taszító kiadásokat a kormány nem vállal. Ha a gazdasági helyzet lehetőség ad rá, akkor lesz béremelés.
Ertsey Katalin gyorsan lefordítja a választ: megbecsülik a bölcsődei dolgozókat, de 2014-ben sem lesz béremelés, azaz immáron hatodik éve. "Amint tudomásom lesz arról, hogy állnak a tárgyalások, tájékoztatni fogom Önt" - válaszolja elhaló hangon Klinghammer.
"Hatályos-e a Fidesz alaptörvénye Ózdon?" – kérdezi Nyakó István. "Három hete a sebészeti osztály működése vált kérdésessé, most az altatóorvosok mentek el, nyolcból ketten maradtak – mondta Nyakó. "Sok helyen már most a határon túli orvosok tartják életben a kórházakat" – mondta a szocialista politikus. "Mi várható Kelet-Magyarországon, mi lesz a sorsuk a kis kórházaknak?"
Ertsey Kata itt is kiáll a bölcsődei dolgozókért és az egész szociális szféráért, meglepő módon Klinghammert szánták neki válaszadóul, aki beszámol arról, hogy folyamatosan egyeztetnek az ügy érdekében, de nincs fedezet. De fogadjuk el ezt az elfogadhatatlan választ. Úgy látom, az ország kvótavagyonának elpazarlását firtató azonnali kérdésem nem fér bele a mai keretbe, mert hamarosan áttérünk a kérdésekre, ahol viszont a Pető Intézettel kapcsolatban lesz megszólalásom. Mindenkit üdvözlök innen a jéghideg ülésteremből, ahol a kupolában elhúzzák a függönyöket, de minden létező villanyt felkapcsolnak. Ez is rezsicsökkentés talán? Viszlát!
Ami Ózdon történt, egyperces ünneplésnél többet igényel: a kórház költségvetési intézmény lett, az ott dolgozók pedig közalkalmazottak, akik megkapják a bérüket, válaszolja Szócska Miklós államtitkár. A béremelés és a Markusovszky-ösztöndíj biztosítja, hogy az itt dolgozóknak megéri a kórházban maradni. Nyakó István szerint lasaan felfeslenek a közszolgáltatások ezeken a környékeken és lassan az ország középpontja felé is elterjednek. Egy vizsgálatot idéz, hogy az egészségügyben végrehajtott változások eredményét a betegek nem érzik. Szócska erre azt mondja: Ózdon struktúrafejlesztési program is indul, így az ott élők hamarosan érzékelni fogják, hogy javul az ellátás. Az államtitkár még megjegyzi: akkor tudták csak átvenni a kórházat, amikor szabadlábra került egy aláíróképes ember, szóval ez nem volt egy könnyű menet.