Élje át újra a vidámpark utolsó vasárnapjának utolsó óráit!

Ezt a kellemetlenül fülbemászó videoklipet a Budapesti Vidámparkban forgatták le Kefírék valamikor az ezredforduló környékén. Néhány sora épp aktuális, bár már hiába énekeljük ezt a dalt a céllövöldének, nem fog ugyanott ránk várni jövő nyáron:

Nélküled nem jó, kérlek várj
Nélküled lassan múlt el a nyár
Nem kell várnod többé rám
Ha jó leszek, ugye mindig itt leszel.

(Azt egyébként tudták a kedves olvasók, hogy Szamóca 2005-ben új együttest alapított Re-Tech néven?)

hol lakik a nevetés: a dodzsemben.

Vajon melyik a leghányatósabb szerkezet? Ez?

Nemrég értünk haza egy 2 és egy 5 évessel. Nosztalgikus hangulatban voltunk, hisz minden május 1-i felvonulás levezetése volt egy kis vidámparkozás. :) Sajnos az elmúlt 25-30 évben nem sok minden változott, igazi retro hangulat, mégis sajnálom, hogy bezár. Mindenhol rengeteget kellett várni, már fél 11-kor kígyózó sorok voltak és ez a nap folyamán csak rosszabb lett (női vécé délelőtt még egész oké volt, délutánra hosszú várakozás és úgy tűnik, elfogyott a víz is). Viszont mindenki türelmesen kivárta a sorát, nem volt tolakodás, nyavalygás.

Valóban, a játékok egy része nem működik (elromlott, leszakadt), sok az üresjárat (hullámvasúton minden második ülésre tilos volt ülni), ebből is adódtak a hosszú sorok. Az elmúlt években még próbálták fenntartani a látszatot, ma már egyértelmű volt, hogy holnapig tartson ki a kóceráj, aztán úgyis minden mindegy már... Az csak hab volt a tortán, hogy a kislányom épp 90 cm és első körben nem kapott karszalagot, majd második körben némi rábeszéléssel sikerült venni neki egyet. Miért ne mehetne be mondjuk a Tükörlabirintusba??? Nyilván a Hullámvasútra nem fogok vele felülni. De ez már csak egy apró liezon, hisz holnaptól mindez már csak emlék

– összegzett Hana.

Fotó: Huszti István

A bohócok már hazamentek, nem készül több luficica, lufikutya:(

Update: mégis maradt még egy lufis bohóc, csak átköltözött a barlangvasúttól az egyik hánytató játékhoz.

Idén májusban többen sokkot kaptak és az életükért imádkoztak (legalábbis a hazai bulvársajtó szerint), amikor a Flying Circus nevű szerkezet egy műszaki hiba miatt leállt, és a látogatók 5 percen keresztül fejjel lefelé lógtak az üléseikből, 20 méteres magasságban.

Szerencsére nem sérült meg senki, pedig járhattak volna rosszabbul is. Üzbegisztánban egy hasonló horrorpörgettyűből kiesett az egyik vendég, amikor az ülések elérték a maximális magasságot.

Lassan, de érezhetően apad a tömeg, a hullámvasútnál pl. csak 70 fős már a kinti sor.

Fotó: Huszti István

Pontban 19:00-kor bezárt a pénztár, lehúzták a sárga redőnyt. Az utolsó vasárnap utolsó látogatói 18:55-kor érkeztek, egy anya a kislányával. Bemondták, hogy az utolsó óra kezdődik.

Fotó: Huszti István

Vagy ez lenne a leghányatósabb?

Összességében sajnos a praktikum legyőzte a nosztalgiát, mert ezért a nem túl acélos élményért még 5 rugót el is kérnek. Ja, és bent is van pár játék, mint pl. a rettenetesen gagyi Túlvilág kapuja és UV Magic Panoptikum, amiért külön fizetni kell. A Túlvilág kapujában egy dolog volt félelmetes, amikor a sötét alagútban gurulva, ahol semmi se történik, eszembe jutott, hogy ezért sorban álltam 30 percet, és fizettem érte 300 forintot az ötezren felül

– csóválta a fejét egy szombaton vidámparkozó kollégánk.

Fotó: Huszti István

Bombanők a körhintán, fiatal pár a szovjet űrhajóban, lódenkabátos tisztviselők a polipkarú halálsergőn: a gulyáskommunizmus évtizedeiben nemcsak a gyerekek, a gyereklelkű felnőttek is élvezték a Budapesti Vidámpark játékait. Klikkeljen, csodás Fortepan-képválogatást láthat!

7

Csúcsszuper szovjet űrhajókkal repültünk új kalandok felé - Klikkeljen, retrógaléria nyílik!Galéria: Régen minden jobb volt, főleg a vidámpark

Egy csapat huszonéves srác bevásárolt pukibombából az ajándékboltban, és gyorsan ki is próbálták új szerzeményeiket. Most fintorogva távoznak az emberek.

Van aki először próbálja ki életében a céllövödét, de a Vidámparkban többé nem fog tudni szerencsét próbálni.

Most már egyfolytában nyikorog a kijáratnál a forgókorlát, egyértelműen megindult a hazavándorlás.

Az utolsó sikolyok

Fotó: Huszti István

Sajnos ennek már vége / Mi búcsúzunk tényleg / Bezárják a kapukat / Azt' mehetünk a Margitszigetre nézni a szökőkutat.

Még mindig minimum 50-en állnak sorba a hullámvasútnál. Aki csak most jut fel, magára van utalva, ha emléket akar, mert az a bódé már bezárt, ahol 600 forintért meg lehetett venni a hullámvasút tetején készült sikítós fotót.

Aki nem jutott fel a hullámvasútra, máshol sikítozott

Fotó: Huszti István

1942-ben Bárdos Lajos és családja is elment a Budapesti Vidámparkba, derül ki Bárdos Gábor archív családi videójából:

A polipnál most jelentették be, hogy a ma esti utolsó előtti menet következik. A hullámvasútnál szóltak, hogy újak már ne álljanak be a sorba.

Fotó: Huszti István

Elindult a polip utolsó menete. A bemondó elbúcsúzik a vidámpark személyzete nevében. Remeg a hangja, bevallja, hogy sír. A hullámvasútra is most engedték fel az utolsó csoportot.

Hirtelen elhallgatott a diszkózene. A zárást trombitadallam jelzi a hangszórókból. Egyébként nagy csönd, még egy utolsót sikítottak a hullámvasút utolsó menetén. Aztán minden elhallgat, csak a nagy csönd marad.