Szilvia
5 °C
16 °C

Jön az Orbán Viktor 2.0

2015.05.29. 13:39
Orbán Viktor önkritikát gyakorolt. Az erőpolitizálás helyett mások meghallgatását szeretné. Az Európai Uniót a családjának tekinti. A Jobbik szólamai ellen pedig küzdeni fog. A miniszterelnök ötéves értékelőjéből úgy tűnik, Orbán alapvető változtatást ígér az eddigi harcos, csak a szocialistákat szapuló, uniót támadó politikájához képest.

Első hallásra úgy tűnhet, hogy semmi újat nem mondott Orbán Viktor a budai Várban tartott ötéves értékelőjén. Nem hangzott el nagy bejelentés, konkrét ígéret, nem indított el semmiféle programot a miniszterelnök (itt olvashatja a részletes közvetítésünket).

De több olyan kijelentés is elhangzott, amely jelzi: Orbán változtatni készül a kormányzása fókuszán, áthelyezi a hangsúlyokat, és hajlandó az önkritikára, korrekcióra.

A beszédben öt olyan elemet is felfedezhettünk, amely az elmúlt hónapokban hallott kijelentésekhez képest újdonságnak számít Orbán politikájában.

1. Önkritikát gyakorolt

A leglátványosabb és legszokatlanabb változás, hogy Orbán elismerte, hogy hibázik. Bár közhely, hogy sehol a világon nincs hibátlan kormányzás, Orbán szájából eddig nem hallottunk soha olyat, hogy

követtünk el hibát, termetes bakot is lőttünk.

Orbán meg is nevezett egy ilyen termetes bakot: a netadót. 

Mostanáig fideszes politikusok is csak főleg háttérbeszélgetéseken ismerték el, hogy sokat ártott a kormánynak és a Fidesz népszerűségének a netadó ötlete, és az azt követő tüntetési hullám. Orbán most sok fideszes számára felszabadítást jelentő nyilatkozatot tett ezzel, hogy elismerte ezt a hibát. 

Az önkritika már csak azért is újdonság Orbán politikájában, mert a februári évértékelőben például nem beszélt aprócska hibákról sem. Ellenkezőleg, szerinte jobban kell harcolni a kritikák, támadások ellen. „Ne finnyáskodjunk, hanem fogjuk meg a munka végét” – emlékezhetünk a felszólítására.

2. Harc helyett konzultáció

A februári évértékelőt úgy jellemeztük, hogy mintha egy választási kampánybeszédet tartana Orbán. Úgy tüzelte a híveit. Orbán ezúttal nem harcos beszédet mondott: sőt, a harc, az erőpolitizálás helyett az egyeztetést, a konzultáció fontosságát hangsúlyozta. Orbán nem titkolta immár, hogy az elmúlt öt évben a kormányzás kulcsszava az erő volt, az, hogy legyen erős vezetése az országnak. 

Ez az erős vezetés nem gyengülhet, de nem az erő a legfontosabb mostantól, hanem a FIGYELEM.

Figyelem az emberekre, a mindennapi problémákra. Persze nem tudjuk, hogy a gyakorlatban ez mit fog jelenteni, és tényleg hajlandó lesz-e a kormány az egyeztetésre, más, esetleg ellenzéki javaslatok befogadására, döntések, intézkedések esetleges visszavonására. De Orbán legalábbis most azt üzente a kormányának és a fideszes képviselőknek: lehet erre mód. Mindenesetre ebben a beszédben senkinek, sem politikus ellenfelének, ellenzéknek, EU-nak, bevándorlóknak nem ment neki a szokásos keménységével a kormányfő.

Ebben a kontextusban az a kijelentése sem üres lózung, hogy „a nemzeti konzultáció kormánya vagyunk, a nemzeti konzultáció kormánya maradunk”. Már ha tényleg a gyakorlatban is meghall a kormányfő vele ellentétes véleményeket. 

3. A jelszó ismét: polgár

Emlékezhetünk, micsoda vihar támadt G. Fodor Gábor kijelentéséből néhány hónapja, miszerint a polgári Magyarország-eszme csupán egy politikai termék volt. A jobboldali értelmiség nagy részét felkavarta a mondat, sokan ugyanis éppen erre vezették vissza a Fidesz népszerűségvesztését. Szerintük az a baj, hogy Orbán valamiért letért arról a jövőképről, amely a jobbos tábort 1998 óta összekovácsolta. Az ehelyett kitalált „keményen dolgozó kisemberek” kifejezést ráadásul még fideszes vezetők is degradálónak tartották.

Orbán az elmúlt hónapokban többször világossá tette, hogy nem terméknek tekinti a polgári Magyarországot. Ezúttal azonban valamiféle tartalommal is megtöltötte a dolgot, és a beszédében olyan hangsúlyos helyet kapott a „polgári berendezkedés” kifejezés, hogy nem lepődnénk meg, ha a következő időszakban ezt harsognák majd vég nélkül a fideszesek.

Orbán említett is néhány dolgot, mit ért polgári berendezkedésen:

  • Nem fogunk néhány évig annyit keresni, mint a németek vagy a franciák, de elkezdhetjük úgy berendezni az országot, hogy kényelmesebben éljünk.
  • Megvédik az embereket a mindennapi bosszúságtól, leépítik a bürokráciát.
  • Magyarország magyar ország lesz. Vagyis első a magyar emberek biztonsága.

Láthatjuk, mind olyan, amely zene a fideszes füleknek, ám a Fidesz-táboron kívül álló szavazók is könnyen azonosulhatnak majd vele.

4. Az EU és a NATO a családunk

Orbán Viktor politikájának hangsúlyos eleme volt eddig az Európai Unió elleni szabadságharc. A sarkos kijelentések mellett („Brüsszel nem diktálhat úgy, mint Moszkva”) elég csak arra gondolnunk, hogy Békemenet is volt ebben a témában. Még pár hete is azt láthattuk, hogy Orbán az Európai Parlamentben harcol a képviselőkkel – mintha legalábbis az EU és Magyarország két egymással szemben álló ellenfél lenne (pedig Magyarország ugye az EU egyhuszonnyolcad része).

Orbánról nem is kevesen feltételezhették (a baloldali sajtó népszerű közhelye például), hogy adott esetben kivezetné az EU-ból az országot. Orbán most minden eddiginél egyértelműbbé tette, hogy sem az EU-ból, sem a NATO-ból nem lépne ki. 

A magyarok családja az EU-ban és a NATO-ban van.

Fontos deklaráció ez attól a kormányfőtől, aki áprilisban Kazahsztánban még azt mondta: „Mikor Brüsszelbe utazunk, nincsenek ott rokonaink. Viszont amikor Kazahsztánba jövünk, itt rokonokat találunk."

Orbán azt is világossá tette ezzel együtt, hogy az orosz kapcsolatról sem mond le. Bár nem feledi a kommunista időszakot sem.

5. Akkor jöjjön a harc a Jobbikkal

Szintén fordulat Orbán nyilatkozataiban, hogy ezúttal nyíltan üzent a Jobbiknak. A tapolcai választás után nem kérdés, hogy a Jobbik komoly ellenfél lett a Fidesznek, Orbán azonban ezt eddig nem deklarálta ilyen nyíltan. A februári évértékelő egyik érdekessége volt például, hogy Orbán csak a baloldalt támadta, „azért harcolunk, hogy a szocialisták ne térjenek vissza, ne kelljen mindent elölről kezdeni”, a Jobbikról azonban szót sem ejtett.

Most pont fordított volt a helyzet: volt egy kis elmúltnyolcévezés, őszödözés, de a Jobbikról egyértelműbben beszélt Orbán, amikor meghúzta a határvonalat a két párt között. 

Harcoljunk az ellen is, hogy bárki is az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépésről beszéljen.

Már csak azért sem kérdés, hogy ezt Vona Gábornak szánta, mert Orbán hétfőn a parlamentben is ezt vágta a Jobbik-elnök fejéhez. Orbán azt is kijelentette, hogy a vezető ellenzéki erő a jobboldalon van, ami üzenet a fideszeseknek, hogy tényleg ellenfélként kezelni a Jobbikot. Nem lenne meglepő ezek után, ha a Fidesz tényleg áthangolná a politikáját, és az eddigieknél is hevesebben támadná a Jobbikot.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?