26 választási csalásos ügyben nyomoz a rendőrség

• Az MSZP csütörtökön tartott sajtótájékoztatót arról, hogy tíz törpepárt 8-10 ezer hamis ajánlása jutott el hozzájuk, ami nagyon kiterjedt választási csalásra utal.
• Hétfőn Marek Bertram, a MOST Mozgalom aktivistája tett feljelentést a rendőrségen: állítása szerint látta, ahogy halomban álltak a másolásra váró ajánlóívek a Magyarországi Cigány Párt irodájában.
• Szerdán az ő volt főnöke, Hermann György is megszólalt, alátámasztva a Marek által elmondottakat.
• Hódmezővásárhelyen, Mohácson és Pakson is előfordult, hogy a választási bizottság egyik tagja olyan ajánlóíveken találta meg a saját aláírását, amiket biztosan nem írt alá.
• Az Új Ász Online egy olyan emailt tett közzé, amiben az Új Generáció Párt ajánlotta a saját jelöltjeinek, hogy másolják le más törpepártok ajánlóíveit, hogy így szerezzék meg az induláshoz szükséges 500 ajánlást. A párt vezetője, Czotter József az Indexnek cáfolta a hírt, elmondása szerint a pártnak összesen két jelöltet sikerült állítania, országos listájuk sincs és költségvetési támogatást sem kaptak a kampányukhoz. Mint mondta, 2018-ra készülnek.

Huszonhat ügyben nyomoznak

A rendőrség Indexhez eljuttatott összesítése szerint szerdáig huszonhat esetben rendeltek el nyomozást választási csalás miatt. Az összesítésben nincs benne az MSZP és az Új Ász Online csütörtöki feljelentése. A legtöbb, kilenc nyomozás Pest megyében folyik, a második helyen Csongrád és Komárom-Esztergom megye áll három-három nyomozással.

A Nemzeti Információszabadság Hatóság korábban egy állásfoglalásában úgy döntött, hogy a választópolgárok nem tudhatják meg, hány ajánlóíven szerepel az aláírásuk, mert ez túl sok munkát okozna a választási bizottságoknak és ez végső soron a választások megtarthatóságát veszélyeztetné, valamint mert a választási adatkezelés speciális jellegű. A hatóság nem fejtette ki részletesen és jogi indokokkal sem támasztotta alá ezt az indokot.

A NAIH hallgat

Az ajánlóíveket a választások után 90 nappal kell csak megsemmisíteni, ezért rákérdeztünk, hogy a választások megtartása után meg lehet-e tudni, hogy egy-egy aláírás hány ajánlóíven szerepel, hiszen ilyenkor a választások megtarthatóságát már biztosan nem befolyásolja az ezzel járó munka.

A NAIH a korábbi állásfoglalásában azt is írta, hogy az elektronikus adatkezelés „súlyosan veszélyeztetné az érintettek magánszféráját.” Ez azért fontos, mert számítógépes adatkezeléssel gyorsan meg lehetne vizsgálni, hogy egy-egy választópolgár aláírása hány ajánlóíven szerepel.

Mivel nagyon sok érzékeny adatot kezelnek számítógépen, például a kórházi adatokat, vagy a lakcímnyilvántartást, ezért kíváncsiak voltunk, hogy miért jelentene különösen nagy veszélyt az ajánlások digitalizálása.

A NAIH egyik kérdésünkre sem válaszolt, mivel amit a „hatóság az ügyben el akart mondani, azt már az állásfoglalás tartalmazta.”

A saját aláírásunk sorsának kiderítésére azért fontos, mert így derülhetnek ki a csalások és ez alapján lehet feljelentést tenni. Mindenféle gyanú nélkül feljelentést nem lehet tenni.

A saját aláírás megismerhetőségéről a végső szót viszont nem a NAIH mondja ki, hanem egy esetleges perben a bíróság. A saját aláírásuk sorsát megismerni akaró embereknek ezért a Nemzeti Választási Irodánál kell érdeklődniük, majd a borítékolható elutasító válasz esetén pert kell indítaniuk. A perindításban a választások tisztasága miatt szintén aggódó jogvédő szervezetekre is számíthat a tudatos választópolgár. A Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel korábban azt mondta az Indexnek, hogy már több olyan választó is megkereste őket, aki rákérdezett a saját aláírásának sorsára, egy esetleges elutasító válasz után a TASZ segítségével kész a bírósághoz fordulni.

Kilenc nap a postán

A NAIH-ot Mesterházy Attila, az ötpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje is megkereste, azt kérte a hatóságtól, hogy vizsgálja meg az ajánlóívek hitelességét. A NAIH válasza szerint nekik nincs nyomozati jogkörük, ezért az egész ügyet áttette a rendőrségre. A levelet a NAIH múlt hét kedden küldte el postán a rendőrségnek, a rendőrök tájékoztatása szerint viszont csak kilenc nappal később, most csütörtökön érkezett meg hozzájuk.

A rendőrségnek három napja van, az „iratok áttanulmányozására, majd ezt követően dönt arról, hogy elrendeli a nyomozást, feljelentés-kiegészítést rendel el, vagy elutasítja a feljelentést.”

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!