Bíróság elé áll-e André Goodfriend?

2014.12.12. 15:35
Állhat-e bíróság elé André Goodfriend, akinek a férfiasságát Orbán Viktor megkérdőjelezte? Van-e bármi értelme annak, hogy Vida Ildikó beperelte az amerikai ügyvivőt? Miért műbalhé ez az egész? Lehet-e még fokozni a cirkuszt? Szájbarágó.

Milyen jogi lépéseket tett az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, André Goodfriend ellen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó és Vámhivatal elnöke, és miért?

A NAV elnöke két fronton indult harcba Goodfriend ellen: tett egy magánvádas feljelentést, és indított egy polgári peres eljárást. A büntetőfeljelentést csütörtökön tette meg: nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős sérelmet okozó rágalmazás miatt tett feljelentést az amerikai ügyvivő ellen a Központi Nyomozó Főügyészségen. A Fővárosi Törvényszékhez pedig jó hírnév megsértése miatt juttattak el keresetlevelet, amiben ötmilliós sérelemdíjat jelöltek meg. Vida szerint Goodfriend a Heti Válasznak adott interjújában rágalmazta őt.

És tényleg rágalmazta őt Goodfriend?

Az Index által megkérdezett jogászok szerint Goodfriend nem követett el bűncselekményt azzal, amit mondott. Ez egy műbalhé. Goodfriend ugyanis még soha egyetlen nyilatkozatában sem utalt konkrét személyekre. Amikor a Heti Válasz Vidáról kérdezte, ezt mondta: „Konkrét személyekről nem beszélek, de az információ, amelyre a beutazási tilalmat alapoztuk, nem pusztán arra vonatkozik, hogy az érintettek keveset tettek.” Azt, hogy Vida a kitiltottak között van, a NAV elnöke árulta el a nyilvánosságnak, nem az amerikaiak. 

A főügyészségnek mindenesetre a feljelentés megtételétől számítva három napja van arra, hogy eldöntse, indít-e nyomozást az ügyben. Persze akár húzhatja is az időt azzal, hogy úgynevezett feljelentéskiegészítést rendel el, de ez ebben az ügyben ez nem valószínű. (A feljelentéskiegészítés lényege, hogy további adatokat kér be a hatóság a feljelentőtől.) A polgári eljárásnál pedig a bíróság dönt a kereset sorsáról, de Goodfrienddel amúgy sem tudnak mit kezdeni, hiszen diplomataként nem perelhető. Technikailag ez úgy megy egyébként, hogy az ügyészség és a bíróság is megkeresi a külügyet, azok pedig az amerikai külügyet, hogy lemondanak-e Goodfriend mentességéről. Egészen biztos, hogy nem mondanak le, így az ügyből nem lesz semmi. 

Tehát kizárt, hogy Goodfriend bíróság elé álljon?

Igen, kizárt, hiszen diplomáciai mentességet élvez.

Az micsoda?

A külföldről ide delegált diplomaták eljárásjogi mentességet élveznek, akárcsak a külföldre delegált magyar diplomaták. Ezt a jog úgy fogalmazza meg, hogy a diplomata mentes a fogadó állam (Goodfriend esetében tehát Magyarország) büntető joghatósága alól. Sőt, nemcsak a büntető alól, de a polgári és államigazgatási joghatósága alól is. Persze vannak kivételes esetek, például az, ha magánszemélyként a diplomatának itt ingatlana van, és emiatt fogják perbe, vagy például egy hagyatéki eljárásban. De itt szó sincs erről. 

Orbán Viktor azt üzente Goodfriendnek: „Álljon ki, legyen férfi, és vállalja, amit állít.” A kormányfő azt mondta, hogy Goodfriend a diplomáciai mentessége mögé bújik, márpedig ha férfi lenne, lemondana erről a mentességről, hogy bíróság előtt vállalja, amit mondott. 

Orbán Viktornak jogászként pontosan tudnia kellett, hogy amikor ezt mondta, hülyeséget beszélt. Ezt valószínűleg pontosan tudta is, és valójában nem Goodfriendnek, hanem a saját, a nemzetközi jogban járatlanabb szavazóinak üzent, amikor kétségbe vonta az ügyvivő férfiasságát, ez a jól ismert „szabadságharcos” retorika része. Valójában Goodfriend a miniszterelnök állításával ellentétben nem bújik a diplomáciai mentessége mögé, hiszen nincs is joga lemondani arról. A küldő államnak, ez esetben az amerikai külügyminisztériumnak lenne lehetősége arra, hogy lemond Goodfriend diplomáciai mentességről. Ezért van az, hogy a bíróság és az ügyészség is a magyar külügyen keresztül az amerikai külügyminisztériumot, nem pedig Goodfriendet kérdezi meg arról, hogy az ügyvivő lemond-e a mentességéről. 

De tételezzük fel, hogy az amerikai külügyminisztérium lemond Goodfriend diplomáciai mentességéről.

Ez lehetetlen. Goodfriendnek éppen az a feladata, hogy ideiglenes ügyvivőként Magyarországon képviselje az Egyesült Államokat. Bármit mond vagy tesz diplomataként, azt az Egyesült Államok képviselőjeként, ha úgy tetszik, közvetve Barack Obama amerikai elnök nevében teszi. Azaz bármit is mondott Vida Ildikóval kapcsolatban, azt nem magánemberként, hanem az Egyesült Államok nevében mondta. Szinte kizárt, hogy Washington lemondjon erről a mentességről, hiszen az ellentétes lenne az érdekeivel. Olyan, mintha saját magát köpné szembe. 

Jó, de tételezzük fel! Annyi abszurd dolog történt már diplomáciai fronton, hogy fantáziáljunk egy ilyen fordulatról: Goodfriend bíróság elé áll! Hiszen Goodfriend arra a kérdésre, lehetségesnek tartja-e, hogy bíróság elé áll, azt mondta, „mindent elképzelhetőnek tart”.

Goodfriend válasza, miszerint „mindent elképzelhetőnek tart", ugyanúgy mellőzi a racionalitást, mint az, hogy Vida beperli, hiszen az ügyvivő tisztában van a mentességével. Ez a nyilatkozata is inkább azt sugallja – feltehetőleg szándékosan –, hogy Magyarországon olyan irányba mennek a dolgok, hogy itt bármi elképzelhető, akár az is, hogy ő bíróság elé áll, ha akarja, ha nem. De ha még elő is állna az az abszurd és lehetetlen helyzet, hogy az amerikai külügyminisztérium lemond saját diplomáciai képviselőjének mentességéről, az sem változtatna azon, hogy Goodfriend Vida Ildikóval kapcsolatos kijelentéseit nem magánemberként, hanem az Egyesült Államok nevében mondta. Márpedig ha így van, akkor Vida Ildikónak az Egyesült Államokat kellene beperelnie. Erre egyébként az amerikai jog lehetőséget adna a NAV elnökének. 

Akkor Vida Ildikó miért nem az Egyesült Államok ellen indított pert?

Azért nem, mert Orbán Viktor nem erre utasította, hanem arra az egyébként abszurd lépésre, hogy Goodfriendet perelje. Persze már önmagában az is abszurd, hogy Orbán Viktor azt mondta: ha Vida nem perel, leváltja. Ahogy az is abszurd, hogy Vida ennek az eleve abszurd kérdésnek azon nyomban eleget is tett. A kormányfő egy teljesen értelmetlen eljárás elindítására kötelezte a NAV elnökét, amiről jogászként tudnia kellett, hogy sehová nem vezet. Egyébként pedig mitől lenne kevésbé alkalmas Vida a NAV vezetésére akkor, ha egy ilyen értelmetlen eljárást nem indítana el? És miért lesz a továbbiakban is jó NAV-vezető Orbán szerint akkor, ha teljesen értelmetlenül beperli Goodfriendet? És ha majd Goodfriend nem áll bíróság elé, akkor Vidának mennie vagy maradnia kell? 

Oké, oké, Goodfriend nem áll bíróság elé. De a kormánynak semmilyen lehetősége nincs arra, hogy egy külföldi diplomatát hazaküldjön?

Dehogynem. A külügyminisztérium bármikor dönthet úgy, hogy egy diplomatát persona non gratának, azaz nemkívánatos személynek nyilvánít mindenféle különösebb indoklás nélkül. Ehhez nem kell külön jogszabályt, saját kitiltási listát alkotnia. Ez esetben a küldő állam a körülményektől függően az illetőt vagy visszahívja, vagy a képviseletnél betöltött tisztségét megszünteti. De ilyen lépésre csak nagyon durva esetben szokott sor kerülni. Például akkor, ha kiderül, hogy az érintett diplomata kémtevékenységet folytat Magyarországon. Ilyen esetekben a külügyminisztérium azt szokta közölni, hogy az illetőt kiutasították, mert „a diplomáciai státussal nem összeegyeztethető tevékenységet végzett”. Ilyenkor általában a küldő állam is kiutasít egy diplomatát válaszul erre a lépésre. De Goodfrienddel nem ez a baja a kormányzatnak, hiszen mindaz, amit tesz, nem kémtevékenység.

De azért sem lenne értelme kiutasítani Goodfriendet , mert amit ő mond, azt valójában az Egyesült Államok mondja, és ha ő menne, jönne más, aki esetleg még cifrábbakat nyilatkozgatna. Ha nem ment el a maradék esze a kormányzatnak, akkor ezzel tisztában van. Goodfriend kiutasítása diplomáciai hadüzenettel érne fel, és nagyon súlyos, beláthatatlan következményei lennének a két ország viszonyában. Az lenne a minimum, hogy Washington válaszul magyar diplomatát utasítana ki az Egyesült Államokból. Ha ez megtörténne, a két ország közötti viszony már hivatalosan sem lenne baráti. Összehasonlításképpen: a jobbikos Kovács Bélát az ügyészség kémkedéssel gyanúsítja, de a Kovács-ügy kirobbanása óta egyetlen egy orosz diplomatát sem utasított ki a külügyminisztérium, pedig ebben az esetben erre bőven lenne oka. Az első Orbán-kormány idején pedig az Információs Hivatalból távolítottak el egy munkatársat, mert kiderült, hogy a CIA ügynöke, de ezt sem kísérte diplomáciai botrány, az ügyet „házon belül” kezelték.

Egyébként az hungarikum, hogy amerikai diplomatát jelentenek fel így?

Igen, bár arra már volt példa, hogy egykori amerikai diplomatának a feljelentésével fenyegetőzött Recep Tayyip Erdoğan török államfő, amikor még miniszterelnök volt. És Honduras egykori elnöke, Manuel Zelaya is fenyegetőzött hasonlóval. De még nekik sem jutott az eszükbe, hogy hivatalban lévő diplomatákat pereljenek, mert annál értelmetlenebb dolog a világon nincs. 

„Mi csupán annyit kérünk, hogy legyen egy olyan magyarországi eljárás, ahol a bíróság előtt bebizonyosodik: az amerikai nagykövetségnek vagy Vida Ildikónak, a NAV elnökének van igaza” – ezt Rogán Antal nyilatkozta. Ez olyan nagy kérés lenne?

Ahogy Orbán, úgy Rogán nyilatkozata is a Fidesz szavazóinak szólt. Ez egy politikai, nem pedig jogi játszma az Egyesült Államok és Magyarország között és ezt a magyar kormány pontosan tudja. Vida Ildikó is csak egy bábu a sakktáblán. Ráadásul ha a kormány valóban szeretné tudni, hogy milyen korrupciós ügyek állhatnak a háttérben, lehetőségük lenne jogsegélykérelemmel az Egyesült Államokhoz fordulni. Erre utalt Goodfriend is egy Twitter-üzenetben. 

De hiszen Polt Péter legfőbb ügyész elmondta, hogy már októberben jogsegélykérelemmel fordultak az amerikaiakhoz egy 2008-as egyezmény alapján.  

Ez nem egészen így van. Az ügyészség október 27-én a honlapján közölte, hogy „nincs olyan konkrét bűnügy, tényállás, rendelkezésre álló, illetve megjelölhető bizonyíték, amely a jogsegélykérelmet lehetővé tenné”, emiatt pedig nyomozni sem nyomoznak. Az ügyészség szerint tehát csak akkor kérhetnének jogsegélyt, ha már nyomoznak. De mivel nem nyomoznak, jogsegélyt sem kérhetnek. Az ügyészség októberben valóban küldött egy megkeresést az amerikaiaknak, méghozzá egy 2008-as, a „bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló megállapodás 11. cikke alapján”. De az nem azonos a bűnügyi jogsegélyegyezmény szerint jogsegélykérelemmel. Viszont december 12-én, azaz pénteken a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy mégiscsak folyik már egy nyomozás, éppen ezért bűnügyi jogsegélykérelemmel fordultak az amerikaiakhoz. Azaz megnyílt az lehetőség arra, hogy a kormány adatokat kapjon az amerikaiaktól.

Lehetne még fokozni a cirkuszt?

Simán, ha égetni akarja magát a külügy, úgy, mint amikor ország-világ előtt fecninek nevezett egy non-papert, azaz egy tárgyalási segédanyagot, emlékeztetőt. A magyar kormánynak például lehetősége lenne arra, hogy bíróság elé vigye az ügyet, ha már ennyire ragaszkodik a jogi úthoz. Vida Ildikó ugyan nem, de Magyarország az államközi jogvitákat tárgyaló hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhatna, és pert indíthatna az Egyesült Államok ellen, mondván: az amerikaiak beavatkoznak a magyar belügyekbe. De ha ezt meglépné a kormányzat, akkor már tényleg az egész világ rajtunk nevetne, nem csak Goodfriend. Ennyi erővel Románia, Szlovákia, Szerbia vagy Ukrajna is perre mehetne minden olyan esetben, amikor Magyarország az ott élő magyar kisebbség jogaiért lobbizik és közben bírálja az ottani vezetést, olyan nyilatkozatokat téve, ami az ottani kormánytisztviselők szerint hazugság. Ám fontos, hogy a hágai bíróságnak nincs automatikus joghatósága, tehát az USA nem lenne köteles elmenni Hágába.

De a Legfőbb Ügyészség közleménye, melyben jelezték, hogy konkrét büntetőügyben nyomozás folyik, arra utal, hogy időközben a magyar kormány „rájött”: van mit nyomozni. Kérdés, hogy mi tartott idáig, ahogy az is, mire jutnak majd a nyomozás végén. 

(A cikk elkészítésében szakmai segítséget nyújtott Valki László nemzetközi jogász.)