Új eljárás lesz a röszkei terroristaper vádlottjának ügyében

A Szegedi Ítélőtábla végzést hirdetett Ahmed H., a 2015. szeptemberi 16-i kődobálós-vízágyús-könnygázas balhé után egyedüliként terrorcselekménnyel is megvádolt szír férfi ügyében, aki tavaly, első fokon 10 év fegyházat kapott.

A másodfokú végzés szerint 

A bizonyítékok mérlegelésével volt a gond

A döntés indoklásának lényege: az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék az indoklásból kihagyta, milyen alapon válogatott az ellentmondásos bizonyítékok között, miért fogadta el azokat, amelyek a vádlott bűnösségét támasztották alá, és miért vetett el más, mellette szóló bizonyítékokat. Az ítélőtábla ezért megalapozatlannak találta az ítéletet.

Ahmed H. terrorcselekménye a Btk.-beli definíció alapján megfogalmazott vád szerint annyiból állt, hogy a röszkei összecsapáskor megafonba beszélt, követeléseket fogalmazott meg, rázta a kordont, háromszor dobott valamit a rendőrsorfal felé (arról nem volt szó, hogy el is talált volna bárkit), és az elsők között lépett illegálisan Magyarország területére, amikor áttört a tömeg. A követelőzéssel és a dobálással az elsőfokú ítélet szerint kényszerített egy állami szervet.

Bárándy azt kapta, amit kért

Ahmed H. védelmét a másodfok előtt Bárándy Péter, az egykori szocialista igazságügy-miniszter vette át. A csütörtöki védőbeszédében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, ami végül bekövetkezett. Az elsőfokú döntéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikája nagyrészt egybeesett az ítélőtábla indoklásával. Az ügyészség egyébként még az eredetileg kiszabott 10 év fegyháznál is súlyosabb büntetést kért a perbeszédében Ahmed H.-ra.

Az első fok olyan eljárási szabályt nem sértett, ami hatályon kívül helyezési ok lett volna, és a tényállás felderítési feladatának is eleget tett, nagy számú bizonyítékot szerzett be, kezdte az indoklást az ítélőtábla tanácsvezetője, Mezőlaki Erik Ákos. Nem ezzel volt a gond szerinte, hanem azzal, hogy az indoklásban olyan bizonyítékok értékeléséről nem adott számot az első fok, amelyek az ügyre lényeges kihatással lehetnek.

Nem mindegy, miért dobált

Az első fok nem foglalkozott azzal, hogy a bizonyítékok mit mondanak

• a dobálózás külső körülményeiről, motivációjáról
• a követelések tartalmáról
• és a követelések és a dobálás közti összefüggésről.

A dobálódzás időpontjában a kerítést épp senki sem bántotta, ilyen 1 órával korábban, illetve fél órával később történt. Az ítélőtábla szerint ezzel a körülménnyel foglalkozni kellett volna, mert az ügy lényegi kérdése, hogy a dobálás a magyar határon való átjutást és egy angol tolmács biztosítását célozta-e (amire az elsőfokú ítélet szerint Ahmed H. követelődzése irányult), vagy pedig attól független indulati cselekmény volt, mondjuk elkeseredésből vagy dühből fakadó. Ezzel azonban az első fok adós maradt, hangzott el az indokláskor.

Ellentmondások a rendőrvallomásoknál

A törvényszék azt is tényként állapította meg a múltkor, hogy 2 órás ultimátum fogalmazódott meg, illetve hogy Ahmed H. azt mondta, ha 10 percen belül nem jön tolmács, bedöntik a kordont és megtámadják a rendőröket. A vádlott a tolmács követelését elismerte, de a fenyegetőzést és a 2 órás ultimátumot tagadta.

Az ítélőtábla most rámutatott: mindezek tényként való megállapítását kizárólag rendőri vallomások támasztották alá, miközben például a helyszínen dolgozó tolmács azt vallotta, hogy egy másik, egy zöld pólós férfi adta az ultimátumot, és a vádlottól ő fenyegetőzést sem hallott. Ráadásul a videófelvételeken sem látható olyan, ami önmagában alátámasztaná a rendőrök által mondottakat. "Korántsem következetes és egybehangzó tanúvallomásokra támaszkodott a bíróság" - mondta Mezőlaki Erik.

A bíróságnak jogában áll, hogy válogasson, melyik bizonyítékot fogadja el és melyiket nem, de ezt meg kell indokolnia, és közben arra is figyelnie kell, hogy kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem értékelhet a vádlott terhére, folytatta az indoklást. A tanácsvezető azt is felrótta a törvényszéknek, hogy nem vette figyelembe: a rendőrtanúk a szóban forgó bűncselekmény passzív alanyai (vagyis bőven érintettek) voltak, és nem vette figyelembe Ahmed H.-nak azokat a megnyilvánulásait sem, amelyek épp az erőszak elkerülését célozták.

Pedig volt ilyen bőven, egy videó tanúsága szerint mondott ilyeneket, hogy "senki nem ver senkit", "barátaim, mit kell tennünk?", illetve "szeretünk titeket". Az ítélőtábla szerint egyébként arra sincs bizonyíték, hogy a férfi vezetője lett volna a tömegnek, hogy a tettei a legcsekélyebb mértékben is befolyásolták volna a Röszkénél történteket.

Erre már Bárándy is rámutatott a védőbeszédében:

Ha valaki hangosan beszél, még nem biztos, hogy vezetőként is elfogadott.

Az ügyvéd is hosszan beszélt már az egyik lesöpört, Ahmed H.-nak kedvező bizonyítékról, ami egy rendőr által készített, hanganyagot is tartalmazó kézikamerás felvétel. Ezen hallhatók a "szeretünk titeket" típusú töredékek a vádlottól. Bárándy azt is megkérdőjelezte, hogy amikor Ahmed H. a két ujját mutatta fel, az a 2 órás ultimátumot jelentette volna, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság megállapította. Szerinte lehetett ez a béke, illetve a győzelem jele is, és hogy melyik volt, azt büntetőjogi bizonyossággal nem lehet kimondani.

Bárándy: Ezzel az erővel a gyorshajtó is kényszerít

Az elsőfokú ítéletről azt is mondta: összesen 200 körüli technikai hiba van benne, és olyan "hangulatfestő" részek is fellelhetők benne, például a vádlott Koránhoz való viszonyáról, amelyeknek egy ítéletben nincs helye.

Bárándy szerint az elsőfokú bíróság összekeverte a rendőri cselekvés indikálását a kényszerítéssel. Szerinte ha Ahmed tetteit kényszerítésnek értékelték, akkor ezzel az erővel azt egy közlekedési szabálysértő is elköveti, ha cselekvésre készteti az addig békésen üldögélő rendőrt. Rámutatott az időrend problémájára is: 1 óra telt a megafonozástól, vagyis a követelések állítólagos megfogalmazásától a dobálásig, Bárándy szerint "elég meredek" a visszamenőleges kényszerítést feltételezni.

Ahmed H. ártatlannak érzi magát

Ahmed H. egyébként különleges helyzetben volt az összecsapáskor a határ szerb oldalán rekedt migránsok között: ő legálisan is bejöhetett volna Magyarországra, mert a felesége révén már tíz éve Cipruson élt, voltak papírja, szabadon mozoghatott az EU-ban. Szíriában maradt családja azonban csak 2015-ben érkezett volna Európába a balkáni útvonalon keresztül. Németország volt az úticél. Ahmed H. nekik akart segíteni pénzével, nyelvtudásával, ezért csatlakozott hozzájuk az úton, és így kötött ki Röszkénél.

A férfi az utolsó szó jogán beszélve csütörtökön is ezt emlegette fel, mondván csak a családjának akart segíteni, úgy érzi, nem követett el bűncselekményt. Újra elmondta: szereti Magyarországot, muszlimként tiszteli a többi vallást, és nem fanatikus, épp a fanatikusok ellen van.

A bíróság nézzem rám emberként, és úgy döntsön!

- kérte.

Belenyugodott az előzetesbe

A másodfoknak nem volt lehetősége arra, hogy a meglévő bizonyítékokat eltérően mérlegelje, muszáj volt visszadobnia ezért az ügyet a Szegedi Törvényszékre. Itt a pártatlanság biztosítása érdekében fogja másik tanács tárgyalni az ügyet, mint a múltkor. Addig is Ahmed H. egyelőre a szökés veszélye miatt előzetesben marad, ez ellen nem is fellebbezett ő sem. Egyébként már a csütörtöki tárgyaláson is szigorú volt a biztonság: 3 megtermett, fekete ruhás, maszkos őr kísérte a sovány férfit, és a teremben civil ruhás rendőrök is voltak.

A 10 év fegyházról szóló, 2016 novemberi ítéletnek komoly visszhangja volt tavaly év végén itthon és külföldön egyaránt. Míg a Fidesz üdvözölte azt, tiltakozók a Nyugati felüljáróra molinót lógattak ki "Freedom for Ahmed H." felirattal, és Budapesten több százan tüntettek a terrorváddal elítélt férfi mellett, azt skandálva,"Szabadságot Ahmednek!", és "Ma Ahmed, holnap te". Erre válaszul a Fidesz migránspárti erők újabb támadásáról adott ki közleményt.

Megszólalt december elején az Egyesült Államok külügyminisztériuma is. "Az Egyesült Államokat aggasztja Ahmed H. vád alá helyezése és elítélése a terrorizmus mibenlétének kiterjesztett értelmezése alapján" - írta közleményében Mark C. Toner, a külügyminisztérium helyettes szóvivője. Erre visszaszólt a magyar külügyminisztérium, mondván felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál.

A Fidesz előre kiborult

A férfi peréről Orbán Viktor is beszélt hétfőn, napirend előtti felszólalásában azt mondta, Brüsszel a terroristák pártjára állt, illetve, hogy "Ahmed H. nyilvánvaló képtelen hazugságai fontosabbak, mint a magyarok biztonsága". Nagyjából ugyanezt megismételte csütörtökön délelőtt Budai Gyula fideszes politikus is. Azt monda, "a Soros-szervezetek, Brüsszel és a szocialisták nyíltan egy terrorista oldalára álltak." Megdöbbentőnek nevezte, hogy az Amnesty International (AI) kampányt indított a kiszabadításáért, a legújabb információk szerint pedig kártérítést is követel az államtól. Megjegyezte azt is, a hírek szerint az AI és a Migszol is jelen lesz a tárgyaláson, a Helsinki Bizottság pedig egy másik ügyben látja el Ahmed H. társainak védelmét.

Bírálta, hogy Brüsszel - egy baloldal által szorgalmazott elítélő határozat nyomán - szintén Ahmed H. szabadon bocsátását követelte, s nyomást próbált gyakorolni a magyar igazságszolgáltatásra   Jelezte azt is, hogy bármilyen döntés születik a másodfokú bírósági tárgyaláson, azt tudomásul veszik.

A pert az M1 élőben közvetítette, olyannyira, hogy még Lázár János szokásos csütörtöki kormányinfója helyett isez ment a tévében és a kormány.hu-n is.

A családtagokat már elítélték

Ahmed H. perével párhuzamosan futott egy másik büntetőper is a röszkei összecsapással kapcsolatban Szegeden, abban már februárban született másodfokú ítélet . Ennek a pernek tíz vádlottja volt, köztük Ahmed H. apja és idősödő, cukorbeteg anyja. Mind a tíz embert bűnösnek mondták ki abban, hogy tömegzavargás résztvevőjeként illegálisan lépték át a magyar határt. Heten letöltendő, hárman (az asszony, egy bottal járó és egy kerekesszékes férfi) felfüggesztett börtönt kaptak, és változó hosszúságú időszakra kiutasították őket Magyarország területéről. Ahmed H. anyja volt az egyetlen, akit nem utasítottak ki az országból, mivel őt addigra már jogerősen elismerték oltalmazottként. Mivel az előzetesben töltött időt beszámították a büntetésbe, mire eljött a februári ítélethirdetés, a vádlottak közül kilenc már valószínűleg elhagyta Magyarországot.