Lenke
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Nem lesz itt előválasztás, ez nem Amerika!

DSC 5517
2015.10.29. 07:41
Megoldásnak gondolták sokan, de egyre biztosabb: nem lesz semmilyen nagyszabású előválasztás a baloldalon. A választókerületi szavazásokért az MSZP nem lelkesedik, a DK-nak nincs rá erőforrása, a többiek véleménye pedig igazából mindegy. Miniszterelnök-jelöltekről még csak-csak lehetne előzetes szavazás, de ott meg jelöltek nincsenek. És az MSZP Gyurcsány indulásától is tart. Hogy lesz ebből így összefogás 2018-ra?

A tavalyi rossz emlékű és kimondottan sikertelen MSZP-DK-Együtt-PM-MLP összefogás után sokan hónapok óta új megoldáson törik a fejüket a baloldalon. 

Hogyan kerülheti el a baloldal, hogy 2018-ban ugyanerre a sorsra jusson? Hogyan lehetne úgy összefogni, hogy megelőzzék a nyomasztó zárt ajtós vitákat, a nyilvános veszekedéseket, személyeskedéseket, beszólásokat?

Hiszen az új választási rendszer kikényszeríti az együttműködést, egyéniben nincs sok esély a Fideszt legyőzni, ha mind a 106 választókerületben mindenki saját jelöltet indít. A baloldal egyes innovátorai az elmúlt hónapokban különböző időzítéssel ugyan, de ugyanazzal a javaslattal jöttek elő: a baloldal csodafegyvere nem más lehet, mint az előválasztás. 

Mi az az előválasztás?

Az előválasztás lényege az, hogy az egymással versengő baloldali pártok megállapodnak abban, hogy a választáson egy közös jelöltet támogatnak. A valódi, mindent eldöntő választás előtt azonban a pártok jelöltjei összemérik az erejüket, és a győztest mindenki elfogadja. Több koncepció is létezik az előválasztásról (külön meg kell állapodni, kik indulhatnak, kik szavazhatnak, hogy szavazhatnak stb...), de a legfontosabb, hogy előválasztás esetén a párttagok, szimpatizánsok, választók is beleszólhatnak, ki legyen a közös jelölt.

Erről beszélt korábban Karácsony Gergely (PM), blogbejegyzett Pápa Levente (Együtt), bejelentett Tóbiás József (MSZP). A nagy lelkesedés ellenére az Index értesülései szerint elég kevés esély van, hogy valóban megrendezzék az előválasztásokat. Ennek két fő oka is van:

  • Az MSZP-ben egyre több az ellenzője, a budapesti szocialisták, illetve például a Mesterházy Attilához közel állók hallani sem akarnak róla. Az alapszabályba így csak feltételes módban, lehetőségként kerül be az előválasztás majd novemberben.
    Mesterházy Attila, volt MSZP-elnök
    Mesterházy Attila, volt MSZP-elnök
    Fotó: Mesterházy Attila / Facebook
  • A DK-sok nem lelkesednek az előválasztásért, a választókerületekben nincs is elég emberük, anyagi erőforrásuk is alig, a kormányfő-jelölti szavazásnál pedig nem szeretnének egy újabb Gyurcsány Ferenc-vitát. Gyurcsány a múlt heti röpiratában feltűnően szót sem ejtett az előválasztásról.
Márpedig ha a két legnagyobb párt a baloldalon nem kér az előválasztásból, akkor teljesen mindegy, mit szeretne a kutatások alapján alig mért Együtt és PM. 

Az MSZP és a DK az ellenérveket sorolta

Nos, ebben a helyzetben rendezte meg a múlt héten az előválasztási konferenciáját a Republikon Intézet. A Horn Gábor-Tóth Csaba páros által vezetett baloldali think tank pár hónappal ezelőtt részletesen kidolgozta az előválasztási javaslatát (itt találni), amelyekről az érintett baloldali pártok képviselői mondhattak véleményt.

Szerencséjük van, mert a majdnem három órás konferenciát most nagyon röviden összefoglaljuk:

  • Bárándy Gergely, MSZP: A szocialisták novemberben alapszabály-módosító kongresszust tartanak, az előválasztás lehetősége kerül be az alapszabályba (nem kötelezettségként). De elég sok az előválasztás kockázata: „a Fidesz az igazi kampányban csak hátradől és kinyomtatja szórólapra azt, amit sarat dobáltunk egymásra". Ráadásul, ha sok civil jut be, mi lesz a frakciófegyelemmel?
  • Kerék-Bárczy Szabolcs, DK: Az előválasztás hasznos lehet, „de sokadik lépés, hogy leváltsuk ezt a bűnszervezetet". Amíg ki nem alakítják a pártok a programjukat, nincs értelme az összefogás eszközéről beszélni. „Hogy beszélhetünk a levesről, amíg ki sem találtuk, mit főzünk, és meg se vettük az alapanyagokat? Nincs értelme vezetőkről beszélni, amíg nem tudjuk, mit vezetnének."
  • Pápa Levente, Együtt: Érti a kritikákat, de mondjon valaki jobb megoldást. Az előválasztás előnye, hogy „hitelességnövelő folyamat" a verseny miatt, és közvetlenül von be embereket a döntés kialakításába. Civileket is visszatérít a politikába, a veszprémi időközin Kész Zoltán jó példa erre. A következő választások előtt „így is, úgy is lesz vita, mi a jobb, ha 2018 előtt közvetlenül történik, vagy ha minél előbb túl vagyunk rajta?".
  • Karácsony Gergely, PM: Egyértelműen előválasztás-párti. „Nem lehet most elitista választ adni, nincs ekkora tekintélye a politikusoknak a baloldalon." Szerinte sárdobálás mindenképp lesz, „akit pedig lehet támadni, valamit találni ellene, essen is ki, vesszen!"
  • Bodnár Zoltán, MLP: „Ez a javaslat tévedés, idő előtti és tévedés". Szerinte a közös programmal kellene törődni.
Horn Gábor, Bodnár Zoltán, Kerék-Bárczy Szabolcs, Pápa Levente, Karácsony Gergely és Bárándy Gergely a Republikon Intézet előválasztási konferenciáján, 2015. október 19-én.
Horn Gábor, Bodnár Zoltán, Kerék-Bárczy Szabolcs, Pápa Levente, Karácsony Gergely és Bárándy Gergely a Republikon Intézet előválasztási konferenciáján, 2015. október 19-én.
Fotó: Republikon Intézet / Twitter

Összefoglalva tehát: az Együtt és a PM politikusai támogattak, az MSZP és a DK képviselői az ellenérveket sorolták, a Liberálisok képviselője ellenezte. A legfontosabb tehát ezen a beszélgetésen is kiderült: az MSZP és a DK sincs elragadtatva a dologtól.

Az Index az elmúlt napokban több, különböző párthoz tartozó politikussal is beszélt az előválasztásról, és a legvalószínűbb forgatókönyv most az, hogy

a 106 választókerületben szinte biztosan nem lesz előválasztás, a miniszterelnök-jelöltről pedig csak akkor, ha lesz több potenciális név a kalapban.

De most egy komolyan vehető jelölt sem látszik.

Az MSZP elnöke meghátrál

Mindez fordulatot jelent az MSZP terveiben. Tóbiás József pártelnök tavaly év végén meghirdette, hogy 2017 az előválasztás éve lesz.

Nem titokban, füstös szobákban fogjuk eldönteni Magyarország sorsát!

Transzparens, legitim előválasztási rendszerben döntik el, ki legyen a miniszterelnök-jelölt" –hangoztatta a pártelnök. A novemberi alapszabály-kongresszus politikai tartalma is ez lett volna eredetileg, hogy az előválasztás bekerül a párt működését meghatározó dokumentumba. Mint láttuk, a lehetőség kerül csak be.

Tóbiás József azért hátrált meg az ügyben, mert az elmúlt hetekben több kritikát is kapott ez a terv. Az Index információja szerint a legutóbbi választmányi ülésen is többen bírálták az előválasztás lehetőségét: a szocialisták szerint több kárt okozna nekik, mint amennyi hasznot hajtana a más pártokkal folytatott küzdelem. Félő az is, hogy a Fidesz megpróbálja valahogy meghekkelni a választást.

Vidéken ráadásul többek szerint néhány várost leszámítva nincs is más pártnak szóba jöhető jelöltje, csak az MSZP-nek. A budapestiek pedig érthetően a pozícióikat féltik, nem szeretnék megismételni a tavaly októberi forgatókönyvet, amikor sok helyen MSZP-s aktivisták hozták össze a győzelmet a pártszervezet nélküli baloldali jelölteknek.

És persze ott van Gyurcsány

Egy MSZP-s tömören úgy fogalmazta meg a helyzetet:

Nem lesz itt előválasztás, ez nem Amerika! 

Ezzel arra utalt, hogy az Egyesült Államokban nem ellenérdekelt pártok politikusai versenyeznek, hanem erős jelöltek egyazon párton belül, és utána mindenki teljes erővel odaáll a nyertes mögé.

A miniszterelnök-jelölti előválasztással szemben azért kisebb az ellenállás. De itt meg többen emlegetik a Gyurcsány-problémát. Egy szocialista szerint a miniszterelnök-jelölti előválasztásba csak akkor szabad belemenni, ha megvan a potenciális, ismert, hiteles kormányfő-jelölt (Tóth Bertalant kevesen tartják most annak). Különben szerinte „Gyurcsány Ferenc mindenkit letarol, megválasztatja magát, és semmi esély nem marad Orbán ellen".

Azt ugyanakkor senki nem látja, hogy ha az előválasztást elvetik, 2018-ban hogy döntenek majd a közös jelöltekről.